Szergény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szergény
Szergény címere
Szergény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Vas
Járás Celldömölki
Jogállás község
Polgármester Piri Balázs[1]
Irányítószám 9523
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség 331 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 19,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 15,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szergény (Magyarország)
Szergény
Szergény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 43″, k. h. 17° 16′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 43″, k. h. 17° 16′ 07″
Szergény (Vas megye)
Szergény
Szergény
Pozíció Vas megye térképén
Szergény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szergény témájú médiaállományokat.

Szergény község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Celldömölktől északkeletre, a Marcal mellett, Kemeneshőgyész és Kemenesmagasi között fekvő település.

Története[szerkesztés]

A település és környéke ősidők óta lakott hely volt, amit a falutól nyugatra eső Szergényi-domb őskori leletei is bitonyítanak, de római korból való leletek is előkerültek a környéken.

A helység mellett, a Marcal folyón levő révátkelőről egy 1323-ban kelt oklevelében történt említés, majd 1408-ban a falu nevét is említette egy oklevél Zergyn néven. 1373-ban Nyéki Lőrinc fiai kapták meg a környéken fekvő birtokokat. A 15. században a somlói uradalomhoz tartozott. Birtokosa ekkor a Garay család volt, 1434-ben Kanizsai László, 1495-ben pedig Bakócz Tamás esztergomi érsek birtoka volt.

A 16. században Ugod várának tartozéka volt. 1528-ban I. Ferdinánd Várallyai Horváth Jánosnak adta adományként. Később a Nádasdyak, Balassák, majd az Erdődyek birtoka volt a jánosházai uradalom részeként.

1549-től török hódoltsági terület, de adót folyamatosan csak Pápa eleste után fizettek.

A 20. század elején Vas vármegye Celldömölki járásához tartozott. 1910-ben 845 lakosából 844 magyar volt. Ebből 102 római katolikus, 722 evangélikus, 14 izraelita volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Erdődy kastély
  • Evangélikus temploma - 1790-ben épült

Vallási megoszlása[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Szergény 395 lakosának nagy többsége, 327 fő (82,8%) evangélikusnak vallotta magát, 48 fő (12,2%) római katolikusnak, 5 fő (1,3%) pedig reformátusnak.[3]

Testvértelepülése[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szergény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás vallási adatai

Források[szerkesztés]

  • Szergény község honlapja [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]