Kígyóhagyma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kígyóhagyma, homok-póréhagyma
Allium scorodoprasum[1]
Allium scorodoprasum[1]
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
IUCN3.1[2]
Rendszertani besorolás
Szinonimák
Szinonímák
  • Ascalonicum scorodoprasum (L.) P.Renault
  • Porrum scorodoprasum (L.) Rchb.
  • Allium arenarium L.
  • Allium contortum Stokes
  • Allium obscurum M.Bieb. ex Schult. & Schult.f.
  • Porrum arenarium (L.) Rchb.
  • Allium neglectum Wender.
  • Allium scorodoprasum var. multibulbillosum Y.N.Lee
  • Allium supranisianum Sailer
  • Allium persicum Fisch. ex Regel
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kígyóhagyma, homok-póréhagyma témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyóhagyma, homok-póréhagyma témájú médiaállományokat és Kígyóhagyma, homok-póréhagyma témájú kategóriát.

A kígyóhagyma (Allium scorodoprasum), más néven homok-póréhagyma és koreai fokhagyma,[3] egy eurázsiai vadhagyma faj, ami őshonos Európában, a Közel-Keleten, és Koreában.[4][5][6][7][8][9] A fajt nem szabad összetéveszteni a rocambole fokhagymával, amely az A. sativum var. ophioscorodon.

Leírás[szerkesztés]

A kígyóhagyma évelő növény, tojás alakú hagymával. A növény két-öt szár nélküli levelet hoz létre, amelyek töve hüvelyszerű. Minden levéllemez lineáris, 7–20 mm széles,[10] lapos, enyhe gerinccel, teljes peremmel és párhuzamos erekkel. A levél széle és a központi véna tapintással érdes. A virágzó szár hengeres, 30–90 centiméter (12–35 in) és a felső fele levéltelen. Az egész növénynek hagymaszerű aromája van. A virágzat egy gömb alakú fürt, amelyet rügyben hártyás levelek vesznek körül, amelyek a virágok megnyitásakor elsorvadnak. Minden egyes virág szárú és lila periantha 4–7 milliméter (0,16–0,28 in) hosszú. Három leple van, hat porzó és egy bibe van, ami három összeforrt termőlevélből tevődik össze. A virágokkal keverve, számos apró hagymagerezd van a hagyma fején. A hagyma egy főgerezdből áll, de a magok ritkán válnak le, és a növény szaporodása általában akkor történik, amikor az apró hagymagerezdek leesnek az elszáradt hagymafejről és új növényekké nőnek.[11]

Élőhely[szerkesztés]

Az A. scorodoprasum természetes élőhelye a nedves széles levelű erdő, az erdőszélek, a partok, a domboldali rétek és a sövények. Egy időben konyhai gyógynövényként használták, és néha régi lakóhelyek közelében található meg.[12][13]

Az A. scorodoprasum még mostoha körülmények között is képes nőni, így gyakran lehet látni elhagyatott, régi meg nem művelt földterületeken.[14]

Termesztés[szerkesztés]

Az A. scorodoprasum ehető, de ritkán termesztik, rövidebb virágszára, kevesebb és inkonzisztensebb gerezdjei vannak, mint a Rocambole fokhagymának. A kígyóhagyma sötétlila héjjal is rendelkezik.[15]

Az elefántfokhagymát (rendes nevén A. ampeloprasum var. Ampeloprasum) néha helytelenül adják el A. scorodoprasum néven is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1885 illustration from Prof. Dr. Otto Wilhelm Thomé Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz 1885, Gera, Germany
  2. Kell, S.P., Draper Munt, D., Magos Brehm, J., Korpelainen, H., Tavares, M., Collett, L., Labokas, J., Eliáš, P., Smekalova, T., Strajeru, S. & Bulińska, Z. (2011). Allium scorodoprasum. The IUCN Red List of Threatened Species 2011: e.T172166A6840826. Downloaded on 05 January 2019.
  3. English Names for Korean Native Plants. Pocheon: Korea National Arboretum, 348. o. (2015). ISBN 978-89-97450-98-5. Hozzáférés ideje: 2016. december 17. 
  4. Kew World Checklist of Selected Plant Families
  5. Altervista Flora Italiana, Aglio romano, sand leek, Allium scorodoprasum L. includes photos, drawings, European distribution map
  6. Komarov, V.L. (ed.) (1935). Flora SSSR 4: 1-586. Izdatel'stov Akademii Nauk SSSR, Leningrad.
  7. Davis, P.H. (ed.) (1984). Flora of Turkey and the East Aegean Islands 8: 1-632. Edinburgh University Press, Edinburgh.
  8. Danin, A. (2004). Distribution Atlas of Plants in the Flora Palaestina area: 1-517. The Israel Academy of Sciences and Humanities, Jerusalem.
  9. Dimpoulos, P., Raus, T., Bergmeier, E., Constantinidis, T., Iatrou, G., Kokkini, S., Strid, A., & Tzanoudakis, D. (2013). Vascular plants of Greece. An annotated checklist: 1-372. Botanic gardens and botanical museum Berlin-Dahlem, Berlin and Hellenic botanical society, Athens.
  10. Stace, C. A.. New Flora of the British Isles, Third, Cambridge, U.K.: Cambridge University Press, 903. o. (2010). ISBN 9780521707725 
  11. Sand leak: Allium scorodoprasum'. NatureGate. (Hozzáférés: 2013. december 31.)
  12. Sand leak: Allium scorodoprasum'. NatureGate. (Hozzáférés: 2013. december 31.)
  13. 'Allium scorodoprasum'. Plants For A Future. (Hozzáférés: 2013. december 31.)
  14. Allium scorodoprasum Rocambole, Sand leek PFAF Plant Database. pfaf.org. (Hozzáférés: 2021. július 25.)
  15. Growing Great Garlic, 2nd Edition, Filaree Productions, 1992, p. 7.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Allium scorodoprasum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.