Vörösszárnyú keszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörösszárnyú keszeg
Akváriumi példány
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Scardinius
Bonaparte, 1837
Faj: S. erythrophthalmus
Tudományos név
Scardinius erythrophthalmus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Cyprinus caeruleus (Yarrell, 1837)
  • Cyprinus compressus Hollberg, 1822
  • Cyprinus erythrophthalmus Linnaeus, 1758
  • Cyprinus erythrops Pallas, 1814
  • Cyprinus fuscus Vallot, 1837
  • Cyprinus scardula Nardo, 1827
  • Leuciscus apollonitis Richardson, 1857
  • Leuciscus caeruleus Yarrell, 1837
  • Leuciscus erythrophthalmus (Linnaeus, 1758)
  • Leuciscus scardafa (non Bonaparte, 1837)
  • Rutilus erythrophthalmus scardata (non Bonaparte, 1837)
  • Scardinius crocophthalmus Walecki, 1863
  • Scardinius dergle (non Heckel & Kner, 1858)
  • Scardinius erithrophthalmus (Linnaeus, 1758)
  • Scardinius eruthrophthalmus (Linnaeus, 1758)
  • Scardinius erythrophtalmus (Linnaeus, 1758)
  • Scardinius erythrophthalmus achrus Stephanidis, 1950
  • Scardinius erythrophthalmus racovitzai Müller, 1958
  • Scardinius erythrophthalmus rutiloides Vladykov, 1931
  • Scardinius erythrophthalmus var. dojranensis Karan, 1924
  • Scardinius hesperidicus (non Bonaparte, 1845)
  • Scardinius macrophthalmus Heckel & Kner, 1858
  • Scardinius platizza Heckel, 1845
  • Scardinius plotizza (non Heckel & Kner, 1858)
  • Scardinius scardafa (non Bonaparte, 1837)
  • Scardinius scardafa ohridana Vladykov & Petit, 1930
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörösszárnyú keszeg témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösszárnyú keszeg témájú médiaállományokat és Vörösszárnyú keszeg témájú kategóriát.

A vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Egyes vidékeken pirosszeműnek nevezik.

Előfordulása[szerkesztés]

Európa és Anatólia vizeiben őshonos. Minden nagyobb folyó- és állóvízben előfordul, patakokban ritkább. Főleg vízinövényekkel (hínárral) benőtt, iszapos fenekű, csendes vizeket kedveli. Magyarországon az álló- és lassú folyású vizekben, csatornákban, holtágakban csapatosan él.Mocsarakban is él.

Megjelenése[szerkesztés]

Teste zömök, kissé magas, oldalról lelapított, nagy és vastag kerekded pikkelyek borítják. Lassan növekedő, kis súlyt elérő hal. Az első évben 4-5, a 2. évben 8-10, a 3. évben 14–18 cm nagyságú. Jó táplálék-ellátottságú vizekben gyakoriak a 30 cm körüli egyedek is. Szája felfelé nyíló. A hasúszó első sugarai a hátúszóról húzott merőleges elé esnek, a hasvonal a hasúszók és a farok alatti úszó között éles. Háta grafitszürke, zöldes árnyalattal, oldala szennyessárga, hasa vajfehér. Úszói - kivéve a fiatal példányokét - élénkpirosak.

Életmódja[szerkesztés]

Mindenevő faj. Különféle vízinövényeket, azok törmelékeit, magvakat, férgeket, rovarlárvákat, alsórendű rákokat fogyaszt. Társas életet él.

Szaporodása[szerkesztés]

Áprilisban, májusban 15-18 fokos hőmérsékleten ívik, a növényekkel borított részeken. A nőstény 100.000-150.000, 1,5 mm átmérőjű ikrát rak. Háromnyaras korában ivarérett. Gyorsan melegedő tavaszokon kereszteződhet közeli rokonával a bodorkával. Utódaik életképesek, mindkét faj jegyeit magukon viselik, valamint nagyobbra nőnek a két szülői fajnál.

Gazdasági jelentősége[szerkesztés]

Tömeges előfordulása miatt kevésbé értékes halnak számít.Ragadozó halak takarmány-halaként jelentős, de egyre inkább érdeklődnek iránta a horgászok is. Íze a víz minőségétől függően változik, de tiszta vizekből származó egyedei ízletesek.

Horgászati jelentősége[szerkesztés]

Fiatal példányai csalihalnak kiválóak. Úszós készséggel, csontkukaccal, paprikás kenyérrel, kukoricával, apró gilisztával fogják.

Források[szerkesztés]