Kessler-géb
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A természetes élőhelyén
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ponticola kessleri (Günther, 1861) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Előfordulási területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kessler-géb témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kessler-géb témájú médiaállományokat és Kessler-géb témájú kategóriát. |
A Kessler-géb vagy békafejű géb (Ponticola kessleri) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.
Neve[szerkesztés]
A Kessler-gébet Karl Kessler német-orosz zoológusról és taxonómusról nevezték el.
Előfordulása[szerkesztés]
A Kessler-géb a köves vagy kemény homoktalajú parti vizekben él, