Garamrév
| Garamrév (Voznica) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Zsarnócai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1075 | ||
| Polgármester | Kamil Blaho | ||
| Irányítószám | 966 81 | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | ZC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 650 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 213 m | ||
| Terület | 17,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 27′ 37″, k. h. 18° 41′ 56″48.460278°N 18.698889°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 37″, k. h. 18° 41′ 56″48.460278°N 18.698889°E | |||
| Garamrév weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Garamrév témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Garamrév (1890-ig Voznica, szlovákul: Voznica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Újbányától 9 km-re északkeletre, a Garam bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1075-ben „Goznucha” néven említik először. Első említésekor vámszedőhely volt, jövedelmének felét ekkor adta a király a garamszentbenedeki apátnak. 1237-ben „Geznacha”, 1456-ban „Goznicze”, 1503-ban „Goznycza” néven szerepel az írott forrásokban. Kezdetben a barsi váruradalom része, majd 1391-től a revistyei uradalomhoz tartozott. A 17. század végétől a bányakamara tulajdona. A török támadásokban többször szenvedett súlyos károkat a falu. 1534-ben 10 portáig adózott. 1601-ben 45 ház állt a településen. 1720-ban kocsma, malom és 28 adózó háztartás volt itt. 1828-ban 53 házában 356 lakos élt, aki főként mezőgazdasággal, napszámos munkákkal foglalkoztak. A 19. század végén sokan foglalkoztak vászonszövéssel.
Vályi András szerint „VOZINCZA. Tót falu Bars Várm. földes Ura Selmetzi B. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Zsarnóhoz nem meszsze, és annak filiája; földgye jó, réttye elég, legelője, fája, makkja van, piatza Selmetzen.”[2]
Fényes Elek szerint „Voznicza, Bars m. tót f. a Garan mellett, 355 kath., 1 evang. lak. Földjei jó rozsot termenek; rétje, legelője, erdeje elég. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz.”[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 635 | 648 | 640 | 650 |
| Különbség | +2,04 % | -1,23 % | +1,56 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 640 | 650 |
| Eltérés | +1,56 % |
1910-ben 613-an, túlnyomórészt szlovák anyanyelvűek lakták.
2001-ben 637 lakosából 635 szlovák volt.
2011-ben 678 lakosából 660 szlovák volt.
2021-ben 633 lakosából (+1) cigány, 618 szlovák, 2 egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt található Szlovákia leghosszabb bányaműve, a II. József tárna, melyet 1782-ben kezdtek építeni és 1878-ra érte el mai teljes hosszát.
- Római katolikus temploma 1842-ben épült neoklasszicista stílusban, a 18. században épített régebbi templom helyén.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 184.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Zsarnócai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsarnóca (Žarnovica) | ||
|  | |
