Gyertyánfa (település)
| Gyertyánfa (Hrabičov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zsarnócai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1228 |
| Polgármester | Ján Adámik |
| Irányítószám | 966 78 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 568 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 45 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 358 m |
| Terület | 13,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 32′ 04″, k. h. 18° 39′ 49″48.534444°N 18.663611°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 04″, k. h. 18° 39′ 49″48.534444°N 18.663611°E | |
| Gyertyánfa weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyertyánfa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gyertyánfa (1892-ig Hrabicsó, 1902-ig Gyertyánfa-Élesmart, szlovákul: Hrabičov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsarnócától 7 km-re, északnyugatra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szlovák hrab (= gyertyánfa) főnévből ered.
Története
[szerkesztés]1228-ban a revistyei váruradalom határleírásában említik először. Első lakói aranymosók voltak, akik a környező patakokban mostak aranyat. Később favágással és szénégetéssel foglalkoztak. A faluról az első összeírás 1674-ből származik, amikor 20 gazda élt a településen. A 18. század közepén a gyertyánfai malom az uradalomba 25 mérő búzát adott. 1828-ban 51 házában 348 lakos élt. A falu iskolája 1888-ban épült. 1862-ben 475-en, 1890-ben 955-en lakták. Lakói mezőgazdaságból, erdei munkákból, szénégetésből éltek.
Vályi András szerint "HRABITSA. Szabad puszta Bars Várm. földes Ura a’ K. Kamara, fekszik Felső Hámorhoz nem meszsze, és annak filiája."[2]
Fényes Elek szerint "Hrabicsov, puszta, Bars vmegyében, F. Hámor fiókja, 306 kath. lakossal."[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. Lakói együttműködtek a partizánokkal, ezért a németek 1945 januárjában felgyújtották. A faluban 66 ház leégett, lakói elmenekültek. Később újjáépítették, lakói Garamszentkereszt és Zsarnóca üzemeiben dolgoznak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben Élesmarttal együtt 1092, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 609 lakosából 606 szlovák volt.
2011-ben 598 lakosából 543 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1996-ban épült a korábbi, 1950-ben épített fatemplom helyén.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
