Csém

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csém
Csém címere
Csém címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Komáromi
Jogállás község
Polgármester Dián Erzsébet (független)[1]
Irányítószám 2949
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 388 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 62,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csém (Magyarország)
Csém
Csém
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 52″, k. h. 18° 05′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 52″, k. h. 18° 05′ 13″
Csém (Komárom-Esztergom megye)
Csém
Csém
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Csém weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csém témájú médiaállományokat.

Csém község Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Győr-Tatai teraszvidék kistájon, a megye északnyugati szögletében található. Komárom városától 5 km-re fekszik a Komáromot Kisbérrel összekötő 13-as főút mellett, az M1-es autópályától mindössze 1 kilométerre. Vasúton is megközelíthető az 5-ös számú (Komárom–Székesfehérvár) vasútvonalon, a település területén található 'Csémpuszta' megállóhely a falutól mintegy 3 kilométerre található.

A település neve vélhetően személynévre vezethető vissza.

Természeti adottságok[szerkesztés]

A község területének nagy része 120-130 méter magasságú síkság. Gyengén tagolt, a Duna teraszos hordalékkúpja. A mélyebben fekvő kavicsrétegek víztartalmát fúrt kúttal kihasználva a település saját vízellátó rendszerrel rendelkezik.

A felszínen laza kőzetek találhatók: folyóvízi homok, kavics és iszap, bemosódott lösszel keverve. A közepes termékenységű mészlepedékes és réti csernozjom talajon kis-, és nagyüzemi szántóföldi növénytermelés folyik. A márkás körtéket termelő gyümölcsöst az 1990-es évek végén felszámolták.

Éghajlatát nedves kontinentális terület jellemzi: azaz száraz és mérsékelten meleg. Éves középhmérséklete: 10,2°. Éves csapadék átlaga 590 mm. A leggyakoribb az északnyugati szélirány.

Egyetlen ásványkincse a jelentős beton-, és építési kavics. Kavicsbányája és osztályozója jelentős forgalmat bonyolít le.

Története[szerkesztés]

Neve 1209-ben fordul elő először Cem, Chem írásmóddal, majd 1233-ban Chem, 1485-ben pedig Chemy alakban írva említették az oklevelekben. Csém a Pannonhalmi Bencés Főapátság birtoka volt. A török elpusztította 1547-ben. Utána sokáig kihalt település volt. A 18. században az esztergomi érsek birtokolja. 1848-ban 148 fő római katolikus és 3 fő református lakosa volt. A két világháború között egy tantermes, egyházi, tanyasi iskolája működött. A 20. század közepéig Mocsához tartozott. Ez 1946-ban megváltozott és Kisigmándhoz került, majd 1971-től mindkét települést Nagyigmándhoz csatolták. 1989-től önállósult újra.

Jelene[szerkesztés]

Csém gazdasági életében a ló-, és a szarvasmarha tenyésztés, a 19. század végétől pedig a cukorrépa termesztés játszott kiemelkedő szerepet. Ez utóbbinak az ácsi cukorgyár közelsége adott lendületet. Területén termelőszövetkezet soha nem működőtt. Földjein a Komáromi Mezőgazdasági Rt. gazdálkodik. A falu útjai 1990 után kerültek burkolásra. A vezetékes gázellátás 1997-ben valósult meg. A község környéke kiváló kirándulóhely. A Concó-patak közelsége vonzó a vízparti hűsölést kedvelőknek. Kerékpárral és gyalog is jól megközelíthető.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Anna rk. templom a falu legrégebbi épülete,
  • a község környéke kellemes kirándulóhely,

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Réthei Prikkel Marián Lajos (1871-1925) esztergomi bencés paptanár, etnográfus, az Esztergom és Vidéke lapszerkesztője

Forrás[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Csém települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. szeptember 7. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

További információk[szerkesztés]