Szürke gém

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szürke gém
 A szürke gém hangja

A szürke gém hangja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Gémfélék (Ardeidae)
Alcsalád: Gémformák (Ardeinae)
Nem: Ardea
Linnaeus, 1758
Faj: A. cinerea
Tudományos név
Ardea cinerea
Linnaeus, 1758
Elterjedés
világoszöld: nyáronsötétzöld: egész évbenkék: télenvilágoszöld: nyáron
sötétzöld: egész évben
kék: télen
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szürke gém témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szürke gém témájú médiaállományokat és Szürke gém témájú kategóriát.

A szürke gém (Ardea cinerea) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó nagyméretű gázlómadár. Népies nevei: kék gém, daru gém, fosógém, vasgém.

A szürke gém élőhelyének egy részén állandó lakónak számít, míg elterjedési területére északabbi vidékeiről rendszerint délebbre vándorol. E madárfaj kedveli a vizes élőhelyeket, szívesen fészkel tavak, folyók, mocsarak közelében és tengerparti vidékeken. Főleg vízi élőlényekkel táplálkozik, melyeket a vízben állva hosszabb mozdulatlan ácsorgást követően kap el, vagy a vízbe gázolva csap le zsákmányára. Kiegyenesedve akár egy méternél is magasabb lehet, súlya 1-2 kilogramm között váltakozik. Fehér feje és nyaka van, szemöldökétől két oldalt fekete tollazat borítja fejének két oldalát, mely a tarkónál bóbitában végződik. Háta, szárnyainak felső fedőtollai szürkék, míg evezőtollainak vége fekete színű. Lábai barnák, míg csőre rózsaszínes-sárgás.

Csapatosan költ magasan a fák koronájában. Fészekalját általában három-öt tojás alkotja. mindkét szülő részt vesz a tojások kiköltésében, mely, mintegy 25 napot vesz igénybe, majd mindketten etetik a kikelt fiókákat. A fiókák hét-nyolc hetes korukra növesztik meg első tollazatukat. Számos fiatal egyed nem éli túl élete első telét, ám, ha mégis túlélik, akkor akár az ötéves kort is megélhetik.

Az ókori egyiptomi kultúrában Bennu istenséget szürke gém képében ábrázolták. Egykoron a roston sütött gémhús igen előkelő eledelnek számított, ezért, mikor 1465-ben George Neville York érseke lett, a vendégségnek több száz roston sült gémet szolgáltak fel.

Az Ardea madárnem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A szürke gém kiterjedt élőhellyel rendelkezik a palearktikus faunatartományon belül. Névadó alfajának (A. c. cinerea) élőhelye északon Norvégiában a 70. szélességi körig, Svédországban a 66. szélességi körig tart, míg más területeken a 60. szélességi kör alkotja elterjedési területének északi határát. Élőhelyének déli határa Észak-Spanyolország, Franciaország, Közép-Olaszország, a Balkán-félsziget, a Kaukázus hegység, Irak, Irán, India és Myanmar vidékén húzódik. Afrikában a Szaharától délebbi területeken, valamint a Kanári-szigeteken, Marokkóban, Algériában, Tunéziában és a Földközi-tenger szigetein fordul elő. Kelet-Szibériában, Mongóliában, Kelet-Kínában, Japánban és Tajvanon az A. c. jouyi nevű alfaja veszi át helyét, míg Madagaszkáron és az Aldabra-szigeteken az A. c. firasa alfaj, Mauritániában és a part menti szigeteken viszont az A. c. monicae alfaj honos.[2]

Elterjedési területének jelentős részén a szürke gém egész évben megtalálható, míg élőhelyének északi részéről rendszeresen elvándorol a tél hidege elől. Néhány északon élő egyede a telet Közép- és Dél-Európában tölti, míg a többiek távolabbra vándorolnak dél felé, Afrika Szaharán túli vidékeiig. Élőhelyén belül a szürke gém a vizes élőhelyeket részesíti előnyben, amelyek megfelelő mennyiségű táplálékot biztosítanak számára. A kiválasztott élőhelynek rendelkeznie kell egy sekélyebb vízzel borított területtel, ahol a gémek belegázolhatnak a vízbe táplálékkeresés közben. Annak ellenére, hogy főleg sík vidékeken fordul elő, mégis fel szokott bukkanni hegyvidéki víztározók, tavak környékén is, valamint kedveli a kisebb folyókat, kis tavakat, mocsarakat, lápokat, csatornákat, elöntött vidékeket, tengerparti fövenyeket, lagúnákat. Időnként eltávolodik a víztől, a legelők irányába,, illetve feljegyezték, hogy sivatagos területeken hüllőket, bogarakat fogyasztott. A fészkelőhelyei általában víz közelében vannak, ám kivételes esetekben akár 8 kilométeres távolságban is lehetnek a táplálkozóhelyektől.[2]

Alfajai[szerkesztés]

Megjelenése[szerkesztés]

A szürke gém nevéhez illően alapvetően szürkés színezetű. Nyaka és feje fehéres, bóbitája, mely a szeme mögül indul, fekete. A bóbitával még nem rendelkező fiatal egyedek feje sötétszürke. Evezőtollai feketék, szárnyfedői sötétszürkék. Csőre sárga, de költési időben narancssárgává válhat. Hossza mintegy 90–98 centiméter, szárnyfesztávolsága 175–195 centiméter között mozog. Testtömege 1–2 kilogramm.

Életmódja[szerkesztés]

A szürke gém részben vonuló madár. Az észak-európai – és részben a közép-európai – állomány télire Afrikába, a Szaharától délre eső vidékre vonul. Viszonylag későn indul, és korán érkezik: Magyarországon február és október között figyelhetjük meg; igaz, az állomány egy része itt tölti a telet.

Vadászat
és repülés közben

Alapvetően társas madár, bár egyedül vadászik. Élőhelyén, mocsarak, folyók, tavak partján rokonaihoz hasonlóan halakkal, kétéltűekkel, csigákkal, hüllőkkel, kisemlősökkel, rákokkal táplálkozik. Vadászati stratégiája a gyorsaságra és a kivárásra épül: mozdulatlanul áll a sekélyesben, várva az áldozatot, majd hegyes csőrével lecsap. Olykor úsznia is kell, ami nem okoz neki gondot. Táplálékkeresés közben akár 30 kilométerre is eltávolodhat pihenőhelyétől, és nem ritka, hogy táplálékban gazdag helyeken tömegesen bukkan fel. Előszeretettel dézsmál meg halgazdaságokat és kerti tavacskákat.

Röpte közben feltartott feje, S alakban behajtott nyaka és hátranyújtott lába a gémfélék jellemzője. Repülése lassú, nehézkes. Jellegzetes hangja az érdes, recsegő „kraank” kiáltás. Fészkelőhelyén olykor csőrét csattogtatva ad hangot.

Szaporodása[szerkesztés]

A szürke gém telepeken fészkel, melyek általában ártéri erdőkben, fák koronájában jönnek létre, de olykor nádasokban vagy sziklákon. A telepeken minden hímnek megvan a maga revírje, területe a jövendő fészek körül, amit hevesen védelmez a többi hímmel szemben. Amíg párra nem akad, a hím hangos kiáltásokat hallat, tojó közeledtére pedig nyomban pózolni kezd: nyakát kinyújtja, csőrét az égnek emeli. Ha a tojó közeledik, a hím lehajtja fejét, és csattogtatja a csőrét.

A pár fészke alapvetően gallyakból, nádszálakból készül. Évente csak egyszer költ, és enyhébb időben akár már február végén megkezdődhet tojásrakás, azonban erre rendszerint csak márciusban kerül sor. Az 55–64×40–46 milliméteres tojásokat nem egyszerre rakja le a tojó, így a 4–5 fióka kisebb időeltolódással kel ki. Táplálékban szegény években előfordul, hogy csak az idősebb utódokat nevelik fel szüleik, a gyengébbek pedig elpusztulnak.

A költésben mindkét szülő részt vesz mintegy 24–25 napon keresztül, majd a kirepülésig tartó 42–55 napon át a hím és a tojó közösen táplálja az utódokat a begyükből visszaöklendezett táplálékkal.

Nászruhás szürke gém

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Blauwereiger-c.jpg
Szürke gém Angliában

A szürke gém magyarországi állománya mintegy 2500–3500 fészkelő párra tehető, és stabilnak minősül. Elsősorban a Tisza-tó és a felső-Tisza vidékén gyakori, de majdnem minden vizünk mellett előfordul. A Dunántúli- és az Északi-középhegységben a legkisebb az állomány sűrűsége.

Védettsége[szerkesztés]

A szürke gém állománya egész Európában – Magyarországon is – stabilnak tekinthető, ezért a Természetvédelmi Világszövetség a nem veszélyeztetett fajok közt tartja nyilván. Mindazonáltal Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 forint.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja – 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet: Védett és fokozottan védett állatok (magyar nyelven). © KVVM. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  2. ^ a b Handbook of British Birds, Volume 3: Hawks to Ducks. H. F. and G. Witherby Ltd., 125–133. o (1943) 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]