Ugrás a tartalomhoz

Borgáta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borgáta
Borgáta címere
Borgáta címere		 Borgáta zászlaja
Borgáta zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállásközség
PolgármesterGőcze Zsanett (független)[1]
Irányítószám9554
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség302 fő (2026. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 43″, k. h. 17° 04′ 40″47.161990°N 17.077670°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 43″, k. h. 17° 04′ 40″47.161990°N 17.077670°E
Borgáta (Vas megye)
Borgáta
Borgáta
Pozíció Vas megye térképén
Borgáta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borgáta témájú médiaállományokat.

Borgáta község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Neve

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint, melynek első kiadása 1978-ban jelent meg az Akadémiai Kiadónál, feltehetően szláv nyelvből átvett puszta személynévből keletkezhetett (szerb-horvát Blagota, cseh Blahota, lengyel Blogota).

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borgáta a Kemenesalján, a Kodó-patak mentén fekszik, Sárvártól 15 kilométerre délkeletre. Déli határszélén emelkedik a 220 méter magas Kis-Somlyó hegy.

Különálló településrésze Borgátafürdő, a falu keleti határszéle közelében.

A közvetlenül határos települések: észak felől Köcsk, kelet felől Egyházashetye, délkelet felől Kissomlyó, délnyugat felől Pusztalánc (Káld része), nyugat felől pedig Káld.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási területét lakott területeitől néhány száz méterre délre északnyugat-délkeleti irányban átszeli a 84-es főút; ez legfontosabb közúti megközelítési útvonala az ország távolabbi részei felől. Központján azonban csak a 8415-ös út halad végig, ezen érhető el keleti irányból, Csögle-Boba felől. Közigazgatási területét délen, egy rövid szakaszon érinti a 8457-es út is.

Borgátafürdő ugyancsak a 8415-ös úton érhető el a legegyszerűbben, de Köcsk Nagyköcsk nevű településrészétől megközelíthető egy önkormányzati úton is.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 16. századig a Héder nemzetség tulajdonában volt a település. A 12-13. században Aborgátha volt a neve[3], ura pedig Aborgáthai István, majd János, aztán Mihály és Péter. Az 1300-as években Hédervári Pál volt a földesura. Nevét akkor Oborgáta alakban írták.[4] Az 1400-as években a vasvári káptalan Zsigmond királynak tett jelentése szerint Oborgátán sótelep és erdők voltak.[5] Később a vasvári káptalan értesítette V. László királyt, hogy parancsa értelmében megidézte Hédervári Pált, Bögödi Egyedet és Hali Józsát. A megidézés birtokháborítás miatt történt. Tanúként Bak Pál, Szép István és Bak Mihály aborgáthai lakosokat hallgatták meg.[6] Hédervári Pál és Somlai Balázs az Aborgátha és Somló közötti peres földügyben a győri káptalan előtt egyezséget kötött.[7]

1545-ben Batthyány Ferenc 2210 Ft-ért megvásárolta a falut.

A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története szerint 1659-ben „Borgáta, Kissomlyóval együtt gyülekezetet alkotott. Tanítójuk, Hoicsics János Borgátán lakott.” 1706-ban Sartóriüsz Gergely volt Borgáta tanítója.

Egy 1752-es összeírás szerint 29 jobbágy, valamint 5 házzal rendelkező, és 2 ház nélküli zsellér lakta a falut.

Részlet a római katolikus egyházközség jegyzőkönyvéből: „1837. május 25. A káldi plébánia püspöki látogatása. A borgátaiakat Komáromi István, Balog Mihály, és Vas József képviselte. Borgáta lakossága: 158 katolikus, 160 evangélikus. Katolikus iskolamester Farkas József 60 éves, Röjtökből jött Borgátára.”

