Vas vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vas megye szócikkből átirányítva)
Vas vármegye
Vas vármegye címere
Vas vármegye címere
Vas vármegye zászlaja
Vas vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
Vármegyeszékhely Szombathely
Járások száma 7
Települések száma 216
megyei jogú városok 1
egyéb városok 12
ISO 3166-2HU-VA
Főispán Vámos Zoltán
Népesség
Teljes népesség249 513 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3336,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Vas vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Vas vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Vas vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vas vármegye témájú médiaállományokat.

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén. Északról Győr-Moson-Sopron vármegye, keleten Veszprém vármegye, délről Zala vármegye, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Székhelye Szombathely.

A vármegye 1950 előtti történetéről bővebb információ Vas vármegye története cikkben található.

Nevének etimológiája[szerkesztés]

A megye neve összefügg a vidéken bőven található gyepvasérc-lelőhelyekkel, amelyekre már a római kortól kezdve helyi jelentőségű vasgyártás épült. (Vasvár latin neve is Castrum Ferreum volt.)

Földrajz[szerkesztés]

Természetföldrajzát tekintve Magyarország egyik legváltozatosabb területe, felerészt síkság, nyugati része hegyes, délnyugati része dombos terület. Ásványkincsekben szegény.

Éghajlat
Vas vármegye éghajlata változékony. Az éghajlat a nyugati területektől a vármegye keleti, sík részei felé haladva egyre inkább szárazabb, kontinentális jelleget mutat. Mivel Vas vármegye a Kárpát-medence nyugati területén fekszik, ezért a Péczely-féle éghajlati osztályozási rendszer szerint a vármegye közel 85 %-a tartozott a mérsékleten nedves-mérsékelten hűvös körzethez, azonban az éghajlatváltozás következtében az 1981-2010 közötti időszak átlaga alapján Kőszeghegyalja, Vas-hegy és a Vasi hegyhát déli területének éghajlata mérsékelten nedves-mérsékleten hűvös. A Vas-Soproni síkság, Kemeneshát, az Őrség, a Gyöngyös sík, Alsó-Rába-völgy, Felső-Zala-völgy a mérsékelten száraz-mérsékelten nedves éghajlati zónához tartozik. A Kőszegi-hegység éghajlata nedves-hűvös.[2]

A vármegye évi átlaghőmérséklete a 110 éves adatok (1901-2010) alapján 9,5-9,9 °C, az elmúlt 30 évé 10,4 °C. A leghűvösebb táj Kőszeghegyalja és a Kőszegi-hegység, a legmelegebb Felső-Zala-völgy és a Vas-Soproni síkság. A legcsapadékosabb terület Kőszeghegyalja, ahol az évi lehullott csapadék átlagos mennyisége 785 mm, a legszárazabb pedig Szombathely 590 mm-rel.

Vízrajz[szerkesztés]

Vas vármegye felszíni vizekben és felszín alatti termálvizekben egyaránt gazdag.

Tavak
Szajki-tavak, Vadása-tó, Bajánsenyei-tó, Máriaújfalui-tó, Döröskei-tó, Gersekaráti-tó
Folyóvizek
Rába, Gyöngyös, Pinka, Répce, Marcal, Kerka, Sorok, Perint
Víztározók
Bük–Bő–Gór-víztározó, Kőszeg–Lukácsháza-víztározó

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Vas vármegyére jellemző földrajzi pontjai[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A kőkorszak mezőgazdasági tevékenységet megelőző korszakaiból (paleolitikum vagy őskőkorszak, illetve mezolitikum vagy középső kőkorszak) a Gencsapáti mellett, a jégkorszakbeli meleg vizű források környékén, szórványosan talált felső paleolitikumi kőeszközök[3] és a vármegye egyes területein elvégzett, a növényzet Kr. e. 8. évezred végén és a 7. évezred elején bekövetkezett változását, ezen belül a mogyoró terjedését kimutató pollenelemzések utalnak csak emberi tevékenységre.[4]

Az újkőkorszak (neolitikum) jellemzői (növénytermesztés és állattenyésztés, letelepedés, csiszolt kőeszközök és fazekasság) szinte egy időben, csomagszerűen (neolitikus csomag) jelennek meg a vármegye területén. A vármegye neolitikus lelőhelyei két kultúrkörhöz, a vonaldíszes kultúrákhoz (dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája (rövidítve: DVK) és ennek utód kultúrái: Zseliz kultúra, kottafejes kerámia kultúrája), illetve a lengyeli kultúrához kapcsolják.

