Ugrás a tartalomhoz

Jászkeszeg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jászkeszeg
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Leuciscus
Cuvier, 1816
Faj: L. idus
Tudományos név
Leuciscus idus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Cyprinus idbarus Linnaeus, 1758
  • Cyprinus idus Linnaeus, 1758
  • Cyprinus jeses Linnaeus, 1758
  • Cyprinus microlepidotus Ekström, 1835
  • Cyprinus orfus Linnaeus, 1758
  • Cyprinus orphus Linnaeus, 1758
  • Idus idus (Linnaeus, 1758)
  • Idus melanotus Heckel, 1843
  • Idus melanotus orientalis Sinitzyn, 1900
  • Idus miniatus Heckel & Kner, 1858
  • Idus miniatus Bonaparte, 1845
  • Idus oxianus Kessler, 1877
  • Leuciscus idus auratus Bade, 1901
  • Leuciscus idus idus (Linnaeus, 1758)
  • Leuciscus idus idus sibiricus Kirillov, 1958
  • Leuciscus idus lapponicus Günther, 1868
  • Leuciscus idus oxianus (Kessler, 1877)
  • Leuciscus neglectus Selys-Longchamps, 1842
  • Squalius oxianus Kessler, 1877
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Jászkeszeg témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászkeszeg témájú médiaállományokat és Jászkeszeg témájú kategóriát.

A jászkeszeg vagy arany orfa[1] (Leuciscus idus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

A Magyar Haltani Társaság által kiírt közönségszavazáson 2021-re az év halának választották.[2]

A jászkeszeg a nagyobb folyókat és tavakat kedveli, a középhegységi patakokban ritkábban fordul elő. Nyugat-Németországtól Szibériáig megtalálható. Magyarországon gyakori. Európa több országába, valamint az Amerikai Egyesült Államokba díszhalként betelepítették.

Tíz centiméteres jászkeszeg

A hal testhossza 30-50 centiméter, legfeljebb 85 centiméter és 4 kilogramm. 55-61 kicsi pikkelye van az oldalvonal mentén. A mell, a has és a farok alatti úszói vörösek, hát és farokúszója pedig barnás. 47 csigolyája van.

Rajhal, amely nyáron a felszín közelében tartózkodik, és télen a fenékre húzódik. A fiatal példányok állati és növényi planktonnal táplálkoznak, míg a felnőttek férgeket, apró rákokat, rovarlárvákat és kisebb puhatestűeket esznek. Legfeljebb 18 évig élhet.

Április és június között ívik. A homokos vagy kavicsos partszakaszokon rakja le ikráit. A nőstény nagyságától függően 40 000-115 000 ikra lehet. 3-4 évesen válik ivaréretté.

A jászkeszeget ipari mértékben halásszák. A városi akváriumok is tartják. Magánakváriumoknak nem ajánlott.

Tilalmi időszak: 04.17-05.31 közötti időszak!

A jászkeszeg elnevezés feltehetőleg nem áll összefüggésben a jász népcsoporttal. Míg utóbbi eredete óorosz, végső soron pedig iráni eredetű, addig a jászkeszeg jász elnevezése feltehetőleg a délszláv nyelvekből került át a magyarba. A jász elnevezés tisztázatlan, de több délszláv nyelvben is fellelhető. A keszeg eredete már egyértelműbb finnugor eredetet mutat. A kesze tő finnugor korból származik, a keszeg pedig ebből alakulhatott ki, melynek jelentése sovány vagy vézna. A lekicsinylő jelző oka, hogy a sovány, szálkás keszeget nem sokra becsülhették.[3]

  1. ↑ Év fajai 2021, Jászkeszeg
  2. ↑ Az év hala 2021-ben a jászkeszeg. haltanitarsasag.hu (Hozzáférés: 2021. január 1.) arch
  3. ↑ "Nyelv és Tudomány- Főoldal - Jász-e a jászkeszeg?". m.nyest.hu. Hozzáférés: 2020. október 11.