Hoffmann István (nyelvész)

Hoffmann István
2022-ben Kolozsváron
Született	1953. június 7. (72 éves) Pápa
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	egyetemi oktató nyelvész
MTMT MTA
Sablon Wikidata Segítség

Hoffmann István (Pápa, 1953. június 7. –) magyar nyelvész, nyelvtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (2019), majd rendes (2025) tagja. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet, munkásságának középpontjában a legrégebbi magyar nyelvemlékek, a szórványemlékek, s ezzel szorosan összekapcsolódva a helynevek problematikája áll. 2007 és 2017 között a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Intézetének igazgatója.

Életútja

Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában, Pápán végezte, a Türr István Gimnázium tanulója volt. 1971-ben felvételt nyert a Kossuth Lajos Tudományegyetem (2000-től Debreceni Egyetem) magyar–orosz szakára, ahol a finnugor szakot is elvégezve 1977-ben szerzett diplomát. Ezt követően két évig tudományos ösztöndíjat kapott, és 1979-ben summa cum laude minősítéssel megszerezte az egyetemi doktori címet.

1979–1980-ban ösztöndíjasként tíz hónapos tanulmányúton járt Finnországban, ahol a modern finn névkutatás legfontosabb eredményeivel ismerkedett meg. Hazatérve, 1980-ban a debreceni egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén kapott tanársegédi kinevezést. 1985-től adjunktusként, 1994-től docensként, 2009-től pedig egyetemi tanárként oktatott. 1995 és 2016 között a tanszék vezetője volt, 2007 és 2017 között pedig a Magyar Nyelvtudományi Intézet igazgatói tisztét töltötte be. 2023-ban kutatóprofesszori megbízást kapott. Mindemellett egy tanévet a Miskolci Egyetemen, egy szemesztert pedig a finnországi Jyväskyläben is tanított.

Munkássága

Munkássága elsősorban a hazai és nemzetközi névtani kutatások területén meghatározó. Pályája során központi szerepet játszott a helynévkutatás elméleti és gyakorlati kereteinek kidolgozása. Olyan koherens szempontrendszert alkalmazó helynévleírási és -elemzési keretet alkotott, amely nagyszámú helynév elemzésére alkalmas, és amely a modern magyar névkutatás egyik legnagyobb hatású munkájává vált. Névtani kutatásainak másik kiemelkedő vonulata az 1990-es évektől az Árpád-kori helynevek tanulmányozása volt: feltárta és elemezte a korai magyar nyelvtörténet fontos forrásait, létrehozott egy helynévtörténeti adattárat és szótárt az anyag rendszerezésére. A nyelvi és az etnikai rekonstrukció kérdéseivel is foglalkozott, vizsgálva, hogy a helynevek miként használhatók az Árpád-kori Kárpát-medence etnikai képének megrajzolásához. Mindemellett tudománytörténeti összefoglalót készített a magyar helynévkutatás elmúlt fél évszázadának eredményeiről, amely a tudományág hazai eredményeinek átfogó értékelését nyújtja.

Jelentős elméleti munkát végzett a személynévrendszerek leírása terén is, modelljében a személynévfajtákat pragmatikai, valamint funkcionális-kognitív síkon különítette el és határozta meg.

Munkásságának jelentőségét tovább növeli iskolateremtő tevékenysége. Nagy szerepe volt a debreceni névkutató műhely létrehozásában és működtetésében, jelentős kutatói közösséget hozott létre, amely a „debreceni iskola” néven vált ismertté.. 1995-ben a vezetésével indult el a Debreceni Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában a magyar nyelvtudományi doktori program névtani alprogramja.

Tudományos pályája állomásaiként kandidátusi értekezését 1992-ben védte meg, 2001-ben habilitált, 2008-ban pedig az akadémiai doktori címet is megszerezte. Elnyert pályázatai közül kiemelendő az MTA-DE (később HUN-REN-DE) Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport vezetése (2013–2024), valamint a Kárpát-medence teljes helynévanyagának összegyűjtését célul kitűző Magyar Nemzeti Helynévtár Program irányítása, amely az MTA Nemzeti Kutatási Programjai között a „Tudomány a magyar nyelvért” nemzeti program egyik alprogramjaként 2022. január 1-jétől működik.

Több mint kétszázötven tudományos közlemény szerzője vagy szerkesztője. Publikációit magyar, angol, orosz és finn nyelven adja közre.

Társasági tagságai és elismerései

A tudományos közéletben is aktív szerepet vállal. 2019-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező, 2025-ben pedig rendes tagjává választották. 2021 és 2023 között az MTA Nyelvtudományi Bizottságának elnöke volt, 2023-tól pedig az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának elnökhelyettese. 2020-tól tagja az MTA Doktori Tanácsának, 2023-tól annak társelnöke.

Pályafutása során elért eredményeit számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. A tehetséggondozás és iskolateremtés terén végzett munkáját Iskolateremtő Mestertanár-díjjal (1997), tudományos eredményeit pedig a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pais Dezső-díjával (2008), Debrecen város Csokonai-díjával (2011), a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Emlékérmével (2017), az MTA Debreceni Területi Bizottsága Pro Scientia-érmével (2020), valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület Gróf Mikó Imre-emlékérmével (2022) tüntették ki.

Főbb művei

• Helynevek nyelvi elemzése. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 61. Debrecen, 1993. Újraközlése: Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2007.
• Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. 1864. Bihar vármegye 1–2. [Kis Tamással közösen]. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 65–66. Debrecen, 1996, 1998.
• Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból 1. Abaúj–Csongrád vármegye. [Rácz Anitával és Tóth Valériával közösen]. A Magyar Névarchívum Kiadványai 1. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, 1997.
• Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból 2. Doboka–Győr vármegye. [Rácz Anitával és Tóth Valériával közösen]. A Magyar Névarchívum Kiadványai 3. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, 1999.
• Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból 4. Liptó–Pilis vármegye. [Rácz Anitával és Tóth Valériával közösen]. A Magyar Névarchívum Kiadványai 43. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017.
• Magyar helynévkutatás. 1958–2002. A Magyar Névarchívum Kiadványai 7. Debrecen, 2003.
• Korai magyar helynévszótár. 1000–1350. 1. Abaúj–Csongrád vármegye. [Póczos Ritával, Rácz Anitával és Tóth Valériával közösen]. A Magyar Névarchívum Kiadványai 10. Debrecen, Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, 2005.
• A személynévrendszerek leírásához. Magyar Nyelvjárások 46 (2008): 5–20.
• A Tihanyi alapítólevél mint helynévtörténeti forrás. A Magyar Névarchívum Kiadványai 16. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2010.
• Funkcionális nyelvészet és helynévkutatás. Magyar Nyelvjárások 50 (2012): 9–26.
• Mikrotoponímiai vizsgálatok 1. Tapolcafő helynevei. A Magyar Névarchívum Kiadványai 30. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2013.
• Viewpoints on the cognitive-pragmatic description of personal names. [Tóth Valériával közösen]. Word. Journal of the International Linguistic Association 61/2 (2015): 141–164.
• A nyelvi és az etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében. [Tóth Valériával közösen]. Századok 150 (2016): 257–318.
• History of Hungarian Toponyms. [Rácz Anitával és Tóth Valériával közösen]. Hamburg, Buske, 2017.
• Régi magyar helynévadás. A korai ómagyar kor helynevei mint a magyar nyelvtörténet forrásai. [Rácz Anitával és Tóth Valériával közösen]. Budapest, Gondolat Kiadó, 2018.
• Adat és elmélet a Kárpát-medence korai ómagyar kori nyelvi viszonyainak vizsgálatában. Magyar Nyelv 116 (2020): 385-401.
• Magyar névkutatás: irányok és perspektívák. Magyar Nyelv 117 (2021): 385–402.
• A magyar helynevek története. (Felsőoktatási online tankönyv). [Rácz Anitával, Tóth Valériával és Kis Tamással közösen]. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2022.
• Az Akadémia és a helynevek ügye. In: Tolcsvai Nagy Gábor – Laczkó Krisztina – Tátrai Szilárd szerk., Nyelv, kultúra és tudomány. Köszöntő könyv a Magyar Nyelvőr alapításának 150. évfordulójára. Budapest, MTA – Eötvös Kiadó, 2023. 115–127.
• Magyar Nemzeti Helynévtár 1. A Hajdúnánási járás helynevei. [szerk. E. Nagy Katalinnal közösen.] Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2024.

Források

• Rácz Anita – Tóth Valéria: Hoffmann István hetvenéves. Magyar Nyelvjárások 31 (2023): 9–18.
• Juhász Dezső: Hoffmann István 70 éves. Magyar Nyelv 119 (2023): 377–380.
• Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
• Önéletrajz a Debreceni Egyetem honlapján
• Szakmai életrajz a Debreceni Egyetem honlapján
• Adatlap az Országos Doktori Tanács honlapján
• Publikációs lista a Magyar Tudományos Művek Tárában