Vörösszárnyú keszeg

Vörösszárnyú keszeg
	Akváriumi példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Pontyszerűek (Ostariophysi);
Rend:	Pontyalakúak (Cypriniformes);
Öregcsalád:	Cyprinoidea;
Család:	Pontyfélék (Cyprinidae);
Alcsalád:	Leuciscinae;
Nem:	Scardinius; Bonaparte, 1837
Faj:	S. erythrophthalmus ;
Tudományos név
	Scardinius erythrophthalmus; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
	Cyprinus caeruleus (Yarrell, 1837); Cyprinus compressus Hollberg, 1822; Cyprinus erythrophthalmus Linnaeus, 1758; Cyprinus erythrops Pallas, 1814; Cyprinus fuscus Vallot, 1837; Cyprinus scardula Nardo, 1827; Leuciscus apollonitis Richardson, 1857; Leuciscus caeruleus Yarrell, 1837; Leuciscus erythrophthalmus (Linnaeus, 1758); Leuciscus scardafa (non Bonaparte, 1837); Rutilus erythrophthalmus scardata (non Bonaparte, 1837); Scardinius crocophthalmus Walecki, 1863; Scardinius dergle (non Heckel & Kner, 1858); Scardinius erithrophthalmus (Linnaeus, 1758); Scardinius eruthrophthalmus (Linnaeus, 1758); Scardinius erythrophtalmus (Linnaeus, 1758); Scardinius erythrophthalmus achrus Stephanidis, 1950; Scardinius erythrophthalmus racovitzai Müller, 1958; Scardinius erythrophthalmus rutiloides Vladykov, 1931; Scardinius erythrophthalmus var. dojranensis Karan, 1924; Scardinius hesperidicus (non Bonaparte, 1845); Scardinius macrophthalmus Heckel & Kner, 1858; Scardinius platizza Heckel, 1845; Scardinius plotizza (non Heckel & Kner, 1858); Scardinius scardafa (non Bonaparte, 1837); Scardinius scardafa ohridana Vladykov & Petit, 1930;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Vörösszárnyú keszeg témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösszárnyú keszeg témájú médiaállományokat és Vörösszárnyú keszeg témájú kategóriát.

A vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Egyes vidékeken pirosszeműnek nevezik.

Előfordulása[szerkesztés]

Európa és Anatólia vizeiben őshonos. Minden nagyobb folyó- és állóvízben előfordul, patakokban ritkább. Főleg vízinövényekkel (hínárral) benőtt, iszapos fenekű, csendes vizeket kedveli. Magyarországon az álló- és lassú folyású vizekben, csatornákban, holtágakban csapatosan él.Mocsarakban is él.

Megjelenése[szerkesztés]

Teste zömök, kissé magas, oldalról lelapított, nagy és vastag kerekded pikkelyek borítják. Lassan növekedő, kis súlyt elérő hal. Az első évben 4-5, a 2. évben 8-10, a 3. évben 14–18 cm nagyságú. Jó táplálék-ellátottságú vizekben gyakoriak a 30 cm körüli egyedek is. Szája felfelé nyíló. A hasúszó első sugarai a hátúszóról húzott merőleges elé esnek, a hasvonal a hasúszók és a farok alatti úszó között éles. Háta grafitszürke, zöldes árnyalattal, oldala szennyessárga, hasa vajfehér. Úszói - kivéve a fiatal példányokét - élénkpirosak.

Életmódja[szerkesztés]

Mindenevő faj. Különféle vízinövényeket, azok törmelékeit, magvakat, férgeket, rovar lárvákat, alsórendű rákokat fogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés]

Áprilisban, májusban 15-18 fokos hőmérsékleten ívik, a növényekkel borított részeken. A nőstény 100.000-150.000, 1,5 mm átmérőjű ikrát rak. Háromnyaras korában ivarérett. Gyorsan melegedő tavaszokon kereszteződhet közeli rokonával a bodorkával. Utódaik életképesek, mindkét faj jegyeit magukon viselik, valamint nagyobbra nőnek a két szülői fajnál.

Gazdasági jelentősége[szerkesztés]

Tömeges előfordulása miatt kevésbé értékes halnak számít.Ragadozó halak takarmány-halaként jelentős, de egyre inkább érdeklődnek iránta a horgászok is. Íze a víz minőségétől függően változik, de tiszta vizekből származó egyedei ízletesek.

Horgászati jelentősége[szerkesztés]

Fiatal példányai csalihalnak kiválóak. Úszós készséggel, csontkukaccal, paprikás kenyérrel, kukoricával, apró gilisztával fogják.

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)
Pénzes Bethen-Tölg István: Horgászoknak halainkról Aqua Kiadó
www.vandorhorgasz.hu
Scardinius erythrophthalmus (Linnaeus, 1758) FishBase
Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.

A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap