Ugrás a tartalomhoz

Garamrév

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garamrév (Voznica)
Garamrév zászlaja
Garamrév zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZsarnócai
Rangközség
Első írásos említés1075
PolgármesterKamil Blaho
Irányítószám966 81
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZC
Népesség
Teljes népesség640 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság213 m
Terület17,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 40″, k. h. 18° 41′ 51″48.461111°N 18.697500°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 40″, k. h. 18° 41′ 51″48.461111°N 18.697500°E
Garamrév weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamrév témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamrév (1890-ig Voznica, szlovákul: Voznica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Újbányától 9 km-re északkeletre, a Garam bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1075-ben „Goznucha” néven említik először. Első említésekor vámszedőhely volt, jövedelmének felét ekkor adta a király a garamszentbenedeki apátnak. 1237-ben „Geznacha”, 1456-ban „Goznicze”, 1503-ban „Goznycza” néven szerepel az írott forrásokban. Kezdetben a barsi váruradalom része, majd 1391-től a revistyei uradalomhoz tartozott. A 17. század végétől a bányakamara tulajdona. A török támadásokban többször szenvedett súlyos károkat a falu. 1534-ben 10 portáig adózott. 1601-ben 45 ház állt a településen. 1720-ban kocsma, malom és 28 adózó háztartás volt itt. 1828-ban 53 házában 356 lakos élt, aki főként mezőgazdasággal, napszámos munkákkal foglalkoztak. A 19. század végén sokan foglalkoztak vászonszövéssel.

Vályi András szerint „VOZINCZA. Tót falu Bars Várm. földes Ura Selmetzi B. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Zsarnóhoz nem meszsze, és annak filiája; földgye jó, réttye elég, legelője, fája, makkja van, piatza Selmetzen.[2]

Fényes Elek szerint „Voznicza, Bars m. tót f. a Garan mellett, 355 kath., 1 evang. lak. Földjei jó rozsot termenek; rétje, legelője, erdeje elég. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz.[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1994.2004.2014.2024.
Emberek száma:620653650640
Eltérés: +5,32 % -0,45 % -1,53 %
Népességi statisztikák[4]
Év:2023.2024.
Emberek száma:640640
Eltérés:+0 %

1910-ben 613-an, túlnyomórészt szlovákok lakták.

2001-ben 637 lakosából 635 szlovák volt.

2011-ben 678 lakosából 660 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Itt található Szlovákia leghosszabb bányaműve, a II. József tárna, melyet 1782-ben kezdtek építeni és 1878-ra érte el mai teljes hosszát.
  • Római katolikus temploma 1842-ben épült neoklasszicista stílusban, a 18. században épített régebbi templom helyén.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

Források

[szerkesztés]
  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 184.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]