Vadása-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vadása-tó
Ország(ok) Magyarország
HelyVas vármegye
Felszíni terület0,04 km2
Átlagos mélység1,8 m
TelepülésekHegyhátszentjakab
Elhelyezkedése
Vadása-tó (Magyarország)
Vadása-tó
Vadása-tó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 39″, k. h. 16° 33′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 39″, k. h. 16° 33′ 05″
Vadása-tó (Vas vármegye)
Vadása-tó
Vadása-tó
Pozíció Vas vármegye térképén
Térkép
SablonWikidataSegítség

A Vadása-tó egy valójában két tóból álló mesterséges tóegyüttes neve Vas vármegye déli részén, az Őrségben. Kedvelt üdülő- és horgászhely.

Leírás[szerkesztés]

A két tó közigazgatásilag Hegyhátszentjakabhoz tartozik, földrajzilag a Hegyhátszentjakab, Őrimagyarósd és Szőce alkotta háromszög középpontjában fekszik. A tavak és a körülöttük kialakult, üdülőövezeti jellegű községrész egyaránt vagy Hegyhátszentjakab központjából érhető el, a Nádasd és Felsőjánosfa között húzódó 7447-es útról északkelet felé letérve, vagy az Őrimagyarósd és Szőce közötti útról délre letérve.

A tavakat a Vadása-patak felduzzasztásával hozták létre, a gátak a déli oldalukon találhatók. Vizüket összesen 12 forrás táplálja.[1] A déli, nagyobb tó 3, az északi 1 hektáros területű. Az átlagos mélység 1,8 méter (a keleti oldal felé általában mélyebb), a fenék kavicsos és iszapos.[2]

Idegenforgalmilag a délebbi tavat hasznosítják, ennek keleti partján működik nyáron a fizetős strand is, a tőle nyugatra elhaladó út mentén pedig nyaralók és vendéglátóegységek sorakoznak. Keleti oldalán halad el a sárga turistajelzés is. Az északi tó, az előtározó nincs ennyire kiépítve, ezt teljesen erdő veszi körül, vizéből pedig tuskók állnak ki.[1]

Élővilág[szerkesztés]

A tó vizében előforduló leggyakoribb halak a ponty, az amur, a keszegfélék, a süllő, a balin és a kárász.[1] A madárvilág is gazdag, megtalálható itt a kontyos réce, a nagy kócsag, a szürke gém, a törpegém, a vízityúk és a szárcsa is.[3]

A tavakat erdő veszi körül. Jellegzetes növények a tó térségében a tőzegpáfrány és a harmatkása.[4]

Története[szerkesztés]

Az első tavat 1968-ban duzzasztották fel a helyi lakosok Solymár Lajos helyi néprendező kezdeményezésére[forrás?] a Vadása-patakon, innen kapta a nevét is. A patak neve egy népietimológia-szerű magyarázat szerint onnan származik, hogy a környéken élő sok róka a mederben lyukakat ásott, így kapta a vad-ásta nevet, amiből a mai név is származik. Az északi tavat később alakították ki.[1]

2018 júniusában özönvízszerű eső rongálta meg a tó gátját, így közel egy évig a helyszín nem volt látogatható. A helyreállítási munkák során külön kihívást jelentett, hogy a partok mentén élő védett tőzegpáfrányok élőhelyét ne károsítsák. Végül 2019 nyarán adták át újra a helyreállított tavat.[4]

A tó az irodalomban[szerkesztés]

  • Érintőlegesen szerepel a tó Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 43. fejezetben).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d A tó honlapja. Vadása.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
  2. Horgászat a Vadása-tavon. Vadása.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
  3. A Vadása-tó élővilága. Vadása.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)
  4. a b Ismét a strandolóké a Vadása – Egy év és egy hét után született újjá a tó. VAOL, 2019. június 16. [2019. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 8.)