Az evangélikus egyházközösség jegyzőkönyvéből:

  • 1865: Új iskola építése. A tanító Szalai József.
  • 1882: Az olvasókör megalakítása (Molnár Károly tanító). A Földügyi Miniszter 500 kötet könyvet adományozott. (Az olvasókör az egyetlen ilyen intézmény volt a járásban.)
  • 1884: Temető nagyobbítása.
  • 1912: Harangláb építése. A harang tömege 331 kg. A kisharang tömege 75 kg.

A Megyei Levéltár Jegyzőkönyveiből:

1922-ben hősi emlékművet avattak. (Első volt a vármegyében.)

1948-ban a falut villanyárammal látták el. 1950-ben működésbe helyezték az első nyilvános telefont. A boltban helyezték el, hogy ne kelljen kezelői díjat fizetni. Kezelője Molnár Pálné boltos volt. Augusztus 5-én volt az utolsó elöljárósági ülés. Utána helyi tanács alakult.

1958-ban televíziókészüléket vásárolt a falu. Kezelője Radnai István tanító volt. Ebben az időben a környéken sehol sem volt még televízió.

1964-ben olajkutató fúrás közben 732 m mélységből feltörő 47 °C-os termálvizet találtak, melynek hasznosítására 1968. augusztus 20-án megnyílt a faluban a termálfürdő. A szép környezetben lévő, csendes helyen üdülőtelep létesült, kis nyaralók épültek; ez lett Borgátafürdő községrész.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Varga Béláné (független)[8]
  • 1994–1998: Samu Géza (független)[9]
  • 1998–2002: Csóka András (független)[10]
  • 2002–2006: Szentiványi Ferenc (független)[11]
  • 2006–2010: Dr. Tóthné Zentai Éva (független)[12]
  • 2010–2014: Dr. Tóthné Zentai Éva Mária (független)[13]
  • 2014–2019: Gőcze Zsanett (független)[14]
  • 2019–2024: Gőcze Zsanett (független)[15]
  • 2024– : Gőcze Zsanett (független)[1]

A 2014 októberében polgármesternek megválasztott Gőcze Zsanett néhány nap múlva indokolás nélkül bejelentette lemondását a polgármesteri tisztségéről.[16] Lemondása azonban érvénytelen volt, mert nem a képviselő-testület előtt tette meg, amely a lemondó nyilatkozat benyújtásakor még meg sem alakult.[17]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
134
129
179
185
178
223
228
280
302
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1,8% németnek, 0,9% cigánynak, 0,9% szlovénnek mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,1%, református 5,3%, evangélikus 39,5%, felekezet nélküli 3,5% (16,7% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 73%-a vallotta magát magyarnak, 13,5% németnek, 0,6% cigánynak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,3% volt római katolikus, 16,3% evangélikus, 3,4% református, 2,2% egyéb katolikus, 11,2% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Borgáta települési választás eredményei" (HTML). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. ↑ Karácsonyi János: A magyar nemzetségek története a 14. sz. közepéig
  4. ↑ Anjou-kori okmánytár. I-VII. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Gyula. Bp. 1878-1920.
  5. ↑ Hazai okmánytár, 244. oldal
  6. ↑ Hazai okmánytár, 371. oldal
  7. ↑ Hazai okmánytár, 380. oldal.
  8. ↑ "Borgáta települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  9. ↑ "Borgáta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1.
  10. ↑ "Borgáta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 4.
  11. ↑ "Borgáta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 4.
  12. ↑ "Borgáta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 4.
  13. ↑ "Borgáta települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 26.
  14. ↑ "Borgáta települési választás eredményei" (HTML). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2019. december 3.
  15. ↑ "Borgáta települési választás eredményei" (HTML). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13.
  16. ↑ http://hvg.hu/itthon/20141017_Maris_lemondott_egy_frissen_megvalasztott
  17. ↑ Lakner Dávid (2014. december 18.). "Lemondott, majd mégis hivatalába lépett Borgáta polgármestere". VS.hu. 2015. július 15. dátummal az eredeti (HTML) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. július 13.
  18. ↑ Borgáta Helységnévtár
  19. ↑ Borgáta Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borgáta&oldid=29421164”