A DVK Vas vármegyei lelőhelyeit Ilon Gábor régész katalogizálta 2008-ban.[5] A katalógus 15 ásatással feltárt és további 36, terepbejárással azonosított lelőhelyet tartalmaz. Az 51 lelőhelyből 7 Szombathely területén, 6 Szombathelytől északra a Gyöngyös/Perint-patak mentén, 5 Szombathelyről nyugatra az Arany-patak mentén található. További lelőhely található a Gyöngyös-patakba ömlő Szerdahelyi-patak forrásvidéke közelében Velem-Szentviden. Az Arany-patak egyik ágát alkotó Bozsoki-patak forrását pedig csak a 725 m magas Asztalkő hegy választja el a Szerdahelyi-patak forrásától. Így e négy patak: Szerdahelyi-patak, Gyöngyös/Perint-patak, Bozsoki-patak, Arany-patak által közrezárt területen és annak közvetlen közelében található a vármegye DVK lelőhelyeinek majdnem 2/5-e. A DVK lelőhelyek koncentrációja figyelhető meg az Ablánc-patak, Kőris-patak és a Répce által határolt területen is 10 lelőhellyel. További 6 lelőhely a Jáki-Sorok és a torkolatától Soroknak nevezett Gyöngyös/Perint-patak mentén található. Az előbbiekkel összevetve már kevésnek tűnik a vármegye legnagyobb folyója, a Rába mentén elhelyezkedő 7 és az attól délkeletre, keletre található 8 DVK lelőhely.

Szombathely már a római korban is létezett, Savaria néven. Savariát az első betelepülő rómaiak alapították i. e. 100 körül. Már korábban is lakott térségként volt megjelölve. i. sz. 42-ben Savaria Claudius császártól városi rangot kapott, ezzel a régió első Római városává lett. Csak később lett város Sopron, Buda, Pécs elődje. A város Felső-Pannonia igazgatási, kereskedelmi és vallási központja volt. 454-ben Marcianus bizánci császár a keleti-gótokat telepítette le Pannóniában.[6] 456-ban Sabariát földrengés sújtotta (ez volt a legnagyobb földrengés az utóbbi 2000 évben a Kárpát-medencében). A földrengést követően Sabaria római jogú polgárai át/visszaköltöztek Itáliába.

526 körül egy új germán nép, a longobárdok szállták meg az Észak-Dunántúlt, akik húsz évvel később a Dél-Dunántúlt is meghódították. Majd 567-ben szövetséget kötöttek az akkor az Al-Duna vidékén tartózkodó, de a bizánci császártól a letelepedés jogát még nem elnyerő avarokkal a Dunától keletre lévő területeket uraló gepidák ellen. A szövetség még ebben az évben végső győzelmet aratott a gepidák felett. Ezt követően azonban a langobard király jobbnak látta, ha az avaroktól távolabbi Itáliába vonul népével, ahol királyságuk Nagy Károly frank császár 773–774. évi hódításáig fennállt.

568-tól így az Avar Kaganátus egyedül uralta az egész Kárpát-medencét, sőt a környező szláv, bolgár, onogur népek laza, de ugyanakkor határozott függőségben tartásával, amolyan regionális nagyhatalommá vált és még Bizáncot is adófizetésre kötelezte, egészen 626-ig, amikor perzsa szövetségben megtámadták és körülzárták a Kelet-Római Birodalom fővárosát. Bizánc ostromának sikertelensége azonban az avar katonai hatalom széthullásához vezetett. A régészeti leletek arra utalnak, hogy a Kárpát-medencébe visszaszorult avarok az ezt követő időszakban egy-két nemzedék alatt átálltak a nomadizáló életmódról a letelepült életmódra. Ezt az időszakot egyúttal új népelemek megjelenése is jellemzi a Kárpát-medencében, akik valószínűleg a 642 után felbomló don-vidéki onogur birodalomból vándoroltak nyugatra. A 8. században a kagán mellett két társuralkodó intézménye is megjelenik az avar hierarchiában, a jugurrus és a tudun.

