Gyertyánfa (település)
| Gyertyánfa (Hrabičov) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Zsarnócai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1228 | ||
| Polgármester | Ján Adámik | ||
| Irányítószám | 966 78 | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | ZC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 535 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 358 m | ||
| Terület | 13,24 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Gyertyánfa weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyertyánfa témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Gyertyánfa (1892-ig Hrabicsó, 1902-ig Gyertyánfa-Élesmart, szlovákul: Hrabičov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zsarnócától 7 km-re, északnyugatra fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve a szlovák hrab (= gyertyánfa) főnévből ered.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1228-ban a revistyei váruradalom határleírásában említik először. Első lakói aranymosók voltak, akik a környező patakokban mostak aranyat. Később favágással és szénégetéssel foglalkoztak. A faluról az első összeírás 1674-ből származik, amikor 20 gazda élt a településen. A 18. század közepén a gyertyánfai malom az uradalomba 25 mérő búzát adott. 1828-ban 51 házában 348 lakos élt. A falu iskolája 1888-ban épült. 1862-ben 475-en, 1890-ben 955-en lakták. Lakói mezőgazdaságból, erdei munkákból, szénégetésből éltek.
Vályi András szerint "HRABITSA. Szabad puszta Bars Várm. földes Ura a’ K. Kamara, fekszik Felső Hámorhoz nem meszsze, és annak filiája."[2]
Fényes Elek szerint "Hrabicsov, puszta, Bars vmegyében, F. Hámor fiókja, 306 kath. lakossal."[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. Lakói együttműködtek a partizánokkal, ezért a németek 1945 januárjában felgyújtották. A faluban 66 ház leégett, lakói elmenekültek. Később újjáépítették, lakói Garamszentkereszt és Zsarnóca üzemeiben dolgoznak.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 607 | 625 | 585 | 535 |
| Különbség | +2,96 % | -6,4 % | -8,54 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 548 | 535 |
| Eltérés | -2,37 % |
1910-ben Élesmarttal együtt 1092, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 609 lakosából 606 szlovák volt.
2011-ben 598 lakosából 543 szlovák volt.
2021-ben 568 lakosából 2 magyar, 552 szlovák, 5 (+1) egyéb és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ ma7.sk

