Lipótfalva-Kicléd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lipótfalva-Kicléd (Loipersdorf-Kitzladen)
Lipótfalva-Kicléd címere
Lipótfalva-Kicléd címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Felsőőri járás
Alapítás éve 1334
Polgármester Hans Oberhofer (SPÖ)
Irányítószám 7411
Körzethívószám 03359
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség 1309 fő (2016. jan. 1.)
Népsűrűség 79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 368 m
Terület 15,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Lipótfalva-Kicléd (Ausztria)
Lipótfalva-Kicléd
Lipótfalva-Kicléd
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 20′ 00″, k. h. 16° 04′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 00″, k. h. 16° 04′ 30″
Lipótfalva-Kicléd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipótfalva-Kicléd témájú médiaállományokat.

Lipótfalva-Kicléd (németül: Loipersdorf-Kitzladen) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pinkafőtől 6 km-re nyugatra a régi magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Lipótfalva alapítása a 13. század végére tehető, nevét valószínűleg alapítójáról, egy bizonyos "Luitpoldról" kapta. Első írásos említése 1334-ben "Lipotfalva" alakban történt, akkor a Köveskuti család birtoka volt. A 15. században a szalónaki uradalom részeként, Baumkirchner András birtokaként tűnik fel. 1527-ben I. Ferdinánd király szolgálataiért Batthyány Ferencnek adományozta és ezután a család birtoka maradt. 1532-ben elpusztította a török. Lakói 1580 körül evangélikusok lettek, de a 17. század első felében nagyrészt visszatértek a katolikus hitre. 1652-ben Lipótfalva Batthyány Ádám birtoka, katolikus lakossága a szomszédos Kicléd plébániájához tartozott. A megmaradt evangélikusok a türelmi rendeletet követően az alhói plébániához tartoztak. A századfordulón megindult az iskolai oktatás a faluban. Ekkor építették az iskola előtt álló fa haranglábat is. 1652 és 1726 között a stájer Rindmaul család zálogbirtoka. 1750-től a rohonci uradalomhoz tartozott. 1848-ban a jobbágyfelszabadítás elhozta a Batthyány családtól való függetlenséget a községnek. Az evangélikus iskola és imaház 1902-ben épült fel.

Vályi András szerint " LIPOLDFA. Loipersdorf. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kiczládhoz nem meszsze, és annak filiája, határja középszerű. "[1]

Fényes Elek szerint " Loipersdorf (Lipotfa), német falu, Vas vármegyében, Pinkafőhöz nyugotra 1 1/2 óra, 263 kath., 425 ágostai lak., derék erdővel. F. u. gr. Batthyáni Gusztáv. Ut. p. Kőszeg. "[2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Lipótfalva, stájerhatárszéli község, 137 házzal és 842 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Kiczléd, távírója Pinkafő. A faluban azelőtt üveggyár is volt, melyet később vashámorrá alakítottak át."[3]

Kiclédet a hagyomány szerint 850 körül Chezilo szláv herceg alapította és nevét is róla kapta. Első okleveles említése azonban csak 1334-ben történt „Kecel” alakban, amikor Köveskúti Pósa Pál volt a birtokosa. A feltehetően magyarok lakta településre később német telepesek érkeztek, mert 1455-ben már "Kitzlarn" néven említik és így szerepel az 1532-es urbáriumban is. A török 1532-ben elpusztította. 1527-től a Batthyányak birtoka, hatásukra 1580 körül lakói felvették az evangélikus vallást, de 1670-ben már a falu többsége rekatolizált. 1652-ben a Batthyányak a Rindmaul családnak adták zálogba és csak 1726-ban vették vissza.

Vályi András szerint " KICZLAD. Kiczlak, Kiczladen. Elegyes falu Vas Vármegy. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Stájer Országnak szomszédságában, határja síkos, és termékeny, réttye kövér, erdeje elég van."[1]

Fényes Elek szerint " Kiczlád, német falu, vas vmegyében, a szalónaki uradalomban, Stájerország szélén: 200 kath., 120 evang. lak., kath. paroch. templommal, hegyes, sovány határral."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kiczléd, stájer határszéli német község, 62 házzal és 395 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Pinkafő. Plébániája és kath. temploma 1689-ben már fennállott. Kegyura gr. Batthyány Iván."[3]

1910-ben Lipótfalvának 913, többségben német lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. Kiclédnek 372, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét község Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A két település 1955 után indult gyors fejlődésnek. 1971-ben Lipótfalvát és Kiclédet egyesítették. 1976-ban Lipótfalván felépült az új iskolaépület. A község új címerét 1996-ban fogadták el. 2002-ben 1260 lakosából 1201 német, 15 magyar, 8 horvát, 36 egyéb nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kicléd Idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1844-ben épült.
  • Lipótfalva evangélikus imaháza 1902-ben épült a közepén toronnyal.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ^ a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye

Külső hivatkozások[szerkesztés]