Őrimagyarósd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őrimagyarósd
Evangélikus templom
Evangélikus templom
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Vas
Járás Körmendi
Jogállás község
Polgármester Biczó István[1]
Irányítószám 9933
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 220 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 19,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Őrimagyarósd (Magyarország)
Őrimagyarósd
Őrimagyarósd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 07″, k. h. 16° 31′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 07″, k. h. 16° 31′ 59″
Őrimagyarósd (Vas megye)
Őrimagyarósd
Őrimagyarósd
Pozíció Vas megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrimagyarósd témájú médiaállományokat.

Őrimagyarósd község Vas megyében, a Körmendi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Őrség szélén fekszik Körmendtől 16 km-re dél-délnyugatra.

Őrimagyarósd légifotó.jpg

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1270-ből való Monorosd alakban, amikor V. István király örök kiváltságlevelet adott a településnek. A későbbi időkben nem tartozott a szorosan vett Őrséghez. Először Monorosd, majd Magyarósd volt a neve, 1907 óta hívják Őrimagyarósdnak. 1272-ben Munorousd, 1295-ben terra Munurousd, 1430-ban Monyarosd, 1471-ben Monyorosd alakban szerepel az írásos forrásokban.[3]

A Nádasdi Darabos, majd a Batthyány család birtoka volt. A 16. század első felében Magyarósd földesura, a Darabos család és a község népe is evangélikussá lett, egyházilag a szőcei lelkészséghez tartozott. A török időkben végvárként is használták az erődített Darabos-kastélyt, mely a mai Petőfi utcában levő Kastélyparton állt, mára csekély nyoma maradt.

A falu első fatemploma 1710 körül épült, 1732-ig volt az evangélikusoké, ekkor az ellenreformáció elvette a templomot. Ennek ellenére a község népe evangélikus maradt, istentiszteletre a megmaradt nemescsói templomba járt. A régi templomot, miután az elhagyottan tönkrement 1838-ban bontották le.

A türelmi rendelet után 1781-ben újra szabad lett a vallásgyakorlás, 1796-ban megnyílt a felekezeti iskola.

1805-ben épült fel a kisméretű zsupptetős evangélikus templom, első lelkésze 1842-ben kezdte meg működését.

A mai templom 1871-ben épült fel.

Fényes Elek szerint "Mogyorosd, magyar falu, Vas vármegyében: 48 kath., 220 evang., 114 ref. lak. F. u. h. Batthyáni, és a körmendi uradalomhoz tartozik. Ut. p. Körmend." [4]

Vas vármegye monográfiájában "Magyarósd, 69 házzal és 399 r. kath. és ág. ev. magyar lakossal. Postája Viszák, távírója Csákány. Ág. ev. temploma 1862-ben épűlt. A község közelében kolostor volt, mely a szentgotthárdi csata alkalmával pusztult el." [5]

1910-ben 526 magyar lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Evangélikus templom
  • A közelben található Vadása-tó

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Őrimagyarósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

Külső hivatkozások[szerkesztés]