Kisülés (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisülés (Malá Lehota)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZsarnócai
Turisztikai régióGarammente
Rang község
Első írásos említés 1388
Polgármester Dušan Pacalaj
Irányítószám 966 42
Körzethívószám 045
Forgalmi rendszám ZC
Népesség
Teljes népesség860 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság596 m
Terület22,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisülés (Szlovákia)
Kisülés
Kisülés
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 18° 34′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 18° 34′ 10″
Kisülés weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisülés (1890-ig Kis-Lehota, szlovákul: Malá Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Újbányától 16 km-re, északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1388-ban "Kyslyhota" néven említik először Russó várának tartozékaként. A Bars vármegye északnyugati részén fekvő település később a kistapolcsányi uradalom része volt. A hegyes vidéken fekvő község határát főként erdők és rétek alkották. Lakói főként favágással, fazsindely készítéssel foglalkoztak, házai is fából épültek. 1536-ban 3 portával szerepel a dézsmajegyzékben. 1601-ben 9 háza létezett. 1715-ben a faluban kocsma és két malom állt, 17 adózó háztartással. 1828-ban 102 házában 641 lakos élt, akik földművelők és favágók voltak. A 19. században a Keglevich család birtokolta. A század végén a romló életkörülmények miatt számos lakosa távozott az országból.

Vályi András szerint "Kis, és Nagy Lehota. Két falu Bars Várm. Kis Lehotának földes Urai G. Keglevics, és G. Koháry Uraságok; Nagy Lehotának pedig a’ Besztercze Bányai Püspök, lakosaik katolikusok, fekszenek Királyhegyhez egy mértföldnyire, határbéli földgyeik meg lehetősek, hasznos erdejek van, legelőjök elég, földgyei hegyesek."[2]

Fényes Elek szerint "Lehota (Kis), tót f., Bars vmegyében, Velkapolához 3/4 mfld. 641 kath. lak. Roppant erdő. Sok irtás. F. u. gr. Keglevics. Ut. posta Szántó."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1309-en lakták, túlnyomórészt szlovákok.

2001-ben 1060 lakosából 1046 szlovák volt.

2011-ben 928 lakosából 883 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]