Cuha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cuha
A Cuhai-Bakony-ér Bakonyszombathely és Bakonybánk között
A Cuhai-Bakony-ér Bakonyszombathely és Bakonybánk között
Közigazgatás
Országok Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz 81 km
Vízhozam 1,55 m³/s
Vízgyűjtő terület 547 km²
Forrás Eplény, Bakony, Magyarország
Torkolat Duna Gönyűnél

A Cuhai-Bakony-ér a Bakony egyik legjelentősebb patakja, a Duna jobb oldali mellékvize Magyarországon. A patak fölső, hegyvidéki szakaszát Cuhának nevezik, míg a Dudari-patak beömlése alatti, zömmel síkságon haladó részét Bakony-érnek.

Földrajz[szerkesztés]

A patak Eplény környékén ered. Innen észak felé halad. A Cuha-völgy a patak által a magas sziklák közé vájt szurdok a Bakony egyik látnivalója. Veszprém megyét Vinye előtt hagyja el. Réde határában éri el a Komárom–Esztergomi-síkságot. Ezután Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében folyik tovább. Itteni útvonala során a megyehatár mellett halad, néha vissza is tér Győr-Moson-Sopron megyébe, végül ott, Gönyűnél torkollik a Dunába.

Vízhozama átlagosan 1,55 m³/s, ami csapadékosabb idő esetén akár 40 m³/s-ra is emelkedhet. Ártere négyezer hektáron terül el. A patak hossza a forrástól a torkolatig 81 km és vízgyűjtő területe 547 négyzetkilométer.[1]

Élővilága[szerkesztés]

Faunája[szerkesztés]

A Cuha-patakban a következő halfajok élnek: bodorka (Rutilus rutilus), vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus), nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), domolykó (Leuciscus cephalus), jászkeszeg (Leuciscus idus), szélhajtó küsz (Alburnus alburnus), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), karikakeszeg (Abramis bjoerkna), dévérkeszeg (Abramis brama), paduc (Chondrostoma nasus), fenékjáró küllő (Gobio gobio), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), kínai razbóra (Pseudorasbora parva), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), ezüstkárász (Carassius gibelio), vágó csík (Cobitis elongatoides), kövi csík (Barbatula barbatula), menyhal (Lota lota), csapósügér (Perca fluviatilis), fogassüllő (Sander lucioperca), folyami géb (Neogobius fluviatilis), csupasztorkú géb (Neogobius gymnotrachelus), kessler-géb (Neogobius kessleri), feketeszájú géb (Neogobius melanostomus), tarka géb (Proterorhinus marmoratus).[2]

Települések a patak mentén[szerkesztés]

A Cuha-völgy Bakonyszentlászló mellett

Turizmus[szerkesztés]

A Cuha-völgy kedvelt turistacélpont. A környéken sokféle gyalog- és biciklitúra-lehetőséggel találkozhatunk. Kiépített tanösvényen járhatunk végig, a kijelölt tűzrakóhelyeken pedig szalonnasütés is lehetséges. A szurdokon végighalad a Közép-Dunántúli Piros turistaútvonal, amelynek ezen szakaszának érdekessége, hogy a patak többször keresztezi az utat, híd nélkül. (Köveken ugrálva megoldható az átkelés). Megközelítése: Legkönnyebben vonattal a Győr–Veszprém-vasútvonalon, de autóval is érkezhetünk a 82-es főúton, Veszprém-Zirc vagy Győr felől.

Természetvédelem[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  1. A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 1.)
  2. A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 1.)