Őrállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Őrállás (Oberdorf im Burgenland)
Kirche oberdorf im burgenland.JPG
Őrállás címere
Őrállás címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Felsőőri járás
Alapítás éve1434
Polgármester Josef Lorenz (ÖVP)
Irányítószám 7501
Körzethívószám 03352
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség996 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség114 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság364 m
Terület9,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Őrállás (Ausztria)
Őrállás
Őrállás
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 13′ 10″, k. h. 16° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 10″, k. h. 16° 13′ 00″
Őrállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrállás témájú médiaállományokat.

Őrállás (németül Oberdorf im Burgenland) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőőrtől 9 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területe már az idószámításunk előtti időben is lakott volt. Ezt bizonyítja az itt talált kőbalta és a számos római kori halomsír.

A mai települést a vörösvári uradalom területén alapították. Első írásos említése 1434-ből származik "Poss. Monyarospathak al. nom. Obordoffh" alakban abban az oklevélben, melyben a sváb származású Ellerbachok az uradalmat megvásárolták. 1496-ban "Poss. Monyoroswelgh al. nom. Obordorff" néven szerepel abban az oklevélben, melyben Ellerbach János a birtokot Erdődy Bakócz Tamás zágrábi püspöknek, a későbbi esztergomi érseknek adja el. Lakói javarészt jobbágyok, akik adójukat részben természetben, részben pénzben fizették az uradalomnak. 1553-ban "Oberdarff", 1556 "Oberdorff", 1635-ben "Obandorff" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1688-ban a faluban 24 ház állt, az akkori családnevek közül a Halper, Konrath, Tuider és Lorenz családok ma is lakják a települést. 1779-ben 443 lelket számláltak itt. 1869-ben a Saubergen felépült a templom. 1881-ben postahivatal nyílt, az iskolát 1884-ben építették. 1885-ben a település hivatalos nevét „Őrállás”ban állapították meg. 1891-ben 974 lakosa volt.

Vályi András szerint "OBERDORF. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vörösvárhoz közel, mellynek filiája; Szent Annának emlékezetére épűlt Kápolnája magos, hegyes és kies helyen épűlt, melly helyről tiszta időben Stájer Országba lehet el látni. Határjában fája van, földgye homokos, és köves. "[2]

Fényes Elek szerint "Oberdorf, német falu, Vas vmegyében, a vörösvári uradalomban, 610 kath. lak., s sovány, erdős határral."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Őrállás, 158 házzal és 974 r. kath. és ág. ev. vallású németajkú lakossal. Postája helyben van és távírója Vörösvár. Birtokosok az Erdődyek."[4]

1910-ben 942 lakosából 925 fő német, 17 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. Az első világháborúban 30 helyi lakos esett el. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Ebben az évben alakult meg a község önkéntes tűzoltóegylete. 1922-ben a templom mögött felépült a második iskolaépület, 1923-ban pedig a tűzoltó szerház. 1935-ben bevezették az elektromosságot. A második világháborúban a helyi férfiak közül sokan szolgáltak a Wehrmacht kötelékében, végül a háborúban 94 lakos veszett oda. 1952-ben a község minden részén felgyulladtak a villanyégők. 1953-ban elkészült a vízvezeték hálózat. 1961 és 1968 között a templomot renoválták, 1967-ben elkészült az új községháza és átépítették az iskolát is. 1973-ban megkezdődött a csatornahálózat építése. 1978-ban megnyílt az óvoda a községben. 1988-ban bevezették a gázt a településre. 2001-ben 1102 lakosa volt, melyből 1082 német, 5 magyar, 15 egyéb nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1869-ben épült, 1961 és 1968 között renoválták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Külső hivatkozások[szerkesztés]