Gór

	Gór
	A római katolikus templom
	; Gór címere
	; Gór címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Vas
Járás	Sárvári
Jogállás	község
Polgármester	Gángliné Schreiner Tünde Éva
Irányítószám	9625
Körzethívószám	94
	Népesség
Teljes népesség	295 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	27,02 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	10,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Gór Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 21′ 30″, k. h. 16° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 30″, k. h. 16° 48′ 00″
	Gór Pozíció Vas megye térképén
	Gór weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gór témájú médiaállományokat.

Gór község Vas megyében, a Sárvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A falu a Répce jobb partján, Büktől 5 km-re keletre fekszik. A község északi részén húzódik a Bük–Bő–Gór-víztározó.

Története[szerkesztés]

A település területén ősidők óta éltek emberek. Határában a Kápolnadombon neolitikus, késő bronzkori és kora vaskori leleteket, valamint népvándorlás kori germán sírokat tártak fel. Római kori emlék az 1. századból származó sírkő, amit a templom főoltárának lépcsőjébe építettek be. A Kápolnadombon a középkorban vár is állott, lakótornyának és falainak alapjait ugyancsak feltárták. Egyes vélemények szerint a honfoglalás utáni első lakói a Megyer törzs kísérőnépeiként ide telepített határőrzők voltak. Gór első írásos említése 1279-ből származik Guor alakban. A hagyomány szerint a községet a fazekasok germán védőszentjéről Szent Goárról nevezték el. A faluban ugyanis a középkorban jelentős volt a fazekasipar. Más vélemény szerint a szláv Govor személynévből, esetleg a török góré (őrhely) főnévből származik. 1333-ban Gwar, 1407-ben Gwarr, 1490-ben Gwar alakban írva említik az írott források.^[3] A község legjeletősebb birtokosai a középkorban a Németújváriak voltak. Részben Kőszeg, részben Rohonc várának uradalmához tartozott. A 14. századtól a helyi nemes Guáry család birtoka volt. A család lényegében a 20. század közepéig birtokolta a települést. 1899-ig hivatalos neve Guar volt.

Góri utcarészlet

Vályi András szerint „GÓR. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokosa a’ Genevai közönséges társaság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Sárvári Uradalomban, határja jó termékenységű, réttye, legelője jó, második Osztálybéli.”^[4]

Fényes Elek szerint „Gór, magyar falu, Vas vmegyében, a Répcze mellett: 221 kath. lak. F. u. Guary. Ut. p. Kőszeg”^[5]

Vas vármegye monográfiájában „Guár magyar község, a Répcze folyó mellett, 78 házzal és 619 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Beő, távírója Bükk. A Guary-ak ősi fészke; Guáry Miklós emeletes kastélya is itt van. A község lakosai segélyegyletet tartanak fenn.”^[6]

1910-ben 603 magyar lakosa volt. Vas vármegye Sárvári járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 3,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, református 2%, evangélikus 8,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 4,8% (21,4% nem nyilatkozott).^[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

Középkori eredetű római katolikus templomát a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték.
Guary-kastély – A Guáry család 17. századi emeletes kastélya.