Kontyos réce
| Kontyos réce | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Úszó hím | ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Aythya fuligula (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Elterjedési területe (a sötét zöld állandó, a világos zöld csak nyári vendég, míg a kék csak áttelel) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kontyos réce témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kontyos réce témájú médiaállományokat és Kontyos réce témájú kategóriát.
|
A kontyos réce (Aythya fuligula) madarak (Aves) osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó vízimadárfaj.[1]
Rendszerezése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A fajt Carl von Linné svéd természettudós, orvos és botanikus írta le 1758-ben, az Anas nembe Anas fuligula néven.[2]
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Európa észak- északkeleti és Ázsia déli részén rendszeresen fészkel, de terjeszkedik déli és keleti irányba is. Általában olyan tavak mellett található, ahol van nyílt vízfelület, de nádas is.[3]
Kárpát-medencéi előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarországon ritka, rendszeres fészkelő, de vonuló példányok is növelik az itt lévő állományt.[4]
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Testhossza 40–47 centiméter, szárnyfesztávolsága 67–73 centiméter, testtömege pedig 500–1000 gramm. A tojó kicsit kisebb, mint a hím. A hímnek fejhez simuló kontya van, ami nyugalmi időszakban szinte nem is látszik. A tollruhájában a fekete és a fehér szín dominál, a tojó sötétbarna színű.[4]
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Apró halakkal táplálkozik, melyekért 6-7 méter mélyre is lemerül, de elfogyasztja a puhatestűeket, rovarokat és növényi részeket is.
Szaporodás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Talajra növényi anyagokból építi és pehelytollakkal béleli a fészkét. A fészekalj 5-12 tojásból áll, melyen 24 napig kotlik. A fiókák már egynapos korukban tudnak úszni, de táplálékukat még kizárólagosan a felszínen gyűjtögetik.[4]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 20250826.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - ↑ "Avibase". Hozzáférés: 20250826.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 20250826.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó) - 1 2 3 4 "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület". Hozzáférés: 20250826.
{{cite web}}: Check date values in:|accessdate=(súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A világ madarai. Budapest: Panem Kft. 1994. ISBN 963 545 006 0.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameters:|accessyear=,|origmonth=,|accessmonth=,|month=,|chapterurl=,|origdate=és|coauthors=(súgó) - magyar neve



