Nemesmedves

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemesmedves
A harangláb
A harangláb
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Vas
Járás Szentgotthárdi
Jogállás község
Polgármester Mesics Ferenc[1]
Irányítószám 9953
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség 34 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 5,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nemesmedves (Magyarország)
Nemesmedves
Nemesmedves
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 53″, k. h. 16° 24′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 59′ 53″, k. h. 16° 24′ 03″
Nemesmedves (Vas megye)
Nemesmedves
Nemesmedves
Pozíció Vas megye térképén
Nemesmedves weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesmedves témájú médiaállományokat.

Nemesmedves (németül: Ginisdorf) község Vas megye Szentgotthárdi járásában. A szocialista rendszerben úgy tartották (az ott élők és néhány történész kivételével), hogy április 4-én itt történt meg az ország teljes felszabadulása a német megszállás alól és ekkor fejeződött be a magyar nyilas kormányzat elűzése,[3] és hogy ezt a falut szabadították fel utoljára 1945. április 4-én a szovjet hadsereg katonái.

Fekvése[szerkesztés]

Körmendtől 15 km-re nyugatra, Vasszentmihálytól 4 km-re északra, Zsámándtól 2 km-re délkeletre az országhatár mellett található.

Története[szerkesztés]

1336-ban Medus néven említik először, Nobiles de Medus. Poss. seu terra Olsomedus szövegkörnyezetben.[4] Neve a száraz, időszakos vízfolyást jelentő ősi magyar med főnévből származik. Eredetileg a Medves-patakra vonatkozott, innen tevődött át a falura. Névelőtagja arra emlékeztet, hogy jellemzően kisnemesi község volt. 1361-ben Gasztoni Zelles Balázs birtoka. 1427-ben Medwes néven említik. Részben kisnemesi birtok, részben Németújvár várának uradalmához tartozott. 1464-ben a Gersei Pető család szerzett itt birtokot.[4] A 16. században többek között a Batthyány család is birtok lett a településen. Lakói részt vettek az 1763-ban a Nyugat-Dunántúlon kitört parasztfelkelésben. 1787-ben a II. József által elrendelt első népszámlálás 166 lakost talált itt, többségük német anyanyelvű volt.

Vályi András szerint "Kis, Nagy, és Nemes Medves. Három falu Vas Várm. Kis, és Nagy Medvesnek földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, Nemes Medvesnek pedig több Urak, lakosai többfélék, fekszenek Német Újvárhoz mintegy 3/4 órányira, földgyeik nem igen termékenyek, határjok többnyire hegyes, szőlejek jó borokat teremnek, fájok tűzre, és épűletre van, legelőjök jó." [5]

Vas vármegye monográfiájában "Nemes-Kis-Medves, 73 házzal és 340 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Rátót. Birtokos gróf Batthyány Zsigmond." [6]

1907-ben még 407-en éltek itt, főként svábok. A falunak volt iskolája, kocsmája, tűzoltószertára. 1910-ben 365, túlnyomóan német lakosa volt. Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. A kényszerű trianoni határkijelölések után a járás egyetlen Magyarországon maradt települése volt. Az első világháború után az államhatár a falu mellé került, de a kapcsolat nem szűnt meg az Ausztriának juttatott volt magyar területekkel, és a nemesmedvesiek gyakran jártak át Németújvárra és Zsámándra. A falu sorvadása a magyar kommunista rezsim megszületésével kezdődött.[7]

1945. április 4.[szerkesztés]

A szocialista rendszer hagyománya szerint[8][9] Nemesmedves volt az utolsó magyar település, amelyet a második világháború folyamán 1945-ben felszabadítottak a szovjet csapatok, amikor elűzték a német megszállókat. E haditett emlékére Magyarországon az 1990-es rendszerváltásig április 4. a felszabadulás napja volt, és emiatt a falu területén gyakran rendeztek jelentős állami ünnepséget e napon,[10] bár a helyiek a dátumot nem tartják helyesnek, mivel a község területén még április 11-én is folytak harcok.

Kitelepítés, betelepülés[szerkesztés]

A faluban lakó svábok jelentős részét, 298 embert, a háború után kitelepítették, csak tíz család maradhatott. Az üresen maradt házakba az ország más részeiből „telepesek” érkeztek, akikkel hosszú időre állandósultak az itt lakók konfliktusai. A régi sváb házak helyét mára benőtte a fű.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Népszerű turistacélpont a falu központjában egy talapzaton álló második világháborús szovjet T–34/85-ös harckocsi, amely az 1985-ben kialakított emlékhely központi emlékműve. Mellette az ország megyéit szimbolizáló kopjafák, valamint a jellegzetes őrségi szoknyás harangláb. Az emlékhely szélén hasított alumínium békeharang áll.
  • A falu határában valamikor húzódó, aknazárral megerősített vasfüggöny mementójaként ma is megvan a korszakból fennmaradt, rozsdás „ÁLLAMHATÁR” feliratú tábla.
  • A falu szélén az egyik innen elszármazott német család által 1997-ben épített kápolna áll.
  • A főút melletti forrást 1997-ben a Szent Imre Vándorút avatásának emlékére Vándor-forrás névre keresztelték

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nemesmedves települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nem április 4, hanem 13, nem Nemesmedves, hanem Pinkamindszent!
  4. ^ a b Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  6. Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  7. Nemesmedves, itthon.hu
  8. Haszán Zoltán, Tóth-Szenesi Attila: Tetszettünk volna forradalmat csinálni?
  9. Április 4-ről szólt az ének
  10. Miről szól az ének április negyedikén?, mult-kor.hu

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesmedves témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]