Harka (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Harka
Az Árpád-kori templom
Az Árpád-kori templom
Harka címere
Harka címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállás község
Polgármester Duschanek Péter (független)[1]
Irányítószám 9422
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség2709 fő (2020. jan. 1.) +/-
Népsűrűség196,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Harka (Magyarország)
Harka
Harka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 60″, k. h. 16° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 60″, k. h. 16° 36′ 00″
Harka (Győr-Moson-Sopron megye)
Harka
Harka
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Harka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harka témájú médiaállományokat.

Harka (németül: Harkau) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu neve „Villa harka” formában fordul elő először. A történelem tréfája illetve fintora, hogy a „horka” magyar méltóságnév egy olyan falura szállt, amelyik a történelem során elnémetesedett. E nevet a bírói hatalmat viselő Tétény vezér fiától kapta.

Németül a település neve Harkau. Horvátul két neve van. A fertőhomoki horvátok Horkának, a kópháziak Huorkának hívták.[2]

Fekvése[szerkesztés]

A Harkai-csúcs

Magyarország északnyugati részén, az Alpokalján, Soprontól 5 km-re délre, közvetlenül az osztrák határ mellett helyezkedik el.

Tengerszint feletti magassága 204 m. Sopron felől közelítve a faluba, a Harkai-csúcs (régi nevén Kogelberg) képe tárul elénk. A 276 m magas domb kőzete gneisz, természetvédelmi terület. Védett növénye a szártalan bábakalács.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-kori templom
Az 1787-ben épült evangélikus templom, melynek barokk orgonája 1819-ből, tornya pedig 1886-ból származik
  • A falu nevének első írásos említése egy Székesfehérváron 1245 májusában kelt adománylevélben található, amelyet IV. Béla adott ki. Harka környéke már a rómaiak korában lakott terület volt.
  • A 18. század végén Harka a környék egyik leggazdagabb településének számított. Ezért 1783-ban Nagy György megalapította az országos hírűvé vált Harkai Nemesi Akadémiát, ahol az ifjú magyar nemesek fél év alatt elsajátíthatták a német nyelvet.
  • 1809-ben tűzvész pusztította el a település északi részét, csak a templom és a paplak élte túl a lángok perzselését.
  • Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés Ausztriának ítélte Harkát is, de a soproni népszavazással Harka visszakerült Magyarországhoz, habár a lakosság 90%-a Ausztria mellett voksolt.
  • A második világháborút követően 799 németajkú lakost telepítettek ki.
  • 1947-ben Rajk László belügyminiszter, akkor Harka község képviselőjelöltje, a harkai magyar telepesek követelésére a falu nevét Magyarfalvára változtatta, és elrendelte a honfoglalás kori magyar Harka falunév eltörlését, a Magyarfalva falunév bevezetését. 1947. szeptember 28-án az átkeresztelési ünnepségen részt vett Rajk László is, ő volt a nap szónoka.
  • Egy helyi népszavazás után, majd 43 év múlva, 1990. április 1-jén a falu újra visszakapta az ősi, Harka nevet.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1993: Matyi Istvánné (független)[3]
  • 1993–1994: Töreki István (független) (betegség miatt megbízott alpolgármesterként)
  • 1994–1998: Töreki István (független)[4]
  • 1998–2002: Töreki István (független)[5]
  • 2002–2006: Rombai László (független)[6]
  • 2006–2010: Szabó Károly (független)[7]
  • 2010–2014: Szabó Károly (független)[8]
  • 2014–2019: Szabó Károly (független)[9]
  • 2019-től: Duschanek Péter (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Harka népességének alakulása 1870-tól 2020 -ig

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 5,8% németnek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 4,2%, evangélikus 9,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,1% (20,3% nem nyilatkozott).[10]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (1309) (Szent Péter és Pál)
  • Evangélikus templom (1787)
  • Millenniumi emlékmű (1896)
  • Hősi emlékmű (1923)
  • Helytörténeti kiállítás
  • Istenszéke hegytető (Kr. e. VII. században épült földvár maradványaival)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Harka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 20.)
  2. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  3. Harka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Harka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  5. Harka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  6. Harka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. Harka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. Harka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. Harka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. Harka Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Sopron

Észak
Nyugat  Harka  Kelet
Dél

Kópháza
Ausztria Sopronnyék
Ausztria Hasfalva