Borgáta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Borgáta
Borgáta címere
Borgáta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállás község
Polgármester Gőcze Zsanett[1]
Irányítószám 9554
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 179 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borgáta (Magyarország)
Borgáta
Borgáta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 43″, k. h. 17° 04′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 43″, k. h. 17° 04′ 40″
Borgáta (Vas megye)
Borgáta
Borgáta
Pozíció Vas megye térképén
Borgáta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Borgáta témájú médiaállományokat.

Borgáta község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Neve[szerkesztés]

Nevének eredetére több elképzelés is született, a legvalószínűbb szerint a magyar „avar” és „gát” szavak összetételéből származik. 1356-ban Oborgataként említették.

Fekvése[szerkesztés]

Kemenesalján, a Kis-Somlyó hegy lábánál, a Kodó-patak mentén, Sárvártól 15 km-re délkeletre, a 84-es főút mellett helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

A 16. századig a Héder nemzetség tulajdonában volt a település. A 12-13. században a falu ura Aborgáthai István, majd János, aztán Mihály és Péter, a falu neve is Aborgátha volt.[3] Az 1300-as években a falu földesura Hédervári Pál. A települést Oborgáta néven említik.[4] Az 1400-1500-as években a vasvári káptalannak a megyéről Zsigmond királynak tett jelentése Oborgátán sótelepet és erdőket említ.[5] Később a vasvári káptalan értesítette V. László királyt, hogy vett parancsa értelmében megidézte Hédervári Pált, Bögödi Egyedet és Hali Józsát. A megidézés birtokháborítás miatt történt. Aborgáthai lakosokat hallgattak meg tanúként, akik Bak Pál, Szép István és Bak Mihály voltak.[6] A győri káptalan előtt Hédervári Pál és Somlai Balázs Aborgátha és Somló között lévő peres földekről egyezséget kötött.[7]

1545-ben Batthyány Ferenc vásárolta meg a falut 2210 Ft-ért.

A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története szerint 1659-ben „Borgáta, Kissomlyóval együtt gyülekezetet alkot. Tanítójuk Hoicsics János, aki Borgátán lakott.” 1706-ban Borgáta tanítója Sartóriüsz Gergely.

Egy 1752-es összeírás szerint 29 jobbágy, 5 házzal rendelkező, és 2 ház nélküli zsellér lakta a falut.

A római katolikus egyházközség jegyzőkönyve szerint: „1837. május 25. A káldi plébánia püspöki látogatása. A borgátaiakat Komáromi István, Balog Mihály, és Vas József képviselte. Borgáta lakossága: 158 katolikus, 160 evangélikus. Katolikus iskolamester Farkas József 60 éves, Röjtökből jött Borgátára.”

Az evangélikus egyházközösség jegyzőkönyvéből:

  • 1865: Új iskola építése. A tanító Szalai József.
  • 1882: Az olvasókör megalakítása (Molnár Károly tanító). A Földügyi Miniszter 500 kötet könyvet adományozott. (Az egyetlen ilyen intézmény volt a járásban.)
  • 1884: Temető nagyobbítása.
  • 1912: Harangláb építése. A harang tömege 331 kg. A kisharang tömege 75 kg.

A Megyei Levéltár Jegyzőkönyveiből:

1922-ben a hősi emlékművet felavatták. (Első volt a megyében.)

1948-ban A falut villanyárammal látták el. 1950-ben megtörtént a falu első nyilvános telefon felállítása. A boltban helyezték el, hogy ne keljen kezelői díjat fizetni. Kezelője Molnár Pálné boltos volt. Augusztus 5-én volt az utolsó Elöljárósági ülés. Utána helyi tanács alakult.

1958-ban televíziókészüléket vásárolt a falu. Kezelője Radnai István tanító. Ez időben a környéken sehol sem volt televízió.

1964-ben olajkutató fúrás közben találtak rá a 732 m mélységből feltörő, 47 °C-os termálvízre, melynek hasznosítására 1968. augusztus 20-án nyílt meg a termálfürdő. A szép környezetben lévő, csendes helyen üdülőtelep létesült, kis nyaralók épültek, ez lett Borgátafürdő községrész.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1,8% németnek, 0,9% cigánynak, 0,9% szlovénnek mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,1%, református 5,3%, evangélikus 39,5%, felekezet nélküli 3,5% (16,7% nem nyilatkozott).[8]

Nevezetességei[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

2010-től a polgármester dr. Tóthné Zentai Éva Mária volt.[9] A 2014. októberében megválasztott Gőcze Zsanett néhány nap múlva, indokolás nélkül lemondott polgármesteri tisztségéről,[10] azonban lemondása érvénytelen volt, mivel nem a képviselő-testület előtt mondott le, ami a lemondónyilatkozat benyújtása idején még meg sem alakult.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Borgáta települési választás eredményei (HTML). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek története a 14. sz. közepéig
  4. Anjou-kori okmánytár. I-VII. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Gyula. Bp. 1878-1920.
  5. Hazai okmánytár, 244. oldal
  6. Hazai okmánytár, 371. oldal
  7. Hazai okmánytár, 380. oldal.
  8. Borgáta Helységnévtár
  9. Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. http://hvg.hu/itthon/20141017_Maris_lemondott_egy_frissen_megvalasztott#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2014_10_17&type-id=HvgDaily&user-id=B8BFC78A&utm_content=normal
  11. Lakner Dávid: Lemondott, majd mégis hivatalába lépett Borgáta polgármestere (HTML). VS.hu, 2014. december 18. (Hozzáférés: 2015. július 13.)

További információk[szerkesztés]