Jugurrus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jugurrus a kagán után következő második legmagasabb méltóság volt az Avar Birodalom fennállásának végén. A források 782-796 között említik, mint a kagánnal csaknem egyenrangút.[1] Ez az esetleges decentralizáció nyomán fellépő hatalommegosztással függhet össze.

Eredete[szerkesztés]

A jugurrus szó az avarokkal kapcsolatban tűnik fel a forrásokban, azonban nem török eredetű szó. Az avarokon kívül még a muszlim karahánidák (juyruš) esetén tudunk róla.[2]

Szerepe[szerkesztés]

Az avaroknál a jugurrus kapcsán szakrális kettős királyságot tételeztek fel, de ennek nincs nyoma a korabeli forrásokban. A kagán és a jugurrus között a 8. század végén belharcok dúltak, amit ma inkább etnikai alapúnak gondolnak. A kagán mögött álltak Baján kagán eredeti avarjai, akik a 6. században foglalták el a Kárpát-medencét, míg a jugurrus mögött a 670 után betelepült onogur népelemek. A jugurrus ezeknek a képviselője lehetett a birodalomban.[1]

Az avarokon kívül a karahánidáknál fordul még elő jugrus alakban, a kagán alatt egy fokkal.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 9630567229
  2. Szőke Béla Miklós 2005: Az avar-frank háborúk kezdete. Zalai Múzeum 14, 235-236.