Rábakethely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rábakethely
Allerheiligenkirche, Rábakethely, Szentgotthárd.jpg
Közigazgatás
Település
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Rábakethely (Magyarország)
Rábakethely
Rábakethely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 01″, k. h. 16° 15′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 01″, k. h. 16° 15′ 33″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábakethely témájú médiaállományokat.

Rábakethely (szlovénül Trošče, vend alakban Troušče, németül Marckl) egykor önálló település volt, 1950 óta Szentgotthárd egyik városrésze. A város központjának keleti szomszédságában helyezkedik el, a 7454-es út mentén.

A területet a szentgotthárdi ciszterci apátság birtokolta hosszú időn keresztül. A többi apátsági birtokon található településsel ellentétben Kethely és a közeli Zsida, illetve Zsidahegy nem majorokból alakultak ki. A falu első írásos említése Kedhel 1350-ből, mivel vásártartási joga volt, ezért keddi napokon került sor a vásárokra. A faluban már az Árpád-korban állhatott templom, ugyancsak a mostani Mindenszentek-temploma helyén. A rábakethelyi kegyhely hosszú évszázadokon át a vendvidéki és más környékbeli falvakat fogta össze, ezért Rábakethely és Szentgotthárd éppúgy a Vendvidék része, bár etnikailag többségében magyar lakosú.
További írásos említései: 1354 Kedhel, 1423 Kethel, 1548 Kethhel, 1576 Kethel, valamint Mind-Zenth, 1581 Kethel, 1620 Kethell.

A ciszterci apátság monostora nem messze feküdt innen. 1391-ben az apátságot és vele együtt Kethelyt is Luxemburgi Zsigmond a Szécsieknek adományozza. Ekkor a településen egytelkes nemesek éltek.
1605-ben Wolfgang von Tieffenbach csapatai szállták meg, ezt követően török támadások érték, ami miatt 1638-ban behódolt Kethely a kanizsai törököknek. 1664-ben lezajlott szentgotthárdi csata során nem messze innen állt a török hadsereg arcvonala, s a települést felégették.
A 18. században az apátság újjáéledt és ismét annak birtokába tartozott. Templomát a 19. században átalakították.

1907-ben nevéhez hozzátoldották a Rába jelzőt. 1950-ben egyesítették Szentgotthárddal, melynek azóta is a részét képezi.

Kethelyen élt a vértanúhalált halt Brenner János káplán, akit a szomszédos Zsida közelében gyilkoltak meg, kommunista felforgató tevékenység keretében.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 230. o. ISBN 963-9257-14-1  
  • Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban, Budapest 1932.