A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Bő címere
Bő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Sárvári
Jogállás község
Polgármester Hajós Attila (KDNP)[1]
Irányítószám 9625
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 728 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 67,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bő (Magyarország)
Bő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 03″, k. h. 16° 48′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 03″, k. h. 16° 48′ 53″
Bő (Vas megye)
Bő
Pozíció Vas megye térképén
Bő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz témájú médiaállományokat.

(horvátul Biba) község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Büktől 3 km-re keletre, Sárvártól 21 km-re északnyugatra, Szombathelytől 31 km-re északkeletre, a Répce partján fekszik. Kerékpárút köti össze a termálfürdőket Locsmándtól Bükön át egészen Bőig. A falu nyugati oldaláig terjeszkedik a Bük–Bő–Gór-víztározó.

Története[szerkesztés]

A község területe ősidők óta lakott. Ezt bizonyítja az az itt talált kőkorszaki kőszerszám, melyet ma a soproni múzeum őriz. A honfoglalást követően valamelyik nemzetségfő nyári szállása volt itt, a község neve ugyanis a török eredetű bő (= nemzetségfő) főnévből származik. A falu első írásos említése egy 1239-ben kelt okiratban történik Beu alakban. Az okirat szerint a falu birtokosa az Osli nembeli Szatmár fia Miklós itteni birtokait a templomosoknak adományozta. Ezt a rokonság később megtámadta, de a király a perben a templomosok javára döntött. A lovagrend konventet létesített itt, mely hiteleshelyként működött. 1265-ben Buu néven szerepel egy oklevélben.

A 14. század elején a templomosokat követően a johanniták kapták meg a birtokot. 1345-ben Kysbeu, 1366-ban Kys Beu, 1384-ben Beu, 1434-ben Bew, 1478-ban Bw alakban említik.[3] Kisbő említése a Damonyai család birtokaként történt, mely megnevezés nem külön falut, csak külön birtokrészt jelölhetett. 1483-ban lakói a soproni johanniták közbenjárására kiváltságokat kaptak, melyeket 1499-ben II. Ulászló kiterjesztett. A kapott vámmentesség és a tized alóli felmentés, majd a vásártartási jog a települést a mezővárosok közé emelte. 1500-ban Bő a környéken vívott harcok során elpusztult, de újjáépítették. 1522-ben a Nádasdy család szerzett birtokot a településen.

A 16. század második felében lakói felvették a református hitet. 1580-ban tűzvész pusztított. 1636-ban a johanniták birtokát a jezsuiták szerezték meg, majd ezek feloszlatása után birtokrészük a Jankovich családé lett, akik egészen 1945-ig birtokolták. 1660-ban a jezsuiták a katonaság segítségével elűzték a protestánsokat. A 17. században a mezőváros jelentős virágzásnak indult, melyben közrejátszott négy országos állatvására is. Egymás után alakultak céhei is. 1785-ben 107 házában 625 lakos élt. Egykor kétszintes kastély állt a településen, melyet a 19. században lebontottak.

Vályi András szerint "BŐ. Mező Város Sopron Vármegyéb. birtokosa Gróf Jankovits Uraság, fekszik Cseprégtöl egy mértföldnyire, lakosai katolikusok, diszesíttetik az Uraságnak szép kastéllyával, tsekély vagyonnyaihoz képest, harmadik Osztálybéli." [4]

Fényes Elek szerint "Bő, v. Beő, magyar mv. Sopron vgyében, a Répcze mellett, Vas vármegye szélén, Csepreghez délre 1 mfd., 800 kath. lak., s paroch. templommal. Határa róna és igen termékeny; van 1362 h. szántóföldje, 91 hold kövér rétje, 120 h. erdeje, 10 hold legelője. Birja Jankovich Izidor." [5]

Ma a település életében meghatározó Bükfürdő közelsége. A gyógyturizmus fellendülése itt is érezteti hatását. A község léletszáma megemelkedett, számos külföldi vásárolt itt házat, melyeket felújítanak. A lakosok jelentős része a vendéglátásból él, több étterem is működik a településen. Egészen pontosan két panzió, egy étterem, egy söröző, egy borozó, és egy disco működik ezen a kis helyen egyszerre.

Kétéves előkészítés és 5 hónapos kivitelezést követően 2011. június 8-án adták át a Büköt Bővel összekötő 3,128 m hosszú kerékpárutat, így már egészen Locsmándig a kiépített úton lehet kerekezni.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A templom középkori eredetű, déli oldalán előkerült eredeti csúcsíves kapuzata is. 1747-ben barokk stílusban építették át. Tornyát 1834-ben klasszicista stílusban építették át.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Ambrózai Zsuzsanna (2011. június 8.). Kerékpárutat avattak: biciklivel a határig Büktől. Vas Népe. (Hozzáférés ideje: 2011. június 8.)  

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]