Nagyülés
| Nagyülés (Veľká Lehota) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zsarnócai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1345 |
| Polgármester | Marta Šmondrková |
| Irányítószám | 966 41 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1069 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 564 m |
| Terület | 18,61 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 27′ 42″, k. h. 18° 33′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 42″, k. h. 18° 33′ 38″ | |
| Nagyülés weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyülés témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagyülés (1890-ig Nagy-Lehota, szlovákul: Veľká Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Újbányától 10 km-re, északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu Csák Máté uralma idején keletkezett a garamszentbenedeki apátság területén. Első írásos említése "Nova plantatio" néven Nagy Lajos király oklevelében 1345-ben történik, melyben Újbánya városát megalapítja. A települést Kisüléssel együtt 1424-ben, mint Hrussó várának tartozékát Luxemburgi Zsigmond a Bebek családnak adta. Így szerepel az 1467-ben, 1468-ban és 1504-ben kibocsátott oklevelekben is, később azonban a Dóczyak, majd a Tapolcsányiak birtoka lett. 1467-ben "Nagh Lehota" néven említik. 1536-ban 5 porta után adózott. 1601-ben major és 23 ház állt a településen. 1720-ban 21 adóegysége volt. 1828-ban 101 házában 627 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból éltek.
Vályi András szerint "Kis, és Nagy Lehota. Két falu Bars Várm. Kis Lehotának földes Urai G. Keglevics, és G. Koháry Uraságok; Nagy Lehotának pedig a’ Besztercze Bányai Püspök, lakosaik katolikusok, fekszenek Királyhegyhez egy mértföldnyire, határbéli földgyeik meg lehetősek, hasznos erdejek van, legelőjök elég, földgyei hegyesek."[2]
Fényes Elek szerint "Lehota (Nagy), tót f., Bars vármegyében, 627 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gr. Keglevich."[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 968-an lakták, túlnyomórészt szlovákok.
2001-ben 1308 lakosából 1295 szlovák volt.
2011-ben 1193 lakosából 1142 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1909-ben épült neogótikus stílusban a korábbi, 1780-ban épült barokk templom helyén.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
