Győrvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Győrvár
Győrvár01.jpg
Győrvár címere
Győrvár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásVasvári
Jogállás község
Polgármester Pintyőke István[1]
Irányítószám 9821
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 585 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Győrvár (Magyarország)
Győrvár
Győrvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 00″, k. h. 16° 50′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 00″, k. h. 16° 50′ 23″
Győrvár (Vas megye)
Győrvár
Győrvár
Pozíció Vas megye térképén
Győrvár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Győrvár témájú médiaállományokat.
A faluház
A vasúti aluljáró

Győrvár község Vas megyében, a Vasvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község a Kemenesháton a Sárvíz-patak mellett Vasvártól 7 km-re délre, Zalaegerszegtől 16 km-re északra fekszik.

Megközelíthető a 74-es főúton és a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A község területén már ősidők óta élnek emberek. Ezt bizonyítják a határában előkerült csiszolt kőbalták, melyek a kőkorszakból származnak. 1255-ben Geruwar néven említik először. 1258-ban terra Geur, 1334-ben Gewrguar, 1338-ban Terra Gyurgwar, 1438-ban Poss. Gyurgwar néven szerepel.[3] A név eredetileg gyűrű alakú várat jelölhetett.

Győrvári csata emlékparkja

A falu határában a Sárvíz-patak völgyében a hegyhátszentpéteri út melletti szántón állott egykor ugyanis Boda-vár, ma csak egy kis domb jelzi a helyét. Itt végződött a római út egyik ága. A valószínűbb magyarázat szerint a község neve a régi magyar Geur nemzetségnévből származik, melynek eredete a bolgár török Győ név, ami a legjobbat jelenti. A források szerint a falunak már 1244-ben volt temploma, melyet tűzvész pusztított el. Helyette 1559-ben építették fel a Szent Erzsébet templomot, melynek alapjain a mai templom nyugszik.

1706. november 6-7-én az itteni csatában győzte le Bezerédy Imre és Béri Balogh Ádám kuruc serege Hannibal Heister tábornok császári seregét, aki fogságba esett. A csata emlékműve a 74. számú út mellett áll.

Vályi András szerint "GYŐRVÁR. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura G. Festetich Uraság, lakosai katolikusok, nevezetesíti a’ horvát pártosoknak meg győzettetések, a’ tónál dél felől, fekszik Mára vizéhez közel, határja középszerű."[4]

Fényes Elek szerint "Győrvár, magyar falu, Vas vármegyében, ut. p. Vasvárhoz délre 1 1/2 óra, 428 kath., 12 zsidó lak. Kath. paroch. szentegyház. Szőlőhegy. Az uraság itt igen szép magyar faju gulyát tart. F. u. gr. Festetics Tasziló."[5]

Vas vármegye monográfiájában "Győrvár, 67 házzal és 731 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. A Szombathelyről Kanizsára vezető vasut állomása. Postája és távírója helyben van; körjegyzőségi székhely. A török hódoltság előtt tiszta magyar község volt, később tótokat telepítettek ide, kik azonban idővel teljesen megmagyarosodtak. A község határában ugynevezett "gyűrü-vár" Győr volt; ettől vette a község is elnevezését. Itt végződik a megyében a római-út egyik ága. Plébániája már 1688-ban virágzott. Kath. templomát a Festetichek építtették 1780-ban. Földesura a Festetichek előtt a káptalan és a Domonkos-rend volt. A hajdan nagy szerepet játszott várnak ma már romjai sem láthatók."[6]

Az Árpád-házi Szent Erzsébet római katolikus templom

1775-ben új temető létesült az Ótemető utcában. 1778-ban tűzvész pusztított a településen, amelynek martaléka lett a templom mellett az iskola, és a falu lakóházainak nagyrésze is. Az új templom fő út keleti oldalán kapott helyet és kiegészült egy 2 szobás paplakkal. 1831-ben a paplaknak már 4 szobája, kamra, magtár, csür, szín, pajta, kistálló tartozott hozzá. 1866-ban létesül posta. A vasútépítés 1865-ben érte el a községet, egykori vasútállomása ma Pácsony nevét viseli, 1950. május 1-jén avatták az új vasúti megállót.[7]

A 20. század elején a házak legnagyobb része zsuppos, a tűzvész után épülteknél egyszerűbbek. A falu egyutcás és az Ótemető utcáig tart. A sínektől északra a káptalani birtok terül el. Az Újmajor áll, fenyves öleli körül, a faluval gyönyörű almafasor köti össze. A templom mögött egykoron álló magtár elbontott épületéből épültek a Vár utcai házak. A templomszeren az utolsó ház kocsma volt. A falun kívül, a malomhídon alul is állt egykor csárda. A mai iskola helyén ekkor grófi cselédlakások voltak, udvarán bognár és kovácsműhellyel. A községhatárban egykor álló az Újmajor, Kalocsa major, Puzsér- vagy Alsógurgató majorközül mára csak a Pácsony felé eső major maradt fenn.[7] A Sárvíz-patak és Verna-patakok szabályozásának hatására eltűnt a falu déli részén lévő a tó, a vizekből a gazdag élővilág: halak és rákok. 1910-ben Győrvárnak 770 magyar lakosa volt. 1902-ben a grófi birtokból kihasítva új temető létesült. Ebben az évben nyílt meg a tejcsarnok. 1907-ben Boskovits Aladár földbirtokos kastélyt, gazdasági épületeket, magtárt, cselédlakásokat épített, melyet 1956 körül lebontottak. 1907-ben Andrásfáról Győrvárra került át a körjegyzőség.

1907-ben, 1922-ben, és 1929-ben is tűzvész pusztított, amelyek közül a legkorábbi volt a legpusztítóbb. Hatására eltűntek a zsupos fedések, módosabb házak épültek. 1912-ben a cselédlakásokból létesült az új iskola. 1925-ben kap először körorvost a lakosság, a gyógyszertár 1936-tól működik.

1952-ben bekapcsolták a községet a villamoshálózatba. 1954-ben aszfaltozták le az országutat, kimélyítették a vasúti aluljárónál az űrszelvényt. Aztán 1996-ban az aluljárót 10,5 méteresre szélesítették ki. 1952-től óvoda működik helyben a Legényegylet épületében, majd 1962-től mai helyén találjuk.[7] 1978-ban elkészül a 74-es főút községet elkerülő szakasza, tehermentesítve az átmenő forgalomtól. A Faluház a község kiemelkedő középülete, Makovecz Imre és Ekler Dezső tervei alapján épült. Ez az épület ad otthont a Faluház Baráti Kör Egyesületnek, a Teleháznak, a falu Gyógyszertárának és az Idősek Klubjának. A győrvári Teleház 1999. április 30-án nyitotta meg kapuit a külvilág előtt.[7]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 5% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 83%, református 1,1%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 3,3% (11,5% nem nyilatkozott).[8]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Győrvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. a b c d [Győrvár Község Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya - Gergye Péter-2004.]
  8. Győrvár Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Győrvár témájú médiaállományokat.