Garamrév

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Garamrév (Voznica)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZsarnócai
Rang község
Első írásos említés 1075
Polgármester Kamil Blaho
Irányítószám 966 81
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZC
Népesség
Teljes népesség653 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság213 m
Terület17,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamrév (Szlovákia)
Garamrév
Garamrév
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 27′ 40″, k. h. 18° 41′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 40″, k. h. 18° 41′ 51″
Garamrév weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamrév (1890-ig Voznica, szlovákul: Voznica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Újbányától 9 km-re északkeletre, a Garam bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1075-ben „Goznucha” néven említik először. Első említésekor vámszedőhely volt, jövedelmének felét ekkor adta a király a garamszentbenedeki apátnak. 1237-ben „Geznacha”, 1456-ban „Goznicze”, 1503-ban „Goznycza” néven szerepel az írott forrásokban. Kezdetben a barsi váruradalom része, majd 1391-től a revistyei uradalomhoz tartozott. A 17. század végétől a bányakamara tulajdona. A török támadásokban többször szenvedett súlyos károkat a falu. 1534-ben 10 portáig adózott. 1601-ben 45 ház állt a településen. 1720-ban kocsma, malom és 28 adózó háztartás volt itt. 1828-ban 53 házában 356 lakos élt, aki főként mezőgazdasággal, napszámos munkákkal foglalkoztak. A 19. század végén sokan foglalkoztak vászonszövéssel.

Vályi András szerint „VOZINCZA. Tót falu Bars Várm. földes Ura Selmetzi B. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Zsarnóhoz nem meszsze, és annak filiája; földgye jó, réttye elég, legelője, fája, makkja van, piatza Selmetzen.[2]

Fényes Elek szerint „Voznicza, Bars m. tót f. a Garan mellett, 355 kath., 1 evang. lak. Földjei jó rozsot termenek; rétje, legelője, erdeje elég. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz.[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 613-an, túlnyomórészt szlovákok lakták.

2001-ben 637 lakosából 635 szlovák volt.

2011-ben 678 lakosából 660 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Itt található Szlovákia leghosszabb bányaműve, a II. József tárna, melyet 1782-ben kezdtek építeni és 1878-ra érte el mai teljes hosszát.
  • Római katolikus temploma 1842-ben épült neoklasszicista stílusban, a 18. században épített régebbi templom helyén.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 184.

Külső hivatkozások[szerkesztés]