Szent Egyed

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Egyed
Szent Egyed szarvastehénnel
Szent Egyed szarvastehénnel
Születése
640
Athén
Halála
710 (69 évesen)
Saint-Gilles
Tisztelete
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Egyed témájú médiaállományokat.

Szent Egyed (latinul Aegidius, franciául Saint Gilles, olaszul Egidio, Athén, 640 körül – Saint Gilles-du-Gard, 720 körül) bencés szerzetes, apát. A „vadak védőpajzsa”, a tizennégy segítőszent egyike; a kubikosok, lókereskedők, pásztorok, szíjgyártók, koldusok, nyomorékok, leprások védőszentje. Ünnepe szeptember 1-jén van.

Szent Egyed megkülönböztetendő az azonos nevű 10. századi olasz remetétől, Assisi Szent Ferenc 13. századi remetetársától is, és a szintén azonos nevű spanyol ciszterci apáttól.

Élete, legendái[szerkesztés]

Athénben született; bencés szerzetes, majd apát lett. Szülei halála után örökségét szétosztotta a szegények között, majd Galliába ment, ahol Provence-ban remetéskedett. Itt kolostort alapított, melyben haláláig élt; később a kolostort róla neveztek el (Saint Gilles-du-Gard). Sírja a középkorban híres zarándokhely volt, ereklyéi ma Toulouse-ban vannak. Európa-szerte leginkább városok emeltek templomokat tiszteletére.

Legendája szerint midőn remeteként egy barlangban lakott, Isten egy szarvastehenet küldött neki, hogy tejével táplálja őt. Wamba vizigót király egy vadászaton rálőtt a szarvasra, de Szent Egyed a testével fogta föl a nyílvesszőt. A király ezután Egyednek ajándékozta a remeteség területét, ahol Egyed megalapította kolostorát.

Több csodálatos gyógyítást és ördögűzést tulajdonítanak neki.

Tisztelete Magyarországon[szerkesztés]

A ma Szlovákiában lévő bártfai Szent Egyed bazilika az UNESCO kulturális világörökségének része

Esztergomban már a 11. században őrizték koponyájának három töredékét. Tiszteletének másik hazai nyoma a Szent László király által 1091-ben alapított somogyvári Szent Egyed monostor volt, amelyet közvetlenül Saint Gilles-du-Gard bencés szerzeteseivel népesített be a király. Valószínűleg a bencés kapcsolatokkal függ össze, hogy 1209 óta a garamszentbenedeki apátság plébániája szintén Szent Egyedet tiszteli védőszentjeként. A hagyomány szerint Eger közvetlen szomszédságában, a felnémeti völgyben is állott valamikor Szent Egyedről elnevezett bencés apátság, bár ennek létezésére egyelőre nincs bizonyíték. A Vas megyében fekvő Peresznye község temploma szintén Szent Egyed tiszteletére van szentelve, mai formáját 1702-ben nyerte el. A felső-magyarországi szászok „cipszerek” (német: Zipser) által lakott városokban (Bártfa, Poprád, Ruszt) kialakult Szent Egyed tisztelet azonban már feltehetően nem bencés gyökerű, hanem közvetlen nyugati ihletésű, melyet a nyugatról a városokba érkező kereskedők, iparosok hoztak magukkal. A Kárpát-medencében több település is a szent nevére felszentelt templomáról kapta nevét (az egykori somogyi Szentegyed, a mai Illés Szlovákiában, az erdélyi Vasasszentegyed) és Vasasszentegyedivölgy.

Ábrázolása[szerkesztés]

A 11-12. századtól német és osztrák területen gyakran látható késő gótikus oltárokon mint bencés apát, lábánál szarvastehénnel, néha nyíl fúrja át kezét vagy a combját.

Források[szerkesztés]

  • Magyar katolikus lexikon
  • Méry, G. - Jankovics, M.: A bártfai Szent Egyed-bazilika (2009)
  • Szent Egyed. Vasárnap Katolikus Hetilap, XXVI. évf. 35. sz. (2016. aug. 28.) 2. o. ISSN