Pér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pér
Pér Nagyboldogasszony templom.jpg
Pér címere
Pér címere
Pér zászlaja
Pér zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállás község
Polgármester Biliczki József (független)[1]
Irányítószám 9099
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség2544 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség74,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pér (Magyarország)
Pér
Pér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 17° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 17° 48′ 00″
Pér (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Pér
Pér
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Pér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pér község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A repülőtér

A település a Kisalföld délkeleti részében, a Bakony-ér völgyében fekszik, Győrtől 15 kilométerre délkeletre. Az itteni táj átmenetet képez a síkság és a Sokorói-dombság (Pannonhalmi-dombság) között. Az átlagos tengerszint feletti magassága 132 méter.

A szomszéd települések: észak felől Bőny, kelet-délkelet felől Mezőörs, dél felől Pázmándfalu, nyugat felől Töltéstava, északnyugat felől pedig Győr (Győrszentiván).

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főút, amely belterületének északi részén végig is húzódik. A főút által kínált közlekedési kapcsolatokat leszámítva viszont a környező települések közül csak Győrsággal és Pannonhalmával van közvetlen közúti összeköttetése, a 8223-as út révén, Bőnnyel pedig semmilyen közút nem köti össze. Északi határszélét egy szakaszon érinti még a 8136-os út is (ez utóbbi érinti Bőny lakott területét, viszont ennek a mellékútnak a Pér területére eső szakaszával szintén nem köti össze közút).

Vasútvonal nem érinti, itt található viszont – központjától alig egy kilométerre északra – Győr–Pér nemzetközi repülőtér. A legközelebbi vasúti csatlakozást a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal Győrszentiván vasútállomása nyújtja.

Természeti adottságai[szerkesztés]

A község vízfolyásokkal szabdalt, enyhén hullámos területen fekszik. Legalacsonyabb pontja 118, a legmagasabb 141 méterre van a tengerszint felett. Meghatározó szerepe van a közeli Bakony-ér és a falun átfolyó Vezseny-ér vízmozgásának. Az előbbi Gönyűnél torkollik a Dunába, míg az utóbbi a szomszédos Töltéstava közelében egyesül a Nagy-Pándzsa-ér vízével. A Vezseny-ér mentén halastó-rendszer és öntözőtó lett kialakítva. A környék talajai a Duna hordalékára rárakodott vastag löszrétegen alakultak ki; jobbára mezőségi talajok, kisebb hányaduk homoktalaj. Gyepterületek a vízfolyások mentén vannak.

Az átlagos évi csapadékmennyiség 592 milliméter, amiből a tenyészidőszakra 240 milliméter jut. Az éves napfényes órák száma 1916 óra, az éves középhőmérséklet 10,3 °C. A Kisalföldön az észak–északnyugati szelek uralkodnak. A viharos napok száma évente eléri a hatvanat.

Története[szerkesztés]

Az első menetrend szerinti gép
Az első rovásos helységnévtábla Győr-Moson-Sopron megyében

Régóta lakott hely, ezt bizonyítják a kőkorszaki, valamint kelta származású leletek amelyek szántás közben kerültek elő. Több évszázadon keresztül éltek itt a római birodalom népei. Később avarok, szlávok, majd a honfoglaló magyarok népesítették be a vidéket. Pér első okleveles említése a pannonhalmi bencés apátság javainak 12371240-ből származó összeírásában, mint „szomszéd falu” történt meg. A győri püspök birtokaként említik 1329-től egészen 1848-ig. (1357: Peer villa episcopalis, azaz „Pér püspöki falu”).

A Pér elnevezés a fehér névből alakult ki, s eredetileg a települést feltehetőleg Peernek nevezték. Más elmélet a Péter névből eredezteti a falu elnevezését. Valószínűleg a legközelebb áll a valósághoz, hogy a község a nevét a pér-hal fajtájáról nyerte. Az első okleveles említése az úgynevezett Ailleus jegyzékben történt. Pér ekkor már falu volt, és valószínű, hogy hosszabb ideje létezett. Egy 1329-ből származó oklevél Pért már a győri püspök birtokaként említette, és 1848-ig birtokosa nem változott. A mohácsi csatavesztés (1526) után Győr vármegye területét is pusztította a török és Pér is 1529-től 1531-ig behatolhatatlanná vált. Az 1549-es, 1551-es és 1568-as úrbéri kimutatásai szerint lakatlan település volt. Az 1565-ös úrbéri kimutatás szerint jó halastava volt. 1561-ben a települést pusztaként említették, és a falu területét a pázmándiak művelték. Az 1619-es Győr vármegyei portaösszeírás sem szólt Pérről. Hasonlóképpen tett említést 1627-ben Esterházy Miklós által a sérelmekről elrendelt összeírás. A vasvári béke (1664) után Széchényi György győri püspök telepíttette újra a falut, sőt 1669-ben szabadságlevelet adott a péri jobbágyoknak. A déli oldalon alakult ki a zsellérek, a pannonhalma–gyönyűi út két oldalán a gazdák útja. Ez jelenleg is a község fő utcája. 1670-ben rendezték a péri utak határvonalait. De a törökök 1683-as bécsi hadjárata megakasztotta e folyamatot, sőt megsemmisítette a fejlődésnek indult települést. Buda 1686-os visszafoglalása után Pér Kollonich Lipót győri püspök kezdeményezésére kezdődött el újra a falu fejlesztése.

A takarékszövetkezet épülete

Az 1785. évi népszámlálás szerint lakossága 1015 fő volt. 1851-ben 1192 lakosa volt a településnek. 1735-ben felépült a falu jelenleg is meglévő temploma. 1839-ben elkészült a település határának a telekkönyve – összesen 51 jobbágytelek volt. A falu határában 3348 hold szántóföld, 652 hold rét volt. 18481849-ben többször átvonultak a településen a magyar és az osztrák seregek. 1866-ban szentelték fel a Kálvária kápolnát.

A gazdasági életnek nagy lendületet adott az 1895-ben megalakított Péri Hitelszövetkezet, a Gazdakör, amelynek működését gátolta az első világháború kitörése.

1934-ben Töltéstava, Táplánypuszta és Söptérpuszta kivált Pér határából, s önálló településsé lett. A második világháború előtti utolsó békeévben (1938-ban) Pér nagyközség lett a Pusztai járásban. Lakossága 2551 fő volt, nagyobbrészt római katolikus vallásúak. Területe ekkor 5421 kh volt. A második világháború alatti begyűjtési rendszer, majd a német és az orosz megszállással együtt járó rekvirálások következtében az állatállomány lecsökkent. Ennek következtében az újratermelés nehezen indult meg.

A második világháború befejeztével 1945-ben felosztották a püspöki birtokot. A földigénylők 1640 kh földet kaptak, amit a püspökalapi határból pótoltak az igények kielégítésére. 1949-ben az elsők között alakult meg a Micsurin TSZCS (termelőszövetkezeti csoport). 1955-ben újabb három termelőszövetkezet alakult meg: az „Új élet”, a „Búzakalász” és a „Petőfi”. Ezek 1956-ban meg is szűntek. A termelőszövetkezetek újraalakításakor 1959-ben két termelőszövetkezet alakult meg, az „Új élet” és a „Micsurin”, melyek 1962-ben „Haladás” néven egyesültek. Ebben az évben épült meg a kultúrház is. 1971-ben került átadásra az ÁFÉSZ „Park” vendéglője. A következő évben fejeződött be a repülőtér megépítése.

Az új iskolaszárny

1975-ben a kultúrházban faluszobát rendeztek be. Pér, Mezőörs és Mindszentpuszta összevonásával 1977-ben közös tanácsot hoztak létre péri székhellyel. A közös tanács 1989-ben a rendszerváltás előtti évben szűnt meg. 1990-ben a községben is megalakult az önkormányzat. Az 1990. évi önkormányzati választáskor már működött az MDF alapszervezete.

A környező községek közös beruházásban épült meg 19911992-ben a vezetékes ivóvízhálózat, mely Töltéstavát, Pért, Mindszentpusztát, Mezőörsöt, Bőnyt és Rétalapot látja el egészséges ivóvízzel. Ezekben az években történt meg a vezetékes telefonhálózat bővítése, majd 1994-ben a vezetékes gáz bevezetése a háztartásokba.

Mindszentpuszta[szerkesztés]

Az addig Mezőörshöz tartozó Mindszentpusztát 1989-ben a hatáskörrel rendelkező[3] Győr-Sopron Megyei Tanács egy határozattal átcsatolta Pérhez, de az ingatlannyilvántartásban a változás átvezetésére nem került sor azóta sem. Mindenki úgy tudta, hogy a falu ettől kezdve Pérhez tartozik, pl. a KSH hivatalos helységnévtárai és egyéb kiadványai ennek megfelelően közölték a két település adatait, a településrész lakói pedig a rendszerváltást követően valamennyi önkormányzati választáson Pér polgármesterének és képviselő-testületének megválasztásában vettek részt. Egy ipari terület kialakítása kapcsán a területrendezési terv előkészítése során derült ki, hogy a nyilvántartásban más szerepel. Több hónap vizsgálódás után, 2022 őszén a megyei főépítész, a kormányhivatal és a kormánymegbízott arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a területátcsatolás 1989-ben nem történt meg, ezért a 33 éve fennálló állapotot szabálytalannak tekintik, és a településrészt továbbra is Mezőörs részének tekintik. A főispán felszólította az önkormányzatokat, hogy rendezzék a helyzetet. A kormányhivatal szerint az átcsatolást érvénytelenné teszi, hogy nem lett átvezetve a földhivatali nyilvántartásban, ezért új szavazást kellene kiírni az aktuális hatásköri és eljárási szabályok szerint. Ugyanakkor a mindszentpusztaiak egy része most már az önálló községgé alakulást választaná.[4][5][6]

Mindszentpuszta Pér belterületétől délre fekvő exklávé jellegű településrész, amelynek házait minden irányból Mezőörs mezőgazdasági művelés alatt álló külterületei határolják. A falurészt a 8224-es útból kiágazó, és 4,7 kilométer után a 81-es főútba torkollva véget érő 82 118-as út szolgálja ki.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Fekete Ottó (független)[7]
  • 1994–1998: Háhn László (független)[8]
  • 1998–2002: Háhn László (független)[9]
  • 2002–2006: Háhn László (független)[10]
  • 2006–2010: Herold Ádám (független)[11]
  • 2010–2014: Herold Ádám (független)[12]
  • 2014–2019: Herold Ádám (független)[13]
  • 2019-től: Biliczki József (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,5%, református 8,8%, evangélikus 2%, felekezeten kívüli 6,5% (27,2% nem nyilatkozott).[14]

2022 közepén vita alakult ki arról, hogy érvényes-e Mindszentpuszta 1989-ben átcsatolása Mezőörstől Pérhez, mivel az az ingatlannyilvántartásba nem lett átvezetve.. A KSH valamennyi kiadványa, így a helységnévtárak is tényként kezelik, hogy Mindszentpuszta Pérhez tartozik, és minden esetben ennek megfelelően közölte az adatokat. Ezzel összhangban Mindszentpuszta választópolgárai 1990 óta valamennyi választáson Pér lakóiként vettek részt. A kormányhivatal álláspontja szerint viszont továbbra is Mezőörshöz tartozik.[4]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus templom

Jelentős műemlék a Groll Adolf győri püspök által 1735-ben felépített barokk katolikus templom. A régi a faluval együtt pusztult el a török alatt. Zichy Ferenc püspök az új templomhoz 1762-ben tornyot építtetett, Zalka János győri püspök 1875-ben megnagyobbíttatta. 1935-ben felújították. Értékei: a főoltár két álló szobra, az oltár, a barokk ezüstkehely és ereklyetartó, valamint a 19. század közepi festmények

  • Erzsébet kő
  • Hősi emlékmű
  • A kisalföldi homokpuszta a Duna árterétől délre azzal párhuzamosan Győrtől a Tatai-árokig húzódik. Aljzata felső pleisztocén korú kavicstakaró. Győr és Gönyű között 4–8 méter vastagságú teraszokat képezett. Ez valamint az alacsony évi 550–600 mm-es csapadék eredményezte, hogy a Kisalföld hazai részének ez a legszárazabb területe és rajta részben eredeti, részint homoki tölgyesek, irtás területén másodlagosan homokpuszta gyepek alakultak ki. Sajnos mára az oktalan fenyvesítés és akácosítás következtében kis területen maradt fenn. Legszebb foltjuk a Komárom–Győr–Kisbér háromszögben érintetlenül pompázó gyep, amely a Pannon Tájvédelmi Körzet legkeletibb elhelyezkedésű védett területe. (Gönyű, Bőny, Győrszentiván térsége) A homokpuszták sajátos világa a rovarok valódi birodalma. Legszembetűnőbb a lepkék számtalan faja. Így a térségben turisztikai kirándulásokat, lepkenéző táborokat lehetne szervezni.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Pér települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. A többször módosított 1971. évi I. törvény (Tanácstörvény) 15. § f) pontja
  4. a b 33 év után tudta meg egy falu, hogy egy másik településhez tartozik, és rossz helyen is szavaz. Telex.hu, 2023. január 19.
  5. Több milliárdos beruházás települne Mezőörsre, ha.... Újszó, 2022. december 21.
  6. A Belügyminisztériumig ért Mindszentpuszta ügye, amely '89-ben Pérhez ment, de helyrajzilag Mezőörsön maradt. Újszó, 2022. október 3.
  7. Pér települési választás eredményei (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Pér települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  9. Pér települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  10. Pér települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  11. Pér települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  12. Pér települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  13. Pér települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  14. Pér Helységnévtár

Források[szerkesztés]

Bárdos Dezső írásának átdolgozásával:

További információk[szerkesztés]