Ugrás a tartalomhoz

Barsberzence

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barsberzence (Tekovská Breznica)
Barsberzence temploma
Barsberzence temploma
Barsberzence címere
Barsberzence címere		 Barsberzence zászlaja
Barsberzence zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZsarnócai
Rangközség
Első írásos említés1276
PolgármesterIng. Jozef Dolinaj
Irányítószám966 52
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZC
Népesség
Teljes népesség1208 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság215 m
Terület29,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′, k. h. 18° 37′48.383333°N 18.616667°EKoordináták: é. sz. 48° 23′, k. h. 18° 37′48.383333°N 18.616667°E
Barsberzence weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Barsberzence témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Barsberzence (szlovákul Tekovská Breznica, németül Bresnitz an der Gran) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zsarnócai járásában.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település a Garam folyó völgyében fekszik, annak bal partján, Garamszentbenedek és Újbánya között.

Élővilága

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Barsberzencén egy gólyafészket tartanak nyilván.[2]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1276-ban említik először, amikor a garamszentbenedeki bencés apátság tiltakozik amiatt, hogy az esztergomi érsekség elfoglalta a berzencei határban levő birtokát.

Várát az esztergomi érsek építtette a 13. század második felében, majd Csák Mátéé lett, aki alagutat ásatva foglalta el a várat. 1321 után újra érseki birtok és a 15. században az érsek helyre is állíttatja. 1472-ben Vitéz János érsek – meghiúsult összeesküvése után – Mátyásnak kénytelen átadni, azóta sorsa ismeretlen. 1551-ben berzenczei Píry Lőrincznek Berzencen háza és szőllője, valamint szőllősi szőllője iránt is Várdai Pál érsek kiváltságlevelét I. Ferdinánd király megerősíti.[3] 1558-ban Píry László és Mihály tanúbizonyságokkal bizonyították, hogy házuk mindig szabados volt Bars vármegyei Szőllős helységbeli szőllőjükkel együtt.[4] 1563-ban egy feljegyzésben az olvasható, hogy a vár már nem áll és szükséges lenne a török elleni újbóli megerősítése.

A falu 1564-ben Revistye várának uradalmához tartozott a Dóczy család birtokaként. 1568-ban a törökök dúlták fel. 1580-ban berzencei Píry Lőrinc fia Imre, ennek gyermekei Miklós és Orsolya.[5] 1600-ban 50 ház állt a faluban. 1647. június 6-án Aga Musztafa esztergomi bég támadta meg a falut, lakóit megölték, vagy fogságba hurcolták, végül a házakat felégették. 1701-ben Píry Györgyöt megerősítik Barsberzencén egy telek és Szőllősön két szőllő iránt hajdan Piry Lőrinc által kapott két rendbeli adományzásban.[6] 1720-ban 44 adófizető élt a faluban. 1754-ben a Píry családbeliek ellentmondtak Daxner György beiktatásának Barsberzence curialis birtokrészeibe, majd 1760-ban megegyeztek.[7] 1768-ban 63 parasztház, 11 zsellérház és 2 nemesi kúria állt a településen. 1776-ban a besztercebányai püspökség volt a birtokos.

Vályi András szerint "BERZENCZE. Breznicze. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosa Berthold Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ felső járásban, tűzre, és épűletre való fáján kivűl, mivel saját határjában elegendő legelője van, gyümöltsös kertyei, ’s réttyei termékenyek, eladásra jó módgyok, Szent Benedeken, a’ hol három nap van héti vásár, ’s pénzt kereshetnek mind gyalog, mind szekerezéssel, malma is helyben van; második Osztálybéli."[8]

Fényes Elek szerint "Berzencze, (Garan), Breznicz, tót falu, Bars vgyében, a Garan bal partján: 788 kath. lak. Kath. paroch. templom. – Fája, rétje elég; földje lehetős rozsot terem; fuvarozik; vizi malma van. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Léva."[9]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Népességi statisztikák (10 év)[10]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság1339128512261208
Különbség -4,03 % -4,59 % -1,46 %
Népességi statisztikák[10]
Év2024.2025.
Lakosság12011208
Eltérés+0,58 %

1828-ban 136 házban 788 lakos élt.

1910-ben a falunak 1177, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 1253 lakosából 1164 szlovák volt.

2021-ben 1213 lakosából 3 (+1) magyar, (+1) ruszin, 1170 (+6) szlovák, 23 (+1) egyéb és 17 ismeretlen nemzetiségű volt.[11]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Berzence várának rajza
  • A falutól délkeletre, 445 m magas hegy tetején állnak Berzence várának csekély maradványai.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt régi, római katolikus temploma a 14. században épült, 1647-ben ez is elpusztult. Helyette 1734-ben építettek új templomot, melyet 1777-ben barokk stílusban építettek át. Ez 1856-ban egy tűzvészben leégett. A károkat helyreállították és 1913-ban a templomot bővítették.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ bociany.sk
  3. ↑ Garamszentbenedeki Conv. prot. D. p. 25.
  4. ↑ Garamszentbenedeki Conv. fasc. 114. no. 2.
  5. ↑ Garamszentbenedeki Conv. prot. F. p. 5.
  6. ↑ Garamszentbenedeki Conv. capsa. G. fasc. 5. nro. 11; Nagy Iván: Magyarország családai IX. Piry
  7. ↑ Garamszentbenedeki Conv. H. fasc. 3. nro. 19; fasc. 155. no. 49; Nagy Iván: Magyarország családai IX. Piry
  8. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  9. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  10. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
  11. ↑ ma7.sk

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Barsberzence&oldid=29104417”