803-ban Pippin, Nagy Károly fia döntő csatában Győr mellett legyőzte az avarokat. „...805-ben, amikor a frank seregektől szétzúzott avar állam uralkodó népessége egykori szláv alattvalóitól szorongattatva legyőzőjéhez fordult pártfogásért, Nagy Károly Szombathely és Deutsch-Altenburg közötti (inter Sabariam et Carnuntum) határvonaltól keletre létrehozott egy vazallus avar államot.”[7] „A Karoling-adminisztráció berendezkedésekor Pannóniát térítési és ennek nagyjából megfelelő világi közigazgatási körzetekre osztották. A Rábától északra fekvő terület a Passaui, a Rábától a Dráváig húzódó a Salzburgi püspökséghez,[8] a Dráva és a Száva közötti rész pedig az aquileiai pátriárkához tartozott.”[9] „867 körül bukkan fel a dunántúli tartományban Konstantin (Cirill) és Metód. II. Hadrián pápa (867-871) a szlávok apostolát 869-ben a sirmiumi[10] érsek rangjára emelte s ebben a minőségében az ő iurisdictioja alá rendelte a Dunántúlt”.[7]

A magyar honfoglalás után a terület gyepűvidék lett, ahol határőrnépek éltek. A középkori Magyar Királyságban a történelmi vármegye majdnem teljes egészében magába foglalta a mai területét, kivéve Csepreget és környékét, ami Sopron vármegye része volt. Határ menti helyzetéből adódóan már a 12. századtól kezdve szinte folyamatosan háborúskodások színtere volt. A török előrenyomulás elől menekülve a magyar, német és szlovén lakosság mellé a 16. században jelentős számú horvát népesség is letelepedett itt.

A trianoni békeszerződés után területe jelentősen módosult, de az elcsatolásokat megelőzően területén két de facto állam, a Vendvidéki Köztársaság és a Lajtabánság is létezett.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között[szerkesztés]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés]

Az 1950-es megyerendezés előtt Vas megyéhez hét járás tartozott, a Celldömölki, Írottkői (székhelye Kőszeg volt), Körmend-Németújvári (Körmend), Sárvári, Szentgotthárdi, Szombathelyi és Vasvári. A megyerendezés ezeket nem érintette, a Csepregi járást pedig, melynek egy részét Sopron megyétől ide csatolták, megszüntették, így Vas megyéhez 1950. február 1-je után ugyanaz a hét járás tartozott.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén is csak annyi változás történt, hogy valamennyi járás elnevezését a székhelyéhez igazították, ennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor a megye továbbra is hét járásra oszlott (Celldömölki, Körmendi, Kőszegi, Sárvári, Szentgotthárdi, Szombathelyi és Vasvári).

Ezt követően 1983-ig a hétből négy járás szűnt meg: a Kőszegi (1954-ben), a Szentgotthárdi és a Vasvári (1969-ben), végül a Celldömölki (1978-ban). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez három járás tartozott (Körmendi, Sárvári és Szombathelyi).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés]

Az 1950-es megyerendezéskor Vas megyéhez egy megyei város tartozott, Kőszeg. Ezen kívül a megyeszékhely, Szombathely 1945 óta törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Szombathely attól kezdve Vas megyéhez tartozott.

1983-ig még négy település szerzett városi rangot a megyében: Sárvár (1968-ban), Celldömölk és Körmend (1978-ban), valamint Szentgotthárd (1983-ban), így 1983 végére a városok száma hatra nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Szombathely közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Kőszeg pedig közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Kőszegi járáshoz tartozott. 1954 és 1971 között a megye valamennyi városának jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971–1983 között[szerkesztés]

1971 és 1983 között Vas megye városai közül négy körül alakult városkörnyék: a Kőszegi, Sárvári és Szombathelyi 1977-ben, a Celldömölki pedig 1978-ban. Sárvár és Szombathely járási székhely maradt 1983 végéig, Celldömölk viszont a várossá nyilvánításával és városkörnyékközponttá válásával egyidejűleg megszűnt járási székhely lenni.

Városok és városkörnyékek 1984–1990 között[szerkesztés]

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált. Ugyanekkor alakult városi jogú nagyközséggé és lett nagyközségkörnyék-központ Vasvár, mely aztán 1986-ban várossá alakult, ezzel 1990-re a megye városainak száma hétre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

A szombathelyi vármegyeháza

Megyei közgyűlési elnökök 1990-től[szerkesztés]

Járások[szerkesztés]

Vas vármegye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Celldömölki járás Celldömölk
28
2
24 787
474,13
52
2 Körmendi járás Körmend
46
2
26 865
614,53
44
3 Kőszegi járás Kőszeg
21
3
25 473
286,45
89
4 Sárvári járás Sárvár
42
2
38 862
685,46
57
5 Szentgotthárdi járás Szentgotthárd
16
1
15 180
255,04
60
6 Szombathelyi járás Szombathely
40
2
110 504
646,36
171
7 Vasvári járás Vasvár
23
1
13 623
374,14
36

Kistérségek[szerkesztés]

Vas vármegye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
4801 Celldömölki kistérség Celldömölk
28
2
24 787
474,13
52
4802 Csepregi kistérség Csepreg
16
2
10 643
184,86
58
4803 Körmendi kistérség Körmend
25
1
20 967
330,91
63
4804 Kőszegi kistérség Kőszeg
15
1
17 971
185,07
97
4805 Őriszentpéteri kistérség Őriszentpéter
22
1
6 412
305,23
21
4806 Sárvári kistérség Sárvár
32
2
35 721
601,98
59
4807 Szentgotthárdi kistérség Szentgotthárd
15
1
14 666
233,43
63
4808 Szombathelyi kistérség Szombathely
40
2
110 504
646,36
171
4809 Vasvári kistérség Vasvár
23
1
13 623
374,14
36

Gazdaság[szerkesztés]

A vármegye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

  1. Linde Gáz Magyarország Zrt. (58)
  2. FW Magyarország Licenciahasznosító Kft. (75)
  3. General Motors Powertrain Autóipari Kft. (79).

Idegenforgalom[szerkesztés]

Kulturális turizmus[szerkesztés]

Kőszeg látképe a Jurisics-várból

Nevezetességek Vas vármegye településein:

Szombathely
A római Savaria, melynek fennmaradtak e korból származó emlékei (Romkert fórum, mozaikok, Mercurius–szentély). Az ásatások leletei a Savaria Múzeumban tekinthetők meg. Az Iseum Romkertben az Isis-szentély látható. További érdekességek a Püspöki Székesegyház (1791), a copf Püspöki Palota, az Egyházmegyei Múzeum, a Szent Erzsébet plébániatemplom, a ferences kolostor, a dominikánus templom, a Művészeti Galéria.
Kőszeg
Hangulatos történelmi városközpontjának kedvelt kirándulási célpontja a Jurisics vár, mely a törökök feletti győzelem emlékeit őrzi.
Ják
Római katolikus apátsági temploma 1220–1256 között épült, többször bővítették, mellette a Szent Jakab-kápolna 1260 körüli időszakból származik. 1781-ig a templomot cinterem (temető) vette körül. 1896–1904 között Schulek Frigyes tervei szerint restaurálták. Kapuja 1663-ban épült, kőfala későbbi. A román kori magyar templomépítészet legjelentősebb megmaradt alkotása.
Őrség
Zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Története azzal kezdődik, hogy a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek. Innen ered a táj neve is. A nyugati határvidéken különös fontosságú volt a határőrizet az Árpádok korában. Szalafőt hét szer alkotja, a legarchaikusabb őrségi települést. A népi építészetnek a Pityerszeri Falumúzeum állít emléket, ahol láthatók még a környékre jellemző lakóépületek, az ún. kerített ház, a kontyos ház és a kástu. Az Olajmúzeumban a tökmagültetés eszközeit állították ki. További látnivalója a Jakosa porta szintén a régen itt lakó parasztok életébe enged betekintést. Őriszentpéter az Őrség központja, egyedülálló, kilenc szerből álló település. Védett őrségi lakóházak, boronapajta látogathatók itt. Pankaszon áll az Őrség egyik legszebb szoknyás haranglába, mely 1775-ben fából készült. Velemér Árpád kori műemléktemploma késő román és kora gót építészeti stílusjegyeket mutat, a 13. század végén a Szentháromság tiszteletére szentelték. Az Európai Bizottság „Kiváló Európai desztinációk” pályázatán 2006-ban az Őrség lett a „legjobban fejlődő vidéki desztináció”.[12]

Egészségturizmus (gyógy- és wellnessturizmus)[szerkesztés]

Gyógyfürdők a vármegyében:

  • Büki Gyógyfürdő - Bükfürdő: 1957 őszén határában kőolajat kerestek, de a várakozással szemben a fúrások meleg vizet hoztak a felszínre. A község felismerve a felfedezés jelentőségét a melegvíz-kútra 1962-ben fürdőt épített. Vizét 1965-ben hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. A fedett fürdő 1972-ben nyílt meg, ezzel alkalmas lett az egész évi gyógyüdülésre is. 1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították. A lakosság fogyása előbb megállt, majd dinamikus növekedésnek indult. 1992-ben megnyílt a rekreációs park is. Ma a fürdő az ország második legnagyobb gyógyfürdője. Területe 14 hektár, 26 medencével (ebből 11 fedett), 5 ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkezik. [1]
  • Gyógy- és Wellnessfürdő Sárvár - Sárvár: A termálfürdőben 2002 decemberében gyógy- és wellnessfürdőt is nyitottak. A fürdő 2004-ben Wellness Center kategóriában, 2005-ben Wellness Medicina kategóriában nyerte el a Magyar Wellness Társaság nívódíját. 2004-ben Sárvárt felvették az Európai Királyi Fürdők Szövetségébe. 2007-ben a fürdő kiérdemelte az EUROPESPA-med minőségi díjat. [2] Archiválva 2009. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Vulkán Gyógy- és Élményfürdő - Celldömölk: 1245 m mélységből érkezik a celli Vulkán gyógyvíz , mely nátrium hidrogén-karbonátos, kloridos lágy víz jelentős fluorid tartalommal. A kutat 2003-ban fúrták, vize főképpen a mozgásszervi panaszok enyhítésére szolgál. [3]
  • Vas Megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdő - Szentgotthárd [4][halott link]

Termálfürdők a vármegyében:

  • Fedett Uszoda és Termálfürdő - Szombathely: Zöldövezeti 3 hektáros területen fekvő fürdőlétesítmény, 2003-ban újították fel és bővítették ki. 50 méteres, feszített víztükrű úszómedence, meleg vizes lazítómedence, gyermekmedence található itt. Vize ivókúra foemájában fogyasztható emésztőrendszeri megbetegedések, savtúltengés, epehólyag és epeutak betegségeinek orvoslására. [5]

Lásd még:

Kultúra[szerkesztés]

Weöres Sándor Színház - Szombathely[szerkesztés]

A városi közgyűlés 2007. szeptember 27-én; 28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás mellett egyhangúlag megszavazta Szombathely város első, állandó társulattal rendelkező kőszínházát. 2008 őszén nyitotta meg kapuit a Jordán Tamás által vezetett Weöres Sándor Színház. A színház épületét ünnepélyesen 2011. január 22-én, A magyar kultúra napján, Az ember tragédiája bemutatójával avatták fel. A színház épülete az Akacs Mihály utca 7. szám alatt található, közel a buszpályaudvarhoz. A megújult külső mellett új, légkondicionált színházterem – páhollyal, megemelt nézőtérrel, jó rálátással és kényelmes székekkel – és az első emeleten a legkorszerűbb adottságokkal rendelkező kamaraterem /Márkus Emília terem/ várja a nézőket. A színházban található egy TV-stúdió és egy hangstúdió is. A földszinten egy 80 fős étterem üzemel, amelyből átriumos terasz nyílik a szabadba, amely a szabadtéri előadások és a kertmozi helyszíne. Az étterem szintén teret ad színházi előadásoknak, beszélgetéseknek, koncerteknek ahogy az alsó szinten található próbaterem is /Stúdiószínház/, így összesen öt játszásra alkalmas helyiség áll rendelkezésre. A színház állandó társulata a 2011/2012 évadban már 37 főre bővült, a bérletet vásárolt emberek száma is egyre növekszik. A város megszerette a színházat és az itt élő színészeket. A művészek részt vesznek a város mindennapi életében. A WS színházban nem csak színdarabokat nézhetünk, hanem rendszeresen vannak koncertek, kiállítások, könyvbemutatók és egyéb más programok. [9] http://wssz.hu/

Kulturális rendezvények[szerkesztés]

Rendezvények Vas vármegyében:

  • Iseumi Szabadtéri Játékok - opera és musical előadások a világ 3. legnagyobb Iseumában (Szombathely)
  • Kőszegi Várszínház (Kőszeg)
  • Lamantin Jazz Fesztivál (Szombathely)
  • Nádasdy Történelmi Fesztivál (Sárvár)
  • Nemzetközi Folklórnapok (Sárvár)
  • Savaria Nemzetközi Táncverseny – IDSF Latin Világkupa (Szombathely – Művelődési és Sportház)
  • Savaria Történelmi Karnevál (Szombathely)
  • Szombathelyi Tavaszi Fesztivál (Szombathely)
  • Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál (Szombathely)
  • Őrségi Vásár (Őriszentpéter)
  • "...Természetesen, Őrség" – biogazdálkodási és ökoturisztikai szakkiállítás (Őriszentpéter)
  • Őrségi Rétesfesztivál (Kondorfa)

Galéria[szerkesztés]


Népesség[szerkesztés]

Vas vármegye jellemzően aprófalvas szerkezetű, települései 59%-ának 500-nál is kevesebb lakosa van. A népesség 57%-a városokban él, a teljes népesség több mint egynegyede a megyeszékhelyen.

Városok[szerkesztés]

Vas vármegye (Vas vármegye)
Vas megye városai
Sorszám Település Lakónépesség

(2019.01.01.)

Járás
1. Szombathely 78 407 Növekedés Szombathelyi járás
2. Sárvár 15 226 Növekedés Sárvári járás
3. Kőszeg 11 865 Növekedés Kőszegi járás
4. Körmend 11 179 Csökkenés Körmendi járás
5. Celldömölk 10 555 Csökkenés Celldömölki járás
6. Szentgotthárd 8 819 Csökkenés Szentgotthárdi járás
7. Vasvár 4 130 Csökkenés Vasvári járás
8. Bük 3 624 Csökkenés Kőszegi járás
9. Vép 3 293 Növekedés Szombathelyi járás
10. Csepreg 3 277 Csökkenés Kőszegi járás
11. Répcelak 2 630 Csökkenés Sárvári járás
12. Jánosháza 2 430 Csökkenés Celldömölki járás
13. Őriszentpéter 1 141 Növekedés Körmendi járás

Községek, nagyközségek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Kovács Erik, Puskás János (2018. március 16.). „Vas megye éghajlata”. ELTE Savaria Természettudományi és Sporttudományi Közlemények (17.).  
  3. Károlyi 2003
  4. Sümegi 25. old.
  5. Ilon 2013
  6. Müller 289. old.
  7. a b Olajos 52. old.
  8. 798-tól érsekség (Olajos I. m. 52. o.)
  9. Szőke B.M. 52. old.
  10. Sirmium: a mai Srmska Mitrovica, magyarul: Szávaszentdemeter
  11. Ismét Majthényi Lászlót választotta elnökévé a Vas Megyei Közgyűlés Archiválva 2019. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben Vaol.hu, 2019. október 22.
  12. A ljubljanai gyors megáll az Őrségben Archiválva 2009. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (Turizmus Online, 2009. január 8.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Vas County
A Wikimédia Commons tartalmaz Vas vármegye témájú médiaállományokat.