Ugrás a tartalomhoz

Nagyülés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyülés (Veľká Lehota)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásZsarnócai
Rangközség
Első írásos említés1345
PolgármesterMarta Šmondrková
Irányítószám966 41
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZC
Népesség
Teljes népesség1069 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság564 m
Terület18,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 42″, k. h. 18° 33′ 38″48.461667°N 18.560556°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 42″, k. h. 18° 33′ 38″48.461667°N 18.560556°E
Nagyülés weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyülés témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyülés (1890-ig Nagy-Lehota, szlovákul: Veľká Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Újbányától 10 km-re, északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu Csák Máté uralma idején keletkezett a garamszentbenedeki apátság területén. Első írásos említése "Nova plantatio" néven Nagy Lajos király oklevelében 1345-ben történik, melyben Újbánya városát megalapítja. A települést Kisüléssel együtt 1424-ben, mint Hrussó várának tartozékát Luxemburgi Zsigmond a Bebek családnak adta. Így szerepel az 1467-ben, 1468-ban és 1504-ben kibocsátott oklevelekben is, később azonban a Dóczyak, majd a Tapolcsányiak birtoka lett. 1467-ben "Nagh Lehota" néven említik. 1536-ban 5 porta után adózott. 1601-ben major és 23 ház állt a településen. 1720-ban 21 adóegysége volt. 1828-ban 101 házában 627 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "Kis, és Nagy Lehota. Két falu Bars Várm. Kis Lehotának földes Urai G. Keglevics, és G. Koháry Uraságok; Nagy Lehotának pedig a’ Besztercze Bányai Püspök, lakosaik katolikusok, fekszenek Királyhegyhez egy mértföldnyire, határbéli földgyeik meg lehetősek, hasznos erdejek van, legelőjök elég, földgyei hegyesek."[2]

Fényes Elek szerint "Lehota (Nagy), tót f., Bars vármegyében, 627 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gr. Keglevich."[3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 968-an lakták, túlnyomórészt szlovákok.

2001-ben 1308 lakosából 1295 szlovák volt.

2011-ben 1193 lakosából 1142 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1909-ben épült neogótikus stílusban a korábbi, 1780-ban épült barokk templom helyén.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]