Őr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őr
Őr címere
Őr címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Hódi Miklós[1]
Irányítószám 4336
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 1422 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 82,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Őr (Magyarország)
Őr
Őr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 22″, k. h. 22° 11′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 22″, k. h. 22° 11′ 07″
Őr (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Őr
Őr
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Őr weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Őr témájú médiaállományokat.

Őr község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Nyírség északkeletei részén fekszik, a legközelebbi városok: Vaja (4 km) és Mátészalka (10 km).

Megközelíthető az M3-as autópályán és a 49-es főúton is.

Nevének Eredete[szerkesztés]

Őr település egykori lakosai gyepűőrök (határőrök) voltak. A település neve lakosainak határőri foglalkozását őrzi nevében, mivel az egykori lakosság kötelessége volt a gyepűk őrzése.(Ilyen gyepűőrző település volt még például Szilágy megyében Szamosőrmező, Vas vármegyében Felsőőr és Alsóőr, Zemplén vármegyében Őrmező is.

Más feltételezés szerint a települést az Őry család alapította, és a nevét a családról kapta.

Története[szerkesztés]

A község első írásos említése 1221-ből való (Euru), de valószínűleg már a 10. században lakott volt. A honfoglalás után szervezett határvédelmi rendszer része lehetett.

A falu első ismert tulajdonosa a Dersi család volt, majd kisnemesek birtokolták. A 14. században Őrtelek (Ewrteluky) néven fordult elő. 1416-ban Luxemburgi Zsigmond király Ónodi Czudar Benedeknek adományozta. A 16. században az Őry és a Komoróczy család birtokolta. A falu részben Szabolcs, részben Szatmár vármegyéhez tartozott. A 18. században több kisnemes család birtoka volt (Vay, Komoróczy, Kölcsey, Patay).

Az 1940-es évektől önálló nagyközség volt. 1970-től nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Vaja, a társközségek pedig Rohod, és Nyírparasznya volt. Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez tartozott.

Őr jelenleg önálló település, Mátészalka vonzáskörzetéhez tartozik.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Őr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]