Szártalan bábakalács
| Szártalan bábakalács | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5 000 Ft[1] | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Carlina acaulis L., 1753 | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Szártalan bábakalács témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szártalan bábakalács témájú médiaállományokat és Szártalan bábakalács témájú kategóriát.
|
A szártalan bábakalács (Carlina acaulis) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj. A Bükki Nemzeti Park címernövénye. Hegyi rétek, legelők, kaszálók ritkuló növénye. A Mátrában megtalálhatóak állományai.[2][3]
„Sok népi hiedelem kötődik e növényhez- például a lovak nyakára kötötték, mert úgy tartották, hogy elmulasztja a fáradtságot. Időjós tulajdonsággal is felruházták: ha becsukódott, eső jött. Zsenge belsejét ették is.“
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Alacsony termetű növény, színével szinte beleolvad a környezetébe, a sárga fűszálak közé. Levelei mélyen hasogatottak, a karéjok csúcsa szúrós tövisben végződik. A levél széle is fogazott, teljesen a földhöz simul. A levelek között nyílik a virág: 3-5 centiméter átmérőjű, a közönséges bábakalácshoz hasonlóan az ezüstfehér fészekpikkelyek a feltűnőbbek. Ezek csúcsáig mérve a virág átmérője 5-10 cm, de ritkán 15 cm is lehet.[5] A szalmasárga vagy szürkésfehér csöves virágok kevésbé szembetűnőek. A virágok esős időben bezáródnak, így védve a rothadástól a növényt. Június-augusztusban virágzik. Termése kaszat.
Alfajok, változatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Carlina acaulis subsp. caulescens (Lam.) Schübl. & G.Martens
- Carlina acaulis var. alpina Jacq.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ "Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 22..
{{cite web}}: line feed character in|title=at position 46 (súgó) - ↑ "A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 22..
- ↑ Az OGYÉI Tudományos Tanácsadó Testülete által élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények
- ↑ szerkesztette Király Gergely: Új magyar fűvészkönyv : Magyarország hajtásos növényei : határozókulcsok. 2009. ISBN 978-963-87082-9-8 Hozzáférés: 2021. július 11.