Borsmonostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borsmonostor (Klostermerienberg)
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Répcekethely településrésze
Járás Répcekethely
Alapítás éve 1194
Polgármester Rudolf Draskovits
Irányítószám 7444
Körzethívószám 02611
Forgalmi rendszám OP
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borsmonostor (Ausztria)
Borsmonostor
Borsmonostor
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 25′ 20″, k. h. 16° 33′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 20″, k. h. 16° 33′ 45″
Borsmonostor weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsmonostor témájú médiaállományokat.

Borsmonostor (1894-ig Klastrom, németül Klostermarienberg) Répcekethely településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kőszeg északi szomszédságában a határ túloldalán, közúton 10 km-re északra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét egykori kolostorának alapítójáról Bors ispánról kapta. Korábbi neve "Babaduri" volt, mely a török baba (= apa) főnév –dur képzős nemzetségnévi származéka a magyar –i képzővel megtoldva. A ciszterciek beköltözése után Máriahegy lett a neve.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint története a kőkorszakig nyúlik vissza. Területe ősi vaslelőhely, 1972-ben földmunkák közben határában 2300 éves kelta olvasztókemencére bukkantak. A kelta időszakból ezüst pénzérmék, a római korból egy épület és több sír került elő. A vasfeldolgozást a rómaiak is folytatták.

A mai települést 1194-ben "Babaduri" néven említik először. A Babaduri-hegyet 1195-ben kapták meg a heiligenkreuzi ciszterciták a Miskolc nembeli Domonkos szlavón bán adományaként, hogy oda kolostort építsenek. A bán a király jóváhagyásával azt a fogadalmát váltotta meg az adományozással, hogy az Úr sírjához Jeruzsálembe zarándokol. Az 1198-ban felszentelt kolostor nevét az alapító Domokos bán kegyúri jogokat gyakorló fiáról, Bors ispán-ról kapta. Templomát a rend előírásainak megfelelően Szűz Mária tiszteletére szentelték. 1207 előtt a kolostort kirabolták, ezért pápai oltalom alá helyezték. Az épületegyüttest először 1240-ben újították meg. 1224-ben II. András, 1270-ben V. István, 1317-ben Károly Róbert királyok több kiváltságban részesítették. 1242-ben a tatárok feldúlták, később újjáépült. A középkorban jelentős zarándokhely lett olyannyira, hogy Erzsébet királyné, Nagy Lajos király felesége 1380-ban megtiltotta, hogy „a csodákkal tündöklő szentek ereklyéi látogatására Mária hegyére sereglő” néptől vámot szedjenek. 1440 körül feltehetően ismételten elpusztult, de ismét újjáépítették. I. Ulászló 1441-ben Pálóczi Simonnak és Guti Országh Mihálynak adta. 1455-ben „de sub monte Maria” néven nevezik

A török a kolostort először 1529-ben dúlta fel, majd 1532-ben a Kőszeget ostromló török teljesen elpusztította. A kolostor helye nem a mai helyén hanem a hegyen volt, ahol ma kápolna áll. I. Ferdinánd király ekkor a birtokot ideiglenesen Majláth Gábornak adta. 1569-ben Kanizsa váráért cserébe a csejtei uradalommal együtt Kanizsai Orsolya, Nádasdy Tamás nádor özvegye kapta királyi adományként. Az elkobzott Nádasdy-birtokot Eszterházy Pál herceg vásárolta meg, majd a lilienfeldi cisztercitáknak adta akik 1680-ban új kolostort építettek. A falu plébániáját 1716-ban alapították. Mária Mennybemenetele és Szent György tiszteletére szentelt katolikus plébániatemplomát részben az ősi apátság köveiből 1741 és 1774 között építették.

1910-ben 661, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Felsőpulyai járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1945. március 29-én a szovjet hadsereg Borsmonostort foglalta el először a mai Ausztria területén. A település környéke ma kiterjedt gyümölcsöskertjeiről nevezetes, ahol főként almát és körtét termesztenek. Minden év október 26-án gesztenyeünnepet rendeznek a településen.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1741 és 1774 között épült barokk stílusban. A templom görög kereszt alaprajzú, említésre méltók a főoltár és a mellékoltárok Schaller István 1757 és 1770 között készült alkotásai, valamint a faszobrokkal díszített szószék, szintén 18. századi munka.
  • Mai cisztercita kolostora 1680-ban épült.
  • 12. századi cisztercita kolostorának romjai a Marienbergen. A kolostor temploma az 1994-95-ben végzett feltárások szerint háromhajós, kereszthajós épület volt, egyenes szentélyzáródással. Mintegy 40 m hosszú és 20 m széles. A romok közelében az utóbbi években kilátóhelyet alakítottak ki, a hegyről remek kilátás nyílik a környező tájra.
  • Hegyi kápolnája a 18. században épült.
  • Szentháromság-oszlopa 18. századi.
  • Kiterjedt gyümölcsösei különösen tavasszal nyújtanak gyönyörű látványt.
  • Gesztenyefesztivál.

További információk[szerkesztés]