Répce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Répce
A Répce folyó Répcevisnél.jpg
Közigazgatás
Országok  Ausztria,  Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz 120 km
Forrás Ausztria
Torkolat Hanság (innentől a neve Rábca)
é. sz. 47° 42′ 34″, k. h. 17° 34′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 34″, k. h. 17° 34′ 20″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Répce témájú médiaállományokat.

A Répce és a Rábca ugyanazon folyó a Kisalföldön. A Répce a Hanság területén felveszi a Kis-Rábát (csatorna), innentől Rábca a neve. Bővebb kifejtését lásd: a Rábca szócikkben.

Települések, amelyeket érint[szerkesztés]

Blumau (Ausztria)... Répcekethely, Locsmánd (Ausztria) – Zsira - Répcevis - CsepregBük - Gór - - Chernelházadamonya - Mesterháza - Tompaládony - Nagygeresd - Vámoscsalád - Répcelak - Csánig - Dénesfa - Agyagosszergény - Beled - Répceszemere

Története[szerkesztés]

Az 1965. évi árvízi tapasztalatok és a Répce ausztriai területén végzett rendezési munkák szükségessé tették magyar területen is a Répce szabályozását. 1971-ben megindult a Répce felső szakaszának szabályozása az országhatár és a büki vasúti híd között, a szabályozáshoz tartozó műtárgyakkal, terelő- és gyűjtőárkokkal együtt. A Répce alsó szakaszára a nagyobb árvizek kiöntés nélküli levezetésére tanulmányterv készült 1983-ban. Gór-Bük térségében szükségtározó épült, melyet 1996-ban adtak át. A Bük–Bő–Gór-víztározóhoz és annak leeresztő műtárgyához kapcsolódóan a természethez illeszkedő mederrendezésre került sor mintegy 2,5 km hosszan Gór, valamint Bük területén. A tározó a Répce völgy teljes elzárásával épült meg. A tervezett maximális tározó térfogat 8 millió m3, 350 ha vízfelülettel. A tározó a hosszirányú átjárhatóságot nem akadályozza, de a vízgyűjtő területen található régi romos vízimalmok maradványai, a patakszabályozás során kialakított vízlépcsők (30-40 cm vízszint különbséget eredményeznek), valamint a Boldogasszony-patakra létesült 2 db állandó vízfelszínű tározó a hosszanti átjárást akadályozza. Ezekben a visszaduzzasztott mederrészekben a kialakult állatvilág teljesen eltér a patak őshonos faunájától. Árvízvédelmi szempontból két szakaszra osztható a Répce. A Bük alatti tározó – Répceszemere közötti szakaszon az árvizes beavatkozásai ökológiai problémákat nem okozott. A nagyobb árhullámok a völgyi területeken továbbra is lefolyhatnak, azonban a községek védelme is megoldott lett. Az árvízi tározó feletti szakaszok mederszerű kiépítése a Répce szabályos vonalú vezetését, illetve növényzetben szegény parti sávot eredményezett. Ez utóbbi szakasz a jövőben ökológiai rehabilitációra szorul.[1]

Források[szerkesztés]

  1. Jelentős vízgazdálkodási kérdések Rába, Fertő-tó. Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. (Hozzáférés: 2010. február 10.)