Oromfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Oromfalu (Orovnica)
Orovnica.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZsarnócai
Turisztikai régióGarammente
Rang község
Első írásos említés 1209
Polgármester Katarína Forgáčová
Irányítószám 966 52
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZC
Népesség
Teljes népesség 535 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság321 m
Terület14,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Oromfalu (Szlovákia)
Oromfalu
Oromfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 23′ 23″, k. h. 18° 35′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 23″, k. h. 18° 35′ 40″
Oromfalu weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Oromfalu (1899-ig Orovnicza, szlovákul: Orovnica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Aranyosmaróttól 20 km-re keletre, a Garam jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1209-ben III. Ince pápa oklevelében említik először, melyben a garamszentbenedeki apátságot megerősíti birtokaiban, többek között "terra Varanza" nevű birtokában is. Területét a középkorban nagyrészt erdő borította. A korai település a falu alsó részén, az országúthoz közelebb feküdt, lakói favágók, szénégetők voltak. A 16. század elején a település lakatlan volt. 1525-ben "Orownicza" alakban bukkan fel újra. 1562-ben 24 család élt itt. 1565-ben az esztergomi káptalan lett a birtokosa. 1601-ben 19 család élt a faluban, de 1618-ban már ismét lakatlan. 1601-től a Dóczy család birtoka. Az 1634-es egyházi vizitáció szerint is puszta a területe. 1715-ben 8 adózó háztartása volt. 1828-ban 44 házában 284 lakos élt, akik mezőgazdasággal és favágással foglalkoztak.

Vályi András szerint "OROVNICZA. Tót falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szent Benedekhez közel, mellynek filiája, fája van, legelője termékeny, réttye jó, keresetre módgya Szent Benedeken, malma helyben van."[2]

Fényes Elek szerint "Orovnicza, tót falu, Bars vgyében: 299 kath. lak. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Léva."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 448, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 535 lakosából 524 szlovák volt.

2011-ben 535 lakosából 503 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 199.

Külső hivatkozások[szerkesztés]