Nagytilaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagytilaj
Nagytilaj címere
Nagytilaj címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásVasvári
Jogállás község
Polgármester Horváthné Kántor Klára (független)[1]
Irányítószám 9832
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség116 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség7,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagytilaj (Magyarország)
Nagytilaj
Nagytilaj
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 45″, k. h. 16° 57′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 45″, k. h. 16° 57′ 46″
Nagytilaj (Vas megye)
Nagytilaj
Nagytilaj
Pozíció Vas megye térképén
Nagytilaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytilaj témájú médiaállományokat.

Nagytilaj község a Nyugat-Dunántúli régióban, Vas megyében, a Vasvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunántúlon, a Kemeneshát délkeleti szegletében, a Nagytilaji-patak mellett fekszik. A megye délkeleti határán, nem messze Vas, Zala és Veszprém megyék hármashatáránál található. A megyeszékhely, Szombathely körülbelül 55 kilométerre, Vasvár körülbelül 20, Zalaszentgrót nagyjából 15, Zalaegerszeg mintegy 20 kilométerre található innen. A szomszédos települések Bérbaltavár és Pókaszepetk, mindkettővel a 7385-ös út köti össze.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a Vasvárt Zalabérrel összekötő alsóbbrendű útról érhető el egy mellékúton, Bérbaltavár felől, vagy a Zalaegerszeget szintén Zalabérrel összekötő alsóbbrendű útról, Pókaszepetk felől.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz végzi. Szombathellyel, Vasvárral és Zalaegerszeggel is közvetlen autóbuszjáratok kötik össze a községet.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás Zalabér-Batyk, a MÁV 25-ös számú, Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalán.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1272-ből származik, Tilaj néven.

Kistilaj és Hervadtfa községek egyesítéséből jött létre.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Pécsi Ernő (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Pécsi Ernő (független)[4]
  • 1998–2002: Sulok László (független)[5]
  • 2002–2006: Kövér József (független)[6]
  • 2006–2010: Szita Károly (független)[7]
  • 2010–2011: Kövér József (független)[8]
  • 2011–2014: Horváthné Kántor Klára (független)[9]
  • 2014–2019: Horváthné Kántor Klára (független)[10]
  • 2019-től: Horváthné Kántor Klára (független)[1]

A településen 2011. október 30-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt;[11] posztjáért az időközi választáson egyetlen jelölt indult.[9]

Népesség[szerkesztés]

2001-ben a lakosok kb. 94%-a magyarnak vallotta magát, míg kb. 6%-a nem válaszolt a kérdésre.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,9%-a magyarnak, 9,1% németnek, 3,5% cigánynak, 0,7% románnak, 0,7% örménynek mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,5%, református 2,1%, evangélikus 3,5%, felekezet nélküli 4,2% (21% nem nyilatkozott).[13]

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 89,5%-a római katolikus és kb. 2,5%-a református vallású, míg kb. 8%-a nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt.[12]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Szombathelyi egyházmegye (püspökség) Vasvári Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem önálló egyházközség, a Csehimindszenti plébániához tartozik, mint fília. Római katolikus templomának titulusa: Szent Márton.

Református egyház[szerkesztés]

A Dunántúli Református Egyházkerület (püspökség) Őrségi Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Vasi Egyházmegyéjében lévő Kissomlyói Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus (Szent Márton-) templom: 1882-ben épült. Falképeit Gál József festette.
  • Római katolikus kápolna.
  • Kőkereszt: 1888-ban állították.

Rendezvények[szerkesztés]

  • Búcsú: Szent Márton-nap (november 11.) utáni vasárnap.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagytilaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nagytilaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nagytilaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  5. Nagytilaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  6. Nagytilaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. Nagytilaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. Nagytilaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
  9. a b c Nagytilaj települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. október 30. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  10. Nagytilaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. szeptember 6.)
  11. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  12. a b KSH
  13. Nagytilaj Helységnévtár

További információk[szerkesztés]