Felsőhámor (Szlovákia)
| Felsőhámor (Horné Hámre) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zsarnócai |
| Rang | falu |
| Polgármester | Milan Mokrý |
| Irányítószám | 966 71 |
| Körzethívószám | 0 45 |
| Forgalmi rendszám | ZC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 658 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 272 m |
| Terület | 20 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 30′, k. h. 18° 40′Koordináták: é. sz. 48° 30′, k. h. 18° 40′ | |
| Felsőhámor weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőhámor (szlovákul: Horné Hámre, németül: Ober-Hammer) falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Zsarnócától 3 km-re északnyugatra fekszik, több egykori telep tartozik hozzá, köztük a legnagyobb Csontoshegy.[2]
Története[szerkesztés]
Első írásos említése 1391-re tehető. Revistye várának tartozéka volt. A 15. század végén 55 adózó háztartást jegyeztek fel. Lakói favágással, bányászattal, ércfeldolgozással foglalkoztak. 1601-ben a faluban 1 malom és 68 ház állt. 1720-ban már 4 malom és 43 adófizető, ebből 17 kézműves, 3 kereskedő és 2 bányász található a településen. 1828-ban 83 házát 569-en lakták; lakói ércfeldolgozással foglalkoztak vagy a közeli bányavárosokban dolgoztak.[3]
Bars vármegye monográfiája szerint: "Felsőhámor, a Garamvölgy közelében fekvő tót kisközség, 1198 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Revistye várának tartozéka volt és a Dóczy családot uralta. Azután a kincstár tulajdonába ment át, a Dóczy-féle többi birtokokkal együtt és ma is a m. kir. kincstár a birtokosa. Ősi templomát az 1671-iki canonica visitatio említi, mint a melyet akkor restauráltak, 1734-ben azonban megújították. A mult század elején, a mikor Horne-Hamri tót néven van említve, 10 puszta, tanya és telep tartozott hozzá, ú. m. Csertyán puszta 150 lakossal, Fertály puszta 87 lakossal, Hrabicsov: 306 lakossal, Jancsok: 55 lakossal, Koszti vrch: 323 lakossal, Pajer: 51 lakossal, Pecznó: 162 lakossal, Zsubkov vagyis Erdősurány, mely Pecznóval együtt azelőtt szintén ide tartozott és 216 lakosa volt, Zsarnóczai olvasztóház, mely most Zsarnóczakohó név alatt külön község: 360 lakossal és végre Uram, mely hajdan község volt és már a pápai tizedszedők jegyzékében is előfordul. Most csak Kosti Vrch és Brod tartozik hozzá. Postája van, távirója és vasúti állomása Zsarnócza."[4]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 1036 lakosából 5 magyar és 942 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 1147 lakosából 10 magyar és 1104 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1198 lakosából 20 magyar és 1156 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1207 lakosából 63 magyar, 13 német, 1109 szlovák és 22 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben 1162 lakosából 3 magyar, 20 német, 1138 csehszlovák és 1 állampolgárság nélküli volt. Ebből 1158 római katolikus és 4 evangélikus vallású volt.
1930-ban 1171 lakosából 1 magyar, 13 német, 1 zsidó, 1127 csehszlovák és 29 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 1170 római katolikus és 1 izraelita vallású volt.
1970-ben 1074 lakosából 1 magyar és 1069 szlovák volt.
1980-ban 891 lakosából 2 magyar és 882 szlovák volt.
1991-ben 706 lakosából 2 magyar és 704 szlovák volt.
2001-ben 657 lakosából 650 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 633 lakosából 611 szlovák, 3 magyar és 19 ismeretlen nemzetiségű volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ hornehamre.sk
- ↑ http://hornehamre.sk/?page_id=78
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 23.)
