Wamba nyugati gót király
| Wamba | |
 | |
| Juan Antonio Ribera: Wamba lemond a koronáról (1819) | |
| Nyugati gót király | |
| Uralkodási ideje | |
| 672. szeptember 1. – 680. október 14. | |
| Koronázása | Toledo 672. október 20. |
| Elődje | Recceswinth |
| Utódja | Erwig |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 643 Penamacor |
| Elhunyt | 688 (45 évesen) Pampliega[1] |
| Nyughelye | |
| Édesapja | nem ismert |
| Édesanyja | nem ismert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wamba témájú médiaállományokat. | |
Wamba (643 – 688[2]) nyugati gót király 672-től 680-ig.
Recceswinth halála után az egybegyűlt nemesség egy előkelő gót férfiút, Wambát választotta meg királlyá,[3] akit, bár eleinte vonakodott, a toledói érsek kent föl.[3] Azonban Septimania grófja, Childerich és lakosai megint fellázadtak és magukkal ragadták a hegylakókat is.[3] Wamba a bizánci eredetű Paulust küldötte ellenük.[3] De csalódott benne, mert Paulus nagyravágyástól eltelve, a korona után áhítozott, s a helyett hogy a lázadást lecsendesítette volna, lángba borította az egész országot.[3] A fölkent uralkodóhoz csak a papság maradt hű.[3] Wamba e kedvezőtlen fordulat láttára tüstént fegyvert ragadott s késedelem nélkül a lázadás színhelyén termett.[3] Leigázta a baszkokat, lecsendesítette Tarraconiát s egyenesen Septimaniába hatolt, hol heves ostrom után bevette Narbonne-t és azután bekerítette Nîmes-t, melynek falai közt vonta meg magát Paulus.[3] Borzasztó tusa után bevette a várost s ellenfele a római amphitheatrum falai közé húzódva, kegyelemért könyörgött.[3] Wamba trónon ülve és fegyveres katonáitól körülvéve felolvastatta előtte a toledói törvényt, mely a lázadók fejére halálbüntetést mért.[3] Mindazáltal megelégedett azzal, hogy ráüttette a becstelenség bélyegét, vagyis lenyíratta haját s életfogytiglan börtönre kárhoztatta.[3]
Wamba rendbe hozva Septimania ügyeit, diadalmenetben vonult be Toledóba.[3] A menet élén a többi lázadókkal együtt megbecstelenítve, daróc-ruhában Paulus haladt, s hogy gyalázata még nagyobb legyen, fekete bőrből készített koronát nyomtak a fejébe.[3]
A király ekként lecsendesítvén az országot, a hadszervezet újjáalkotásához látott.[3] Fejlesztette a hajóhadat s kiterjesztette a védkötelezettséget. Elrendelte, hogy az egyháziak épp úgy tartoznak hadikötelezettséggel, mint a világiak.[3] De a terhek, melyeket ezáltal a lakosságra rótt, sok ellenséget szereztek neki.[3] Úgy látszik, az elégületlenek megbízásából járt el egyik rokona, Erwig, ki titokban álomitalt kevert a király poharába, s midőn ettől eszméletét vesztette, lenyíratta haját, barátcsuhába bujtatta s kolostorba küldötte, a hol hátralevő napjait leélte.[3]
Emlékezete
[szerkesztés]- Emlékét őrzi Móra Ferenc Királyok föld felett és föld alatt című elbeszélése (megjelent a Túl a Palánkon című kötetben).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Royal Academy of History
- ↑ España 06 (621/720) (spanyol nyelven). REYES Y REINOS GENEALOGIAS. (Hozzáférés: 2006. július 5.)
- 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet IV. kötet. IV. rész XV. fejezet: A nyugati gótok országa – 2. Hispaniában
| Előző uralkodó: Recceswinth |
Következő uralkodó: Erwig |
_01.jpg){kind=small}
