Zsira

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsira
Rimanóczy-kastély
Rimanóczy-kastély
Zsira címere
Zsira címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Soproni
Jogállás község
Polgármester Nagy Ferdinánd
Irányítószám 9476
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 831 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 57,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsira (Magyarország)
Zsira
Zsira
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 21″, k. h. 16° 40′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 21″, k. h. 16° 40′ 51″
Zsira (Győr-Moson-Sopron megye)
Zsira
Zsira
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Zsira weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsira témájú médiaállományokat.

Zsira (németül: Tening) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Kisalföld nyugati részén, Győr-Sopron megye délnyugati csücskében, a Répce folyó mellett fekszik. A megye székhelyétől, Győrtől 83, Soprontól 36, Kőszegtől pedig 17 kilométerre található, Bükfürdőtől 12 km távolságra van. Zsira 1920 óta határmenti település, a határ túloldalán a fülesi (Nikits) és malomházi (Kroatisch Minihof) erdő, nyugaton Locsmánd község (Lutzmannsburg) határolja. Kerékpárút köti össze Locsmánddal és Répcevissel, valamint Bükön át Bővel.

Belterülete százhat hektár, melyet gabonaföldek és háromszázötven hektáron erdő vesz körül. A környéket a pliocén korban lerakódott üledékréteg fedi, melynek alapját már a Kőszegi kristályos Ős-Répce rakta le. Zsira legmagasabb pontja a falutól északnyugatra fekvő erdőben van (225 méter), a táj e ponttól lankásan lejt a település felé. Maga a község csupán 100 méter magasan fekszik, a hajdani Ős-Répce medrében képződött öntéstalajon. (A Rozália-hegységben eredő Répce Locsmándnál két ágra bomlik, a falun átfolyó ágát Répcének, a másikat Újároknak nevezik.) A falu éghajlatát a Kőszeg-Répcevölgy klímája jellemzi, az uralkodó nyugati szelek a nyarakat hűvösebbé teszik, szeszélyes és gyakran hideg az április és október is. Esőt leggyakrabban a déli szél hoz az Írottkő felől. A környék kavicsos talaján a tölgy és cser az őshonos fafajta, de gyakori a feketefenyő is. A juhar, galagonya és kökénycserjék között számtalan ritka növény és gombafajta is megél, a környező erdők pedig gazdagok apró- és nagy vadban, különleges, ritka rovarokban.

A Gyülevizy-Pejacsevich-kastély

Története[szerkesztés]

2012. december 19-én avatták fel a magyar oldalon elkészült Zsira és Locsmánd közötti új közút településrészeket és fürdőt elkerülő szakaszát. Az osztrák oldalon az építkezés 2013 tavaszán folytatódik.[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • egykori Rimanóczy-kastély vagy más néven: Gyülevizy-Pejacsevich-kastély, barokk műemlék, ma szociális otthon, parkja védett
  • salamonfai rk. Szent József templom, a temető barokk Kálvária jelenete
  • zsirai neoromán Östör kápolna
  • rk. Szent Lőrinc templom, barokk szobrok a templom körül: Szentháromság szobor, Szt. Flórián szobor, Pietà,
  • emlékkő a község 800 éves jubileumára
  • az egykori vasfüggönyre emlékeztető emlékhely odatelepített magas megfigyelővel
  • családi golfpálya

Forrás[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Kelemen Endréné írása átdolgozásával

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. (2012. december 19.) 120 milliárdból építenek utakat Ausztria és Magyarország között. vg.hu. (Hozzáférés ideje: 2012. december 19.)  

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsira témájú médiaállományokat.