Őr

	Őr
	; Őr címere
	; Őr címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Mátészalkai
Jogállás	község
Polgármester	Hódi Miklós (független)
Irányítószám	4336
Körzethívószám	44
	Népesség
Teljes népesség	1422 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	82,34 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	17,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Őr Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 58′ 22″, k. h. 22° 11′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 22″, k. h. 22° 11′ 07″
	Őr Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
	Őr weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Őr témájú médiaállományokat.

Őr község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Nyírség északkeletei részén fekszik, a legközelebbi városok: Vaja (4 km) és Mátészalka (10 km).

Megközelíthető az M3-as autópályán és a 49-es főúton is.

Nevének Eredete[szerkesztés]

Őr település egykori lakosai gyepűőrök (határőrök) voltak. A település neve lakosainak határőri foglalkozását őrzi nevében, mivel az egykori lakosság kötelessége volt a gyepűk őrzése.(Ilyen gyepűőrző település volt még például Szilágy megyében Szamosőrmező, Vas vármegyében Felsőőr és Alsóőr, Zemplén vármegyében Őrmező is.

Más feltételezés szerint a települést az Őry család alapította, és a nevét a családról kapta.

Története[szerkesztés]

A község első írásos említése 1221-ből való (Euru), de valószínűleg már a 10. században lakott volt. A honfoglalás után szervezett határvédelmi rendszer része lehetett.

A falu első ismert tulajdonosa a Dersi család volt, majd kisnemesek birtokolták. A 14. században Őrtelek (Ewrteluky) néven fordult elő. 1416-ban Luxemburgi Zsigmond király Ónodi Czudar Benedeknek adományozta. A 16. században az Őry és a Komoróczy család birtokolta. A falu részben Szabolcs, részben Szatmár vármegyéhez tartozott. A 18. században több kisnemes család birtoka volt (Vay, Komoróczy, Kölcsey, Patay).

Az 1940-es évektől önálló nagyközség volt. 1970-től nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Vaja, a társközségek pedig Rohod, és Nyírparasznya volt. Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez tartozott.

Őr jelenleg önálló település, Mátészalka vonzáskörzetéhez tartozik.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994:
1994–1998: Hódi Miklós (független)^[3]
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014: Hódi Miklós (független)^[4]
2014–2019: Hódi Miklós (független)^[5]
2019-től: Hódi Miklós (független)^[1]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református templom: eredetileg román stílusú, átépítés után késő barokk, fakazettás mennyezet és torony 1802-ből.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Őr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Őr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
↑ Őr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)^{[halott link]}
↑ Őr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora