Kajárpéc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kajárpéc
Hungary Györ-Moson-Sopron district Kajarpec village IMG 8004.JPG
Kajárpéc címere
Kajárpéc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállás község
Polgármester Laki György (független)[1]
Irányítószám 9123
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség1266 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség39,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kajárpéc (Magyarország)
Kajárpéc
Kajárpéc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 17° 37′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 45″, k. h. 17° 37′ 43″
Kajárpéc (Győr-Moson-Sopron megye)
Kajárpéc
Kajárpéc
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Kajárpéc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajárpéc témájú médiaállományokat.

Kajárpéc község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban, mely 1950-ben jött létre Kajár és Kispéc községek egyesítésével.

Fekvése[szerkesztés]

Győrtől 25 km-re délre; a gyömörei vasútállomástól 7 km-re. A Sokorói-dombság délnyugati szélső dombsorának lábánál fekvő község felszíne változatos.

Története[szerkesztés]

A Kajár név feltehetően személynévi eredetű, a falu egy Kajár (Quajar) nevű birtokosról kapta nevét. Kispéc nevének eredete ugyancsak személynévre vezethető vissza, itt lehetett a német eredetű Péc (Pech, Péchy, Pécsi) nemzetség birtoka.

Kajárpéc és környéke már a rómaiak idejében lakott hely volt, ez bizonyítják a területén előkerült római pénzek, kőkoporsók, téglák és egyéb leletek. Feltehetőleg már az újkőkor és a bronzkor embere is meghúzódott itt, a rómaiak után pedig népvándorláskori leletek bizonyítják a folyamatosságot.

Kajár első okleveles említése 1037-ből való, a bakonybéli apátság nem hiteles alapítólevele szerint Szent István király ekkor adta a falut a bakonybéli apátságnak. László király 1086. évi megerősítő oklevelében 14 családot sorolt föl. 1206-ban a Kajárhoz tartozó puszta vagy község határáról, 1234-ben pedig Kajár vitatott határáról maradt fönn oklevél. Pécet 1237-1240 között említik először oklevelek. A 15. század elején földesura a Barócz család, akik a Márffy és Kisfaludy család után birtokolták a települést. Kajár első temploma föltehetőleg 1239-ben épült. 1242-ben a község lakói erőszakkal elfoglalták az apátság irtásföldjét, amit az természetesen visszavett. Több korabeli irat emlékezik meg a patonaiak 14. század végi zaklatásairól és rablásairól, de ezek a nádori tiltás ellenére is folytatódtak. 1426-ban Kispéc mellett már Balázspécet és Felpécet is emlegetik az oklevelek. A 15. század végén Kispéc a gróf Cseszneky és Gencsy családok birtoka volt. A 16. század közepétől a török közeledésének hírére többször elmenekült a lakosság, s csak Győr 1598. évi visszafoglalása után kezdődött meg újra a visszatelepülés. Hiába ígértek azonban adó- és szolgálatmentességet a visszamerészkedőknek, még jó néhány évtizedig egyaránt adózniuk kellett a fehérvári török agának és a bakonybéli apátnak.

1654-től a 18. század elejéig folyamatosan evangélikus lelkésze volt Kajárnak, s az ekkor épült sashegyi templom is az evangélikusoké volt. Ez időből említik a falu első evangélikus lelkészét, Szakony Miklóst, és első tanítóját, Bődi Györgyöt. 1698-ban Kajárnak 1518 evangélikus és 39 katolikus lakója volt. Amikor 1700-ban a falut elérte az ellenreformáció, a protestáns papot és tanítót Kispéc fogadta be. 1727-ben leégett a kispéci protestáns templom, helyette 1780-1789[3] között épült föl a mostani. 1748-ban pedig a kajári templom égett le, s vele pusztultak az egyházi iratok is. A mostani templomot 1800 novemberében szentelték föl a Szentháromság tiszteletére. A vészek múltával megváltozott a termelés iránya, s egyre többen foglalkoztak gyümölcs- és szőlőtermesztéssel. Kajáron 1870-ben új iskola, 1880-ban kisdedóvó épült. Sajnos, sokan elhagyták a falut, amikor a filoxéra pusztítása után kevesebb lett a munkalehetőség.

1938-ban a sokoróaljai járásban lévő Kajár nagyközséget 1548 magyar lakta, közülük 1355 volt őstermelő, 125 iparos, 24 kereskedő, a többi nyugdíjas és alkalmazott. Egy katolikus óvoda és 2 katolikus iskola volt a faluban, s a 4050 kat. holdból 1370 holdat birtokolt a pannonhalmi Szent Benedek-rend. Idetartozott Alsómalom, Apátmajor, Belsőmalom, Disznójárás-körüli telep, Gyirdombi település, Kiskajár, Miklósmajor, Sárkánymajor és Téglaház. Kispéc kisközség a hozzá tartozó Világospusztával közigazgatásilag Kajárhoz tartozott 672 lakosából 537 volt evangélikus, 120 katolikus; 568 őstermelő, 45 iparos és 10 kereskedő. Egy evangélikus elemi iskolája volt.
Kajár község 1937-ben fennállásának 900. évfordulójára Népházat épített, amely az 50-es évek végéig volt otthona a kluboknak, egyesületeknek, színjátszóknak és a művelődni, szórakozni vágyóknak. Később mozi és művelődési otthon lett.

1950-ben Kajárpéc néven egyesült Kajár és Kispéc. A festői dombok lábánál húzódó falu viszonylag ma is csendes, nyugalmas. Kiépített víz-, csatorna- és telefonhálózata van. Körzeti orvosi rendelő biztosítja az egészségügyi ellátást. 1978-ban épült a takarékszövetkezet székháza. Óvodát tart fönn a község, általános iskolájába járnak a felpéci felsősök is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kokas József (független)[4]
  • 1994–1998: Kokas József (független)[5]
  • 1998–2002: Kokas József (független)[6]
  • 2002–2006: Kokas József (független)[7]
  • 2006–2010: Laki György (független)[8]
  • 2010–2014: Laki György (független)[9]
  • 2014–2019: Laki György (független)[10]
  • 2019-től: Laki György (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 2,6%, evangélikus 33,2%, felekezeten kívüli 3,4% (14,9% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességek[szerkesztés]

A településen két műemléki védelem alatt álló templom található: Kajáron a 220 éves katolikus, Kispécen a 231 éves evangélikus templom, valamint a szőlőhegyen hat darab műemlék borospince is áll.[12]

Források[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Jászberényi Ferencné írása átdolgozásával.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27.
  3. Az evangélikus templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2018. október 23.)
  4. K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  6. Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  9. Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  10. Kajárpéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  11. Kajárpéc Helységnévtár
  12. Kajárpéc műemlékei. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2018. október 23.)

További információk[szerkesztés]