Balogunyom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balogunyom
Az Akacs-kastély légifotón
Az Akacs-kastély légifotón
Balogunyom címere
Balogunyom címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállás község
Polgármester Márfi Ernőné Kiss Anita Katalin
Irányítószám 9771
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 1106 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség92,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balogunyom (Magyarország)
Balogunyom
Balogunyom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 31″, k. h. 16° 38′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 31″, k. h. 16° 38′ 52″
Balogunyom (Vas megye)
Balogunyom
Balogunyom
Pozíció Vas megye térképén
Balogunyom weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogunyom témájú médiaállományokat.

Balogunyom (horvátul Balogujamba[2]) község Vas megyében, a Szombathelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Szombathelytől 8 km-re délre, a Gyöngyös-sík déli részén, a Sorok-patak mellett fekszik. Határos települések: Szombathely, Ják, Kisunyom, Sorkikápolna, Vasszécseny, Táplánszentkereszt.
Vonattal megközelíthető a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal (Ják–Balogunyom vasútállomás).

1949-ben egyesítették Balogfa és Nagyunyom községekből. Balogfát egykori Balog nevű birtokosáról nevezték el. Nagyunyom neve a szláv Unin személynévből való.

Története[szerkesztés]

Nagyunyomot 1318-ban Vnon alakban, Balogfát 1356-ban Bolkfalua néven említik először. A későbbiekben Balogfa 1456-ban, 1476-ban és 1485-ben Balogfalva néven szerepel. Nagyunyomot 1340-ben Hunyan, 1346-ban Eghazas Vnyan, 1356-ban és 1410-ben Vnyan, 1430-ban Wnyan, 1434-ben Posavnyan, 1468-ban Posa Wnyan és Posa Wnym, 1480-ban Naghwnyan néven említik az írott források.[3] Ősi birtokosa az Unyani család volt.

1549-ben Balogfa birtokosa az Ányos, Nagyunyomé az Akacs család volt. 1697-98-ban Balogfának 81, Héraházának 51, Nagyunyomnak 169 lakosa volt. 1787-ben az első népszámláláskor Balogfán 30, Héraházán 13, Nagyunyomban 45 ház állott, birtokosai a Zanathy, a Gindli és Zobothin családok voltak.

Vályi András szerint "BALOGFA. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai Zanóthi, Győrfi, és Geszti Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kőszegi járásban. Határbéli földgye termékeny, legelője elég, szőleje nintsen, mindazáltal más jó tulajdonságaira nézve, első Osztálybéli. Nagy-Únyom földes Urai több Urak, lakosaik katolikusok; Nagy-Únyom Kis-Unyomnak filiája; határbéli földgyeik középszerűek."[4]

1836-ban Balogfán a Győrffi, Zanathy, Geszti családok mellett több birtokos is volt. Héraházán a Gindli, Nagyunyomban a Szegedy, Vajda, Eörsy, Misky családok voltak a főbb birtokosok.

Fényes Elek szerint "Balogfa, magyar falu, Vas vármegyében, Szombathelytől 1 1/2 óra, 148 katholikus lakossal. Róna határ. F. u. Győrffy, Zanathy, Geszty, stb. Nagy-Unyom, magyar falu, Vas vmegyében, közel az elébbeni helységhez: 380 kath., 38 ref. lak. Róna határa igen termékeny. Sok birkát tenyészt. F. u. Szegedy, Sényi, Miskey, Vajda, Örsy, s m. t. Héraháza, magyar falu, Vas vmegyében, a Sorok mellett, 89 kath. lak. F. u. Grueber József. Ut. p. Szombathely."[5]

Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Balogfa, 33 házzal és 312 r. kath. és ág. ev. magyar lakossal. Postája és távírója Kis-Unyom. Itt van Borsics Béla földbirtokos csinos emeletes kastélya és szép parkja. A kastélyt Gotthard Éva építtette a mult század végén; jelenlegi alakját a 80-as években nyerte. A Győrfy –, Zanathy – és Geszty -családok voltak fölesurai."[6]

A déli oldalon jól látszanak a templom feltárt román kori jegyei
A nagyunyomi római katolikus templom
Alapko Letetel
Alapkő letétel 2018. Február 7 Balról : Dr Hende Csaba -Képviselő - ; Középen: Képíró Zsolt - Kivitelező- ; Jobbról: Kiss Anita - Polgármester -

"Nagy-Unyom a Perint patak mellett fekvő magyar község, 49 házzal és 469 r. kath., ág. ev. és ev. ref. lakossal. Postája és távírója Kis-Unyom. Kath. temploma állítólag a szombathelyi vár köveiből épült és nagyon régi. Sokan ide teszik a szombathelyi vár helyét és a falu közepén levő fúrt alagut, továbbá az a körülmény, hogy ásás vagy földhányás alkalmával gyakran bukkannak régi, czement keménységű ragasszal összerótt és terméskövekből álló falakra, ez állítást valószinűvé teszi."[6]

Héraházát már a 19. században Balogfához csatolták. 1910-ben Balogfának 404, Nagyunyomnak 372 magyar lakosa volt. Balogfa és Nagyunyom községet 1949. január 1-jén egyesítették.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 1,6% németnek, 0,6% horvátnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,8%, református 1,1%, evangélikus 1,8%, felekezet nélküli 4,3% (22,5% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A nagyunyomi római katolikus templom 12. századi eredetű, átalakított, középkori freskókkal. A templomot a Mindenszentek tiszteletére szentelték.
  • A Sényi-kastély Nagyunyomban van. A kastélyt 1842 körül Sényi Gábor építtette, aki I. Ferenc József császár-királytól bárói címet kapott, a család innen nyerte előnevét (nagyunyomi) is.
  • Az Akacs-kastély Balogfán áll (ld. légifotó). A kastélyt korábbi földszintes kúriaépület felhasználásával özv. Akats (Akacs) Gáborné Nirobosz Terézia építtette 1826-ban klasszicista stílusban, jelenlegi alakját az 1880-as években dr. Borsits (Borsics) Béla tulajdonlása alatt nyerte. Leghíresebb tulajdonosa Akacs Mihály volt (utcát neveztek el róla Balogunyomban, Szombathelyen).
  • Borsics-kastély
  • Gotthard-kastély

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. a b Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. Balogunyom Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balogunyom témájú médiaállományokat.

2015 Október 22.-e óta a település díszpolgára Németh Ottó ( volt polgármester)

  • Balogunyom 2018-ban 700 éves. A Jubileumi év alkalmából a település programokat rendez. További információ a község önkormányzatától kérhető.