Wamba nyugati gót király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wamba
Juan Antonio Ribera: Wamba lemond a koronáról (1819)
Juan Antonio Ribera: Wamba lemond a koronáról (1819)

Nyugati gót király
Uralkodási ideje
672. szeptember 1. 680. október 14.
KoronázásaToledo
672. október 20.
Elődje Recceswinth
Utódja Erwig
Életrajzi adatok
Született 643
Penamacor
Elhunyt 688 (45 évesen)
Pampliega[1]
Nyughelye

Édesapja nem ismert
Édesanyja nem ismert
A Wikimédia Commons tartalmaz Wamba témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Wamba (643688[2]) nyugati gót király 672-től 680-ig.

Recceswinth halála után az egybegyűlt nemesség egy előkelő gót férfiút, Wambát választotta meg királlyá,[3] akit, bár eleinte vonakodott, a toledói érsek kent föl.[3] Azonban Septimania grófja, Childerich és lakosai megint fellázadtak és magukkal ragadták a hegylakókat is.[3] Wamba a bizánci eredetű Paulust küldötte ellenük.[3] De csalódott benne, mert Paulus nagyravágyástól eltelve, a korona után áhítozott, s a helyett hogy a lázadást lecsendesítette volna, lángba borította az egész országot.[3] A fölkent uralkodóhoz csak a papság maradt hű.[3] Wamba e kedvezőtlen fordulat láttára tüstént fegyvert ragadott s késedelem nélkül a lázadás színhelyén termett.[3] Leigázta a baszkokat, lecsendesítette Tarraconiát s egyenesen Septimaniába hatolt, hol heves ostrom után bevette Narbonne-t és azután bekerítette Nîmes-t, melynek falai közt vonta meg magát Paulus.[3] Borzasztó tusa után bevette a várost s ellenfele a római amphitheatrum falai közé húzódva, kegyelemért könyörgött.[3] Wamba trónon ülve és fegyveres katonáitól körülvéve felolvastatta előtte a toledói törvényt, mely a lázadók fejére halálbüntetést mért.[3] Mindazáltal megelégedett azzal, hogy ráüttette a becstelenség bélyegét, vagyis lenyíratta haját s életfogytiglan börtönre kárhoztatta.[3]

Wamba rendbe hozva Septimania ügyeit, diadalmenetben vonult be Toledóba.[3] A menet élén a többi lázadókkal együtt megbecstelenítve, daróc-ruhában Paulus haladt, s hogy gyalázata még nagyobb legyen, fekete bőrből készített koronát nyomtak a fejébe.[3]

A király ekként lecsendesítvén az országot, a hadszervezet újjáalkotásához látott.[3] Fejlesztette a hajóhadat s kiterjesztette a védkötelezettséget. Elrendelte, hogy az egyháziak épp úgy tartoznak hadikötelezettséggel, mint a világiak.[3] De a terhek, melyeket ezáltal a lakosságra rótt, sok ellenséget szereztek neki.[3] Úgy látszik, az elégületlenek megbízásából járt el egyik rokona, Erwig, ki titokban álomitalt kevert a király poharába, s midőn ettől eszméletét vesztette, lenyíratta haját, barátcsuhába bujtatta s kolostorba küldötte, a hol hátralevő napjait leélte.[3]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Emlékét őrzi Móra Ferenc Királyok föld felett és föld alatt című elbeszélése (megjelent a Túl a Palánkon című kötetben).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Real Academia de la Historia
  2. España 06 (621/720) (spanyol nyelven). REYES Y REINOS GENEALOGIAS. (Hozzáférés: 2006. július 5.)
  3. a b c d e f g h i j k l m n o p q Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet IV. kötet. IV. rész XV. fejezet: A nyugati gótok országa – 2. Hispaniában


Előző uralkodó:
Recceswinth
Nyugati gót király
672680
Következő uralkodó:
Erwig