Harka (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harka
Az Árpád-kori templom
Az Árpád-kori templom
Harka címere
Harka címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Soproni
Jogállás község
Polgármester Szabó Károly[1]
Irányítószám 9422
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 2003 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 196,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Harka (Magyarország)
Harka
Harka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 60″, k. h. 16° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 60″, k. h. 16° 36′ 00″
Harka (Győr-Moson-Sopron megye)
Harka
Harka
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Harka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harka témájú médiaállományokat.

Harka (németül: Harkau) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu neve „Villa harka” formában fordul elő először. A történelem tréfája illetve fintora, hogy a „horka” magyar méltóságnév egy olyan falura szállt, amelyik a történelem során elnémetesedett. E nevet a bírói hatalmat viselő Tétény vezér fiától kapta.

Németül a település neve Harkau. Horvátul két neve van. A fertőhomoki horvátok Horkának, a kópháziak Huorkának hívták.[3]

Fekvése[szerkesztés]

A Harkai-csúcs

Magyarország északnyugati részén, az Alpokalján, Soprontól 5 km-re délre, közvetlenül az osztrák határ mellett helyezkedik el.

Tengerszint feletti magassága 204 m. Sopron felől közelítve a faluba, a Harkai-csúcs (régi nevén Kogelberg) képe tárul elénk. A 276 m magas domb kőzete gneisz, természetvédelmi terület. Védett növénye a szártalan bábakalács.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-kori templom
Az 1787-ben épült evangélikus templom, melynek barokk orgonája 1819-ből, tornya pedig 1886-ból származik
  • A falu nevének első írásos említése egy Székesfehérváron 1245 májusában kelt adománylevélben található, amelyet IV. Béla adott ki. Harka környéke már a rómaiak korában lakott terület volt.
  • A 18. század végén Harka a környék egyik leggazdagabb településének számított. Ezért 1783-ban Nagy György megalapította az országos hírűvé vált Harkai Nemesi Akadémiát, ahol az ifjú magyar nemesek fél év alatt elsajátíthatták a német nyelvet.
  • 1809-ben tűzvész pusztította el a település északi részét, csak a templom és a paplak élte túl a lángok perzselését.
  • Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés Ausztriának ítélte Harkát is, de a soproni népszavazással Harka visszakerült Magyarországhoz, habár a lakosság 90%-a Ausztria mellett voksolt.
  • A második világháborút követően 799 németajkú lakost telepítettek ki.
  • 1947-ben Rajk László belügyminiszter, akkor Harka község képviselőjelöltje, a harkai magyar telepesek követelésére a falu nevét Magyarfalvára változtatta, és elrendelte a honfoglalás kori magyar Harka falunév eltörlését, a Magyarfalva falunév bevezetését. 1947. szeptember 28-án az átkeresztelési ünnepségen részt vett Rajk László is, ő volt a nap szónoka.
  • Egy helyi népszavazás után, majd 43 év múlva, 1990. április 1-jén a falu újra visszakapta az ősi, Harka nevet.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (1309) (Szent Péter és Pál)
  • Evangélikus templom (1787)
  • Millenniumi emlékmű (1896)
  • Hősi emlékmű (1923)
  • Helytörténeti kiállítás
  • Istenszéke hegytető (Kr. e. VII. században épült földvár maradványaival)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Harka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)

További információk[szerkesztés]