Magasmart
| Magasmart (Brehy) | |
 | |
| Magasmart központja a katolikus templommal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zsarnócai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1283 |
| Polgármester | Juraj Tencer |
| Irányítószám | 968 01 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1030 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 88 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 221 m |
| Terület | 12,37 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 24′ 26″, k. h. 18° 38′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 26″, k. h. 18° 38′ 58″ | |
| Magasmart weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magasmart témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Magasmart (1890-ig Magaspart, szlovákul: Brehy, németül: Hochstein) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Újbányától 2 km-re délkeletre, a Garam bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1283-ban "Mogosmorth" néven említik először, ekkor nemesek birtoka. 1393-ban Luxemburgi Zsigmond az újbányai Szent Erzsébet ispotálynak adja. 1470-ben felmentették az adófizetés alól. Határában ezüstöt és aranyat bányásztak. 1536-ban Újbánya birtoka lett. 1601-től a Dóczy család a földesura, ekkor kocsmája és 55 háza volt. 1715-ben 42 adózó portája létezett, közülük 16 fazekas. 1828-ban 98 házában 613 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és fazekassággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "MAGOSPART. Brehi. Tót falu Bars Várm. fekszik Berzenczéhez nem meszsze, és annak filiája. Ispotállya is van, földgye mint Oravniczáé, tserép edények készítésével is kereskednek."[2]
Fényes Elek szerint "Magospart, (Brehi), tót falu, Bars vmegyében, a Garan bal partján, Ujbányához 1 mfd. 601 kath., 12 evang. lak. Kath. paroch. templom. Cserépedény készités. F. u. Ujbánya városa. Ut. p. Léva."[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. Egy ideig Újbányához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 871, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1102 lakosából 1093 szlovák volt.
2011-ben 1087 lakosából 961 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent József tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1786-ban épült, barokk-klasszicista stílusban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Ľudmila Kraskovská 1962: Nálezy viedenských fenigov na Slovensku. Num. sborník 7, 143.
- Ľudmila Kraskovská: Nález fenigov v Brehoch
