Borgáta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borgáta
Borgáta címere
Borgáta címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Celldömölki
Jogállás község
Polgármester Gőcze Zsanett[1]
Irányítószám 9554
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 179 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 27,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borgáta (Magyarország)
Borgáta
Borgáta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 43″, k. h. 17° 04′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 43″, k. h. 17° 04′ 40″
Borgáta (Vas megye)
Borgáta
Borgáta
Pozíció Vas megye térképén
Borgáta weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Borgáta témájú médiaállományokat.

Borgáta község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Neve[szerkesztés]

Nevének eredetére több elképzelés is született, a legvalószínűbb szerint a magyar „avar” és „gát” szavak összetételéből származik. 1356-ban Oborgataként említették.

Fekvése[szerkesztés]

Kemenesalján, a Kis-Somlyó hegy lábánál, a Kodó-patak mentén, Sárvártól 15 km-re délkeletre, a 84-es főút mellett helyezkedik el.

Története[szerkesztés]

A 16. századig a Héder nemzetség tulajdonában volt a település. A 12-13. században a falu ura Aborgáthai István, majd János, aztán Mihály és Péter, a falu neve is Aborgátha volt.[3] Az 1300-as években a falu földesura Hédervári Pál. A települést Oborgáta néven említik.[4] Az 1400-1500-as években a vasvári káptalannak a megyéről Zsigmond királynak tett jelentése Oborgátán sótelepet és erdőket említ.[5] Később a vasvári káptalan értesítette V. László királyt, hogy vett parancsa értelmében megidézte Hédervári Pált, Bögödi Egyedet és Hali Józsát. A megidézés birtokháborítás miatt történt. Aborgáthai lakosokat hallgattak meg tanúként, akik Bak Pál, Szép István és Bak Mihály voltak.[6] A győri káptalan előtt Hédervári Pál és Somlai Balázs Aborgátha és Somló között lévő peres földekről egyezséget kötött.[7]

1545-ben Batthyány Ferenc vásárolta meg a falut 2210 Ft-ért.

A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története szerint 1659-ben „Borgáta, Kissomlyóval együtt gyülekezetet alkot. Tanítójuk Hoicsics János, aki Borgátán lakott.” 1706-ban Borgáta tanítója Sartóriüsz Gergely.

Egy 1752-es összeírás szerint 29 jobbágy, 5 házzal rendelkező, és 2 ház nélküli zsellér lakta a falut.

A római katolikus egyházközség jegyzőkönyve szerint: „1837. május 25. A káldi plébánia püspöki látogatása. A borgátaiakat Komáromi István, Balog Mihály, és Vas József képviselte. Borgáta lakossága: 158 katolikus, 160 evangélikus. Katolikus iskolamester Farkas József 60 éves, Röjtökből jött Borgátára.”

Az evangélikus egyházközösség jegyzőkönyvéből:

  • 1865: Új iskola építése. A tanító Szalai József.
  • 1882: Az olvasókör megalakítása (Molnár Károly tanító). A Földügyi Miniszter 500 kötet könyvet adományozott. (Az egyetlen ilyen intézmény volt a járásban.)
  • 1884: Temető nagyobbítása.
  • 1912: Harangláb építése. A harang tömege 331 kg. A kisharang tömege 75 kg.

A Megyei Levéltár Jegyzőkönyveiből:

1922-ben a hősi emlékművet felavatták. (Első volt a megyében.)

1948-ban A falut villanyárammal látták el. 1950-ben megtörtént a falu első nyilvános telefon felállítása. A boltban helyezték el, hogy ne keljen kezelői díjat fizetni. Kezelője Molnár Pálné boltos volt. Augusztus 5-én volt az utolsó Elöljárósági ülés. Utána helyi tanács alakult.

1958-ban televíziókészüléket vásárolt a falu. Kezelője Radnai István tanító. Ez időben a környéken sehol sem volt televízió.

1964-ben olajkutató fúrás közben találtak rá a 732 m mélységből feltörő, 47 °C-os termálvízre, melynek hasznosítására 1968. augusztus 20-án nyílt meg a termálfürdő. A szép környezetben lévő, csendes helyen üdülőtelep létesült, kis nyaralók épültek, ez lett Borgátafürdő községrész.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

2010-től a polgármester dr. Tóthné Zentai Éva Mária volt.[8] A 2014. októberében megválasztott Gőcze Zsanett néhány nap múlva, indokolás nélkül lemondott polgármesteri tisztségéről,[9] azonban lemondása érvénytelen volt, mivel nem a képviselő-testület előtt mondott le, ami a lemondónyilatkozat benyújtása idején még meg sem alakult.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Borgáta települési választás eredményei (HTML). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek története a 14. sz. közepéig
  4. Anjou-kori okmánytár. I-VII. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Gyula. Bp. 1878-1920.
  5. Hazai okmánytár, 244. oldal
  6. Hazai okmánytár, 371. oldal
  7. Hazai okmánytár, 380. oldal.
  8. Borgáta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  9. http://hvg.hu/itthon/20141017_Maris_lemondott_egy_frissen_megvalasztott#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2014_10_17&type-id=HvgDaily&user-id=B8BFC78A&utm_content=normal
  10. Lakner Dávid: Lemondott, majd mégis hivatalába lépett Borgáta polgármestere (HTML). VS.hu, 2014. december 18. (Hozzáférés: 2015. július 13.)

További információk[szerkesztés]