Tanakajd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tanakajd
A tanakajdi Templom utca a római katolikus templommal
A tanakajdi Templom utca a római katolikus templommal
Tanakajd címere
Tanakajd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállás község
Alapítás éve1217
Polgármester Simon Miklós (független)[1]
Irányítószám 9762
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 720 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség60,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tanakajd (Magyarország)
Tanakajd
Tanakajd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 11′ 14″, k. h. 16° 44′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 11′ 14″, k. h. 16° 44′ 33″
Tanakajd (Vas megye)
Tanakajd
Tanakajd
Pozíció Vas megye térképén
Tanakajd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tanakajd témájú médiaállományokat.

Tanakajd község Vas megyében, a Szombathelyi járásban. 1939-ben egyesítették Tana és Kajd községekből.

Fekvése[szerkesztés]

Szombathelytől 10 km-re délkeletre, a Gyöngyös-sík délkeleti részén, a Gyöngyös-patak mellett, a 87-es főútnál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Tana és Kajd neve is török eredetű, melyek a tana (borjú) és a qajdi (= megfordult) szavakból származnak.

Története[szerkesztés]

A község területe az őskor óta folyamatosan lakott volt. Határában kőkori és rézkori telepek maradványai kerültek elő. A római korban a falutól északra a Halomi-dűlőben nagy kiterjedésű római telep nyomaira bukkantak. A területen római villa és temető maradványait találták meg. Ennek legjelentősebb emléke két fehér márvány domborműves sírkő.

Tanát 1217-ben, Kajdot 1360-ban említik először. Neve alapján mindkét településrész besenyő falu lehetett.

Tana első említése Villa Castrensium Thana néven abban az oklevélben található, melyben II. András király megerősíti a káptalant birtokaiban. 1366-ban és 1384-ben is Tana néven említik.[3] Birtokosai a Tanaiak, Koltayak, Kápolnafeldeiek, Nagymackiak voltak. Tana egykor a mai község keleti részén a Tanai utca környékén feküdt.

Kajd neve 1360-ban poss. Kayd néven bukkan fel először, majd 1417-ben és 1437-ben is említik, korábban Kis- és Nagykajdból állott. Nagykajd 1463-ban Nagykayd alakban, Kiskajd 1462-ben Kyskayd alakban bukkan fel először. Nagykajd a mai templom környékén, míg Kiskajd ettől nyugatra, a mai Fő utca északi része és a Kiskajdi major környékén feküdt. A Hidvégi, Szecsődi, Kajdi, Herman-tilaji, Bodoló stb. családoké volt.[3] Tana és Kajd is évszázadokon át kisnemesi község volt. Tanáról a 18. században feljegyzik, hogy emberemlékezet óta nem fizetett adót.

Vályi András szerint "TANA. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura Boros Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szétsénnek szomszédságában, mellynek filiája; határja síkos, földgye termékeny, réttye elég, és jó, fája, legelője, erdeje van; piatza Kőszegen, és Szombathelyen. KAJD. Nagy Kajd. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Svotich, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szombathelyhez egy mértföldnyire, Szent Lőrintznek filiája, síkon fekvő földgyei termékenyek, réttyeik jók, fájok elég, eladásra is jó módgyok van."[4]

Fényes Elek szerint "Tana, magyar falu, Vas vmegyében, 188 kath., 6 evang. lak. F. u. Boros, Polányi, Balogh, Forintos. Ut. p. Szombathely. Kajd (Kis-), magyar falu, Vas vmegyében, a Gyöngyös mellett: 80 kathol. lakossal. Ut. p. Szombathely. Birja Szegedy Károly. Kajd (Nagy-), magyar falu, Vas vmegyében, az előbbeni helység mellett: 260 kath. lak., jó buzatermő róna határral. Birják többen."[5]

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Kajd magyar község, a Gyöngyös patak mellett, 72 házzal és 425 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája helyben, távírója Vép. Vasutállomás a szombathely-rumi vasút mentén. Körjegyzőségi székhely. Kath. temploma a XVI. században épült. A község északi részén mesterséges földhányások láthatók, melyek még a török időkből maradtak fenn. Földesurai a Szvetich – és Szegedy-családok voltak. Tana, gyöngyösmenti magyar község, 81 házzal és 263 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Nagy-Kajd, távírója Vép. A község a szombathely-rumi vasútvonal mentén fekszik. Itt van báró Ambrózy Lajos régi kastélya, melyet még az Ivánkovich család építtetett. E családon kivül a község földesurai a Békássyak , Forintosok , Lipicsek és a Borosok voltak."[6]

1910-ben Tanának 261, Kajdnak 470 lakosa volt.

1894-től 1974-ig erre haladt a Szombathely-Rum-vasútvonal, melyet 1909-ben Bérbaltavár felé össze akarták kötni a Türje -Balatonszentgyörgy-vasútvonallal, kvázi egy Szombathely-Balaton-vasút kialakítása érdekében, de nem jutott rá elég pénz.

Tanakajd légifotója

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78%, református 0,8%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 4,4% (15,5% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Magyarok Nagyasszonyának szentelt nagykajdi római katolikus templom 16. századi eredetű (leégett), 1908-ban neoromán stílusban újra építették, ezen év október 11-én szentelték fel. Az oltárképet Gróf Erdődy Gyuláné festette.
  • Klasszicista Ambrózy-kastély 1820 körül épült, 1869-ben az Ambrózy család birtoka lett. 1954-től a Vas Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás működik benne. Parkja természetvédelmi terület számos növényritkasággal.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt élt és alkotott 1914-től 1933-ban bekövetkezett haláláig Ambrózy-Migazzi István természettudós, botanikus, dendrológus, a szlovákiai malonyai, és a Kám területén található Jeli Arborétum alapítója.

Jegyzet[szerkesztés]

  1. (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. január 19. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. Tanakajd Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]