Borgáta
Borgáta | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Vas | ||
Járás | Celldömölki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gőcze Zsanett (független)[1] | ||
Irányítószám | 9554 | ||
Körzethívószám | 95 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 228 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 27,54 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,21 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 09′ 43″, k. h. 17° 04′ 40″47.161990°N 17.077670°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 43″, k. h. 17° 04′ 40″47.161990°N 17.077670°E | |||
Borgáta weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Borgáta témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Borgáta község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.
Neve
[szerkesztés]Nevének eredetére több elképzelés is született, a legvalószínűbb szerint a magyar „avar” és „gát” szavak összetételéből származik. 1356-ban Oborgataként említették.
Fekvése
[szerkesztés]Kemenesalján, a Kodó-patak mentén fekszik, Sárvártól 15 kilométerre délkeletre. Déli határszélén emelkedik a 220 méter magas Kis-Somlyó hegy.
Megközelítése
[szerkesztés]A településen, lakott területeitől néhány száz méterre délre áthalad a 84-es főút, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala az ország távolabbi részei irányából. Központján azonban csak a 8415-ös út halad végig, ezen érhető el keleti irányból, Csögle-Boba felől is. Közigazgatási területét délen, egy rövid szakaszon érinti még a 8457-es út is.
Története
[szerkesztés]A 16. századig a Héder nemzetség tulajdonában volt a település. A 12-13. században a falu ura Aborgáthai István, majd János, aztán Mihály és Péter, a falu neve is Aborgátha volt.[3] Az 1300-as években a falu földesura Hédervári Pál. A települést Oborgáta néven említik.[4] Az 1400-1500-as években a vasvári káptalannak a vármegyéről Zsigmond királynak tett jelentése Oborgátán sótelepet és erdőket említ.[5] Később a vasvári káptalan értesítette V. László királyt, hogy vett parancsa értelmében megidézte Hédervári Pált, Bögödi Egyedet és Hali Józsát. A megidézés birtokháborítás miatt történt. Aborgáthai lakosokat hallgattak meg tanúként, akik Bak Pál, Szép István és Bak Mihály voltak.[6] A győri káptalan előtt Hédervári Pál és Somlai Balázs Aborgátha és Somló között lévő peres földekről egyezséget kötött.[7]
1545-ben Batthyány Ferenc vásárolta meg a falut 2210 Ft-ért.
A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története szerint 1659-ben „Borgáta, Kissomlyóval együtt gyülekezetet alkot. Tanítójuk Hoicsics János, aki Borgátán lakott.” 1706-ban Borgáta tanítója Sartóriüsz Gergely.
Egy 1752-es összeírás szerint 29 jobbágy, 5 házzal rendelkező, és 2 ház nélküli zsellér lakta a falut.
A római katolikus egyházközség jegyzőkönyve szerint: „1837. május 25. A káldi plébánia püspöki látogatása. A borgátaiakat Komáromi István, Balog Mihály, és Vas József képviselte. Borgáta lakossága: 158 katolikus, 160 evangélikus. Katolikus iskolamester Farkas József 60 éves, Röjtökből jött Borgátára.”
Az evangélikus egyházközösség jegyzőkönyvéből:
- 1865: Új iskola építése. A tanító Szalai József.
- 1882: Az olvasókör megalakítása (Molnár Károly tanító). A Földügyi Miniszter 500 kötet könyvet adományozott. (Az egyetlen ilyen intézmény volt a járásban.)
- 1884: Temető nagyobbítása.
- 1912: Harangláb építése. A harang tömege 331 kg. A kisharang tömege 75 kg.
A Megyei Levéltár Jegyzőkönyveiből:
1922-ben a hősi emlékművet felavatták. (Első volt a vármegyében.)
1948-ban A falut villanyárammal látták el. 1950-ben megtörtént a falu első nyilvános telefon felállítása. A boltban helyezték el, hogy ne kelljen kezelői díjat fizetni. Kezelője Molnár Pálné boltos volt. Augusztus 5-én volt az utolsó Elöljárósági ülés. Utána helyi tanács alakult.
1958-ban televíziókészüléket vásárolt a falu. Kezelője Radnai István tanító. Ez időben a környéken sehol sem volt televízió.
1964-ben olajkutató fúrás közben találtak rá a 732 m mélységből feltörő, 47 °C-os termálvízre, melynek hasznosítására 1968. augusztus 20-án nyílt meg a termálfürdő. A szép környezetben lévő, csendes helyen üdülőtelep létesült, kis nyaralók épültek, ez lett Borgátafürdő községrész.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Varga Béláné (független)[8]
- 1994–1998: Samu Géza (független)[9]
- 1998–2002: Csóka András (független)[10]
- 2002–2006: Szentiványi Ferenc (független)[11]
- 2006–2010: Dr. Tóthné Zentai Éva (független)[12]
- 2010–2014: Dr. Tóthné Zentai Éva Mária (független)[13]
- 2014–2019: Gőcze Zsanett (független)[14]
- 2019–2024: Gőcze Zsanett (független)[15]
- 2024– : Gőcze Zsanett (független)[1]
A 2014 októberében megválasztott Gőcze Zsanett néhány nap múlva, indokolás nélkül bejelentette lemondását a polgármesteri tisztségéről,[16] ez azonban érvénytelen volt, mivel a lemondást nem a képviselő-testület előtt tette meg, hiszen az a lemondó nyilatkozat benyújtása idején még meg sem alakult.[17]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 134 | 129 | 179 | 185 | 178 | 223 | 228 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 1,8% németnek, 0,9% cigánynak, 0,9% szlovénnek mondta magát (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,1%, református 5,3%, evangélikus 39,5%, felekezet nélküli 3,5% (16,7% nem nyilatkozott).[18]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Első világháborús hősi emlékmű
- Evangélikus harangláb
- Borgáta Termálfürdő
- Király-kő
- IV. Béla király szobra
- Szent László-szobor (2009. augusztus 20-án állították)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Borgáta települési választás eredményei (HTML). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Karácsonyi János: A magyar nemzetségek története a 14. sz. közepéig
- ↑ Anjou-kori okmánytár. I-VII. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Gyula. Bp. 1878-1920.
- ↑ Hazai okmánytár, 244. oldal
- ↑ Hazai okmánytár, 371. oldal
- ↑ Hazai okmánytár, 380. oldal.
- ↑ Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
- ↑ Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Borgáta települési választás eredményei (HTML). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Borgáta települési választás eredményei (HTML). Nemzeti Választási Iroda, 2024. július 26.
- ↑ http://hvg.hu/itthon/20141017_Maris_lemondott_egy_frissen_megvalasztott
- ↑ Lakner Dávid: Lemondott, majd mégis hivatalába lépett Borgáta polgármestere (HTML). VS.hu, 2014. december 18. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
- ↑ Borgáta Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]