Peresznye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Peresznye
A község látképe
A község látképe
Peresznye címere
Peresznye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Kőszegi
Jogállás község
Polgármester Grüll János[3]
Irányítószám 9734
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 826 fő (2015. jan. 1.)[4]
Népsűrűség 75,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Peresznye (Magyarország)
Peresznye
Peresznye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 25″, k. h. 16° 39′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 25″, k. h. 16° 39′ 03″
Peresznye (Vas megye)
Peresznye
Peresznye
Pozíció Vas megye térképén
Peresznye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Peresznye témájú médiaállományokat.

Peresznye (horvátul Prisika[5], németül: Prössing) község Vas megyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kőszegtől 10 km-re észak-északkeletre, a Kőszegi járásban, a kőszeg-lövői út mellett erdővel borított dombok közötti völgyben fekszik.

Története[szerkesztés]

A jelenleg 36%-ban horvát nemzetiségűek lakta település okleveles említése 1195 körülről származik. A borsmonostori apátság vásárhellyel rendelkező[6] birtoka volt. III. Ince pápa 1209-ben írt oklevele ciszterci kolostori majorságként (grangia) említi Peresznyét - azonban ezt alátámasztó további okiratok erről nincsenek , Kovács Ignác 1904-ben írt közleménye alapján helye a falu határban lévő „erdőhegyaljában” található.[7] 1222 táján Sopron megyében - több más településsel egyetemben - először vezették be a földesúrnak a majorsági jellegű szőlőterületek használata után fizetendő csöböradót.[8] A települést valószínűleg már a középkorban szláv nyelvű népesség lakta, erre utal a Prezena, Proescie névalak. Az 1532-es pusztító török hadjárat után Jurisics Miklós horvátországi birtokairól horvátokat telepített be, s azóta is nagy számban lakják horvát nemzetiségűek, bár mára arányuk 40% alá csökkent. Kőszeg védője a kőszegi uradalom mellett királyi adományként kapta meg a borsmonostori uradalmat a 16. század első felében.[9] A Jurisics család után 1568-ban Szigetvár elfoglalása következtében, Kanizsa átadásáért Nádasdy Tamás és Ferenc fia nyerte el az apátságot és birtokait,[9] később - Nádasdy III. Ferenc gróf 1671-es lefejezése után - 1676-tól[10][11] Esterházy Pál volt a földesura, majd családja több ága is volt kegyura a falunak. A 1920. század fordulóján a cseh származású Berchtold grófoké lett. Önkéntes tűzoltó egyesülete 1887-ben alakult.

Vályi András szerint „PERESZNYE. Pressing, Priszika. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, a’ kinek két kastéllyával ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik N. Visnek szomszédságában, Sopronhoz, Kőszeghez 3 6/8 ’s 2/8 mértföldnyire, határja közép termékenységű, legelője hasznos, és számos juhok vagynak rajta, más javai is meglehetősek, második osztálybéli.”[12]

Fényes Elek szerint „Peresznye, (Pressing), horvát f., Sopron vgyében, Kőszeghez 1 1/4 mfd., 600 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Van jeles urasági kastélya és kertje. Határa 2820 hold, mellyből 868 h. szántó, 236 h. rét, 616 hold erdő, 100 h. szőlő. Földe nagy részben kövecses. F. u. gr. Eszterházy Ferencz.”[13]

1910-ben 744, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1877-ben Sopron vármegye Pulyai,[14] míg 1882-ben már Csepregi járásához[15] tartozott. 1950-ben az addig Sopron megyéhez tartozó községet Vas megyéhez csatolták. Ma már csak a lakosság nagyjából harmada horvát nemzetiségű, de ma is ápolja gazdag népi hagyományait, melynek fő őrzője a Zviranjak Peresznyei Horvát Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület.

2011. november 19-én adták át hivatalosan az 1960-as években épült, majd újjáépített kultúrházat.[16] 2014. március 29-én került átadásra egy új sportkomplexum, játszótérrel, sportpályával, új fittnesz eszközökkel és defibrillátorral. A fejlesztés összköltsége 22, 8 millió forint volt.[17]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Középkori eredetű temploma védőszentje Szent Egyed. Az 1646. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint fallal körülvett és megerősített. 1727-ben Esterházy Dániel tataroztatta és bővítette. Barokk stílusú, berendezése is ebből a korból származik.[18] Legutóbb 2013-ban újították fel.
  • Széchenyi-kastély – mely tulajdonosairól több ellentmondás látott napvilágot,[m 1] az első világháború után Berchtold Lipót külügyminiszter lakta, az államosítás óta szociális otthonként működik. Parkja 6,7 ha-as terület, telepített hárs, juhar, kőris és különféle fenyők facsoportjaival, Peresznye Község Önkormányzatának kezelésében áll.[19]
  • Az egykori kastélykertben lévő, 1985-ben védetté nyilvánított 6,7 ha-os kertben, egy tó partján áll a nyugati platán (Platanus occienditalis) csodálatos méretű példánya.[20]
  • A község 2006. óta tagja az Írottkő Natúrparknak.[21][22]
  • Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteménye (Hunyadi utca)[23]

Híres személyek[szerkesztés]

  • Ficzkó József helyi horvát nyelven alkotó író, a korabeli nyugat-magyarországi horvát irodalom úttörő alakja
  • Berchtold Lipót utolsó éveiben itt élt és hunyt el 1942-ben. Osztrák diplomata, az első világháború kitörése idején az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere.

Galéria[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Számos helyen olvasható, hogy egy régebbi épület felhasználásával 1727-ben gróf Esterházy Dániel, a korábbi kuruc tábornok építtette - NB. Esterházy Dániel kuruc altábornagy már 1714. október 1-jén meghalt! Korábban viszont csakugyan Peresznyén lakott, tehát a korábbi kastély már az övé volt, s itt hunyt el egykori tiszttársa, kedves embere, Csajághy János is 1713 elején. -,
    továbbá, hogy későbbi tulajdonosai a Széchenyiek voltak - NB. Virág Zsolt (Vas megye kastélyai és kúriái, 2004) szerint sosem volt a Széchényi család birtokában a kastély, az épületet pusztán annyi szál fűzi hozzájuk, hogy néhány évre Széchényi Ferenc zárgondnoksága alá került az Esterházyak eladósodása miatt. Dénes József (Peresznye településtörténete, peresznye.hu) szerint viszont a 19. század közepén a tulajdonos Esterházy Ferenc halálát követően az utód a kiskorú Esterházy János lett, akit gróf Széchenyi Ferenc (nem a korábban említett személy!) vett gondnoki szárnyai alá, s a kastélyba költözött, majd itt is élt egészen haláláig, 1858-ig. Genthon István (Magyarország művészeti emlékei I: Dunántúl, 1959) szerint pedig, a 18. század végi kastélyépítés a Széchenyi család számára történt meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. köt. Bp., MTA, 1890. - Vasi digitális könyvtár
  2. Bencsik Péter: Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763—1995)
  3. Peresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  4. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  5. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  6. Századok, 141. kötet, 4-5. kiadás (Akadémiai Kiadó, 2007 (937. oldal) google könyvek
  7. Ferenczi László: A ciszterci birtokszervezés és tájátalakítás elemei a borsmonosto-ri apátság példáján, Soproni Szemle LXIV. évfolyam 2. szám - 2010
  8. Történelmi szemle, 38. kötet (16., 22. oldal) - Akadémiai Kiadó, 1996 google könyvek
  9. ^ a b Dominkovits Péter: Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma - 4. oldal (Soproni Szemle 53. évf. 2. sz. (1999.)
  10. Nádasdy Ferenc Múzeum Nádasdy Krisztina (hozzáférés: 2014. június 9.)
  11. Pater Gratian Leser: Aus der Vergangenheit der Gemeinde - Deutschkreutz (53. oldal) - 1951 (német nyelven) (hozzáférés: 2014. június 6.)
  12. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  13. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  14. lib.ksh.hu Magyarország Hekységnévtára 1877 (43. old.)
  15. lib.ksh.hu Magyarország Hekységnévtára 1882 (687. old.)
  16. Peresznye információs központtá válik a felújított kultúrház
  17. Sportkomplexum átadása Peresznyén
  18. C. Harrach Erzsébet - Kiss Gyula Vasi műemlékek, i. m. 304-305.. old.
  19. Őrségi Nemzeti Park Egyéb országos jelentőségű természetvédelmi területek - 2004. január 19.
  20. Somkuti Ferenc-Tóth József Vas megye arborétumai és kúriakertjei, i. m. 70.. old.
  21. Green Mountain Természetvédelmi Kisokos
  22. A KvVM Természetvédelmi Hivatala Natúrparkok
  23. A Magyarországi Horvátok keresztény Gyűjteménye című állandó kiállítás honlapja

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Peresznye témájú médiaállományokat.