Fürge gyík

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Fürge gyík
Jaszczurka zwinka.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Család: Nyakörvösgyíkfélék (Lacertidae)
Nem: Lacerta
Faj: L. agilis
Tudományos név
Lacerta agilis
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fürge gyík témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fürge gyík témájú médiaállományokat és Fürge gyík témájú kategóriát.

A fürge gyík (Lacerta agilis) egy széles körben elterjedt eurázsiai hüllőfaj. Bár neve különleges gyorsaságra utal, valójában a lassabb mozgású gyíkok közé tartozik.

Előfordulása[szerkesztés]

Európa hideg övezeti és mediterrán éghajlatú területeiről, illetve Írországból, Nagy-Britannia nagy részéről és a francia atlanti-óceáni partvidékről hiányzik, keleten egészen a Bajkál-tóig előfordul. Élőhelyét tekintve nem válogatós, de a magas füvű, nedvesebb területeket különösen kedveli. Magyarországon erdőkben és napos helyeken található.

Összefoglalás[szerkesztés]

A fürge gyík a farkával együtt általában 20-25cm hosszú. Testét a vízisiklókhoz hasonlóan száraz pikkelyek borítják. A pikkelyek összeolvadásától a fejen és hasi oldalon szarupajzsok képződtek. A szorosan elhelyezkedő pikkelyek, pajzsok védik az állatot a környezeti hatásoktól és meggátolják a testük kiszáradását. A kültakaró színe egyben segíti a rejtőzködést is. A gyíkok ra jellemző, hogy növekedésük során többször vedlenek. Kövekhez, faágakhoz dörgölőzve, darabokban válik le róluk a régi kültakaró felső rétege.

A fürge gyík gyors mozgásáról kapta a nevét. Lábai gyengék, mozgás közben nem bírják a testet felemelni. gyorsaságát a hajlékony gerincoszlopa és a hozzákapcsolódó izomzat biztosítja. A szervezeti sajátossággal a teste gyors, kígyózó mozgással halad előre. A fürge gyík változó testhőmérsékletű, ezért gyakran sütkérezik a napon. ilyenkor melegíti fel testét, ami az életfolyamatainak felgyorsuláához szükséges. Hűvös, esős időben rejtekhelyén marad. Napsütéses időben szinte egész nap rovarokra, pókokra vadászik. A táplálék megszerzésében rejtőszíne, gyors mozgása és kiváló látása segíti. Természetes ellenségei közé tartozik a rézsikló, a gólya, a varjú és a nyest. A homokos talajba rakja 5-10 lágy héjú tojását, melyeket a nap melege költ ki. Fagymentes helyen téli álmot alszik.

Életmódja[szerkesztés]

Párzó fürge gyíkok. A zöld hím farkán látszik, hogy az eredeti ledobása után nőtt pótlék

A fürge gyík október elejétől március elejéig telel valamilyen fagymentes helyen, farönkök között, lyukakban. Aktív periódusában hasonló helyeken éjszakázik, bár meglehetősen korán megkezdi táplálék- vagy párkereső körútját. Kora reggel előszeretettel nyalogatja a harmatot a növényekről. Táplálékát különféle ízeltlábúak képezik: pókok, lepkék, egyenesszárnyúak, legyek stb.

Szaporodása[szerkesztés]

A párzási időszak májusban érkezik el, ilyenkor az esetleg összetalálkozó hímek vehemens, bár komolyabb sérüléssel sosem járó harcot vívnak, melynek legfeljebb egy-egy alapvetően is ledobható farok esik áldozatul. Ha megriadnak valamitől, akár több méter magasból is levetik magukat, a jelenséget főként hímeknél lehet megfigyelni a párzási időszakban. Kb. 5-6 hét után ássa el nőstény puha héjú tojásait avar vagy kövek alá. A rejtekhelyre később földet is kapar, hogy melegen tartsa a 10-12 tojást. A fiatal fürge gyíkok július-augusztus fordulóján kelnek ki, és azonnal megkezdik önálló életüket. Az idősebb egyedeknél általában később vonulnak telelni.

Védettsége[szerkesztés]

Egyelőre általánosan elterjedt faj, így közvetlenül nem veszélyeztetett. Emberi részről leginkább az élőhelyek pusztulása és elszigetelődése befolyásolhatja károsan az állományát. Számos természetes ellensége van, többek között a rézsikló, egerészölyv, a sün és házi macska. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a fürge gyík is védett. Természetvédelmi értékét 25 000 forintban szabták meg.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fürge gyík. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. [2019. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 23.)

Források[szerkesztés]