Garamszentbenedek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garamszentbenedek (Hronský Beňadik)
Hronsky Benadik klastor.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Zsarnócai
Rang község
Első írásos említés 1075
Polgármester Ľubomír Krovina
Irányítószám 966 53
Körzethívószám 045
Népesség
Teljes népesség 1230 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 133 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 180 m
Terület 9,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamszentbenedek (Szlovákia)
Garamszentbenedek
Garamszentbenedek
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 20′ 44″, k. h. 18° 33′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 20′ 44″, k. h. 18° 33′ 32″
Garamszentbenedek weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamszentbenedek témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamszentbenedek (szlovákul Hronský Beňadik, németül Sankt Benedikt) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zsarnócai járásában. Hozzá tartozik Peszér.

Fekvése[szerkesztés]

Aranyosmaróttól 13 km-re délkeletre, a Garam jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a 11. században árpádházi I. Géza király által alapított bencés templomáról és kolostoráról kapta. Névelőtagja a Garam menti fekvésére utal.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a település terülétén már az újkőkorban is éltek emberek. Később a hallstatt korban telep lehetett itt.

1075-ben I. Géza király alapított itt bencés kolostort, melyet "Monasterium a Ecclesia Sancti Benedicti" alakban említenek először. 1124-ben "Monasterium Sancti Benedicti de Grana", 1158-ban "Monasterium S. Benedicti de Grana", 1217-ben "Monasterium S. Benedicti de Goron", 1228-ban "Servi ecclesie nostre Sancti Benedicti supra Granam", 1247-ben "iobagiones monasterii S. Benedicti iuxta Granum", 1260-ban "Monast S. B. de Granna", 1300-ban "S. Benedecti super Gronam", 1366-ban "Zent Beneduk", "Zenthbenedyk" alakban szerepel az írott forrásokban. A monostort a 14. században gótikus stílusban átépítették, de a husziták tönkretették. A 15. században már erődített hely volt. 1528-ban a selmecbányaiak vették be, de később visszaadták. 1529-ben János király hívei még megvédték, de 1530-ban I. Ferdinánd serege már elfoglalta. 1536-ban az esztergomi érsek birtoka lett, de fokozatosan elvesztette egyházi jellegét, 1547-ben már csak katonák találhatók benne. A török előretörésével a végvári rendszer része lett, de csak csekély őrség állomásozott benne. A török rövid időre többször is elfoglalta, 1559-ben el is pusztította, de újjáépítették. 1623-ban Bethlen Gábor hadai foglalták el. A kuruc háborúkban császári kézen maradt. Falai a harcok után is megmaradtak. 1881-ben tűzvész pusztított benne, de utána helyreállították.

Garamszentbenedek 1535-ben még 6 porta után adózott, 1601-ben 91 háza, a Czudar család kúriája, kocsma, uradalmi major, iskola, malom, valamint a Horvay család kastélya és udvarháza állt itt.

A török veszély elmúltával Garamszentbenedek is fejlődésnek indult. Különösen a kézművesség fejlődött. Első céhe 1659-ben alakult, majd 1693-ban a csizmadiák, 1711-ben a szűcsök, 1718-ban a szabók céhe alakult meg. 1715-ben 93 adózója, szőlőskertje, 15 kézművese volt. 1746-ban már 59 kézműves élt és dolgozott a településen, 1800-ban 62 volt a számuk. 1828-ban 119 házában 1115 lakos élt.

Vályi András szerint "Sz. BENEDEK. Mező Város Bars Vármegyében , földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Új Bányához más fél mértföldnyire, Garam vize mellett. Hajdan a’ Sz. Benedek Szerzetebéli Atyáknak lakó helyek vala, kiket első GEIZA Király szállíttatott ide 1075. esztendőben. Jeles két toronnyal ékesűltt Szentegyháza Sz. Benedeknek emlékezetére építtetett: mellynek egy részében tartatnak a’ régi örökségi, más hasznos levelek: 1565. jutott az Esztergomi Káptalannak birtokába. Látható itten a’ Mohátsi veszedelemnek jeles lefestése; melly nem régen megújíttatott. Határja jó terméssel fizet, bora jó, héti vásárjai is vagynak, vagyonnyai jelesek, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint „Szent-Benedek, tót mv., Bars vmegyében, a Garan jobb partján, egy szűk völgyben, Lévától éjszakra 2 1/2 mfldnyire. Lakja 1128 kath. Díszére szolgál a góth ízlésre épült igen régi 2 tornyu kath. paroch. templom, mellyben tartatik a hiteles levéltár, (minthogy ezen hely locus credibilis); alatta pedig szemlélhetni azon sírboltot, hol a nagy érdemü Koháry nemzetség több tagjai, s ezek közt a halhatatlan Koháry István gr. Honth vmegyei főispán holt tetemei nyugosznak. Ez köztudomás szerint a híres 1664-ki törökökkel történt lévai ütközetben esett el. Határa a városnak hegyes; földjei középszerüek; szőlőhegye tágas és jó bort terem; erdeje elég. F. u. 1565-től fogva az esztergomi káptalan a hozzá tartozó uradalommal együtt; – ezelőtt a Benediktinusoké volt, kiknek I. Geyza 1085-ben itt gazdag apáturságot alapitván, monostort is építtetett. A mostani várformára épült kastélyt egy fő káptalanbeli tag, s az uraság tisztjei lakják.”[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban Garamszentbenedek 1042 lakosából 874 szlovák, 68 magyar, 55 német anyanyelvű, 39 csecsemő és 6 idegen volt. Ebből 977 római katolikus, 2 evangélikus és 63 zsidó vallású. Peszér 275 lakosából 268 szlovák anyanyelvű és 7 csecsemő volt. Ebből 270 római katolikus és 5 zsidó vallású.

1910-ben a település 1051 lakosából 768 szlovák, 260 magyar, 14 német, 4 horvát és 5 egyéb nemzetiségű.

2011-ben 1230 lakosából 1100 szlovák, 7 cigány, 4-4 magyar és cseh, 3 lengyel, 1 ukrán és 111 ismeretlen nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]