Jugurrus
A jugurrus a kagán után következő második legmagasabb méltóság volt az Avar Kaganátus fennállásának végén. A források 782-796 között említik, mint a kagánnal csaknem egyenrangút.[1] Ez az esetleges decentralizáció nyomán fellépő hatalommegosztással függhet össze.
Eredete[szerkesztés]
A jugurrus szó az avarokkal kapcsolatban tűnik fel a forrásokban, azonban nem török eredetű szó.[forrás?] Az avarokon kívül még a muszlim karahánidák (juyruš) esetén tudunk róla.[2]
Vámbéry Ármin szómagyarázata szerint az elferdített alakban lejegyzett jugurrus cím, illetve kifejezés török eredetű. A törökös jakur, jagur, jaur szó jelentése: jövendölni, jósolni.[3]
Szerepe[szerkesztés]
Az avaroknál a jugurrus kapcsán szakrális kettős királyságot tételeztek fel, de ennek nincs nyoma a korabeli forrásokban. A kagán és a jugurrus között a 8. század végén belharcok dúltak, amit ma inkább etnikai alapúnak gondolnak. A kagán mögött álltak Baján kagán eredeti avarjai, akik a 6. században foglalták el a Kárpát-medencét, míg a jugurrus mögött a 670 után betelepült onogur népelemek. A jugurrus ezeknek a képviselője lehetett a birodalomban.[1]
Az avarokon kívül a karahánidáknál fordul még elő jugrus alakban, a kagán alatt egy fokkal.[1][4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9
- ↑ Szőke Béla Miklós 2005: Az avar-frank háborúk kezdete. Zalai Múzeum 14, 235-236.
- ↑ Vámbéry 1882
- ↑ „A 9-13. században uralkodó mohamedán karahánidáknál kerül elő »juyrus« alakban. (Szőke Béla, 2005, 236. o.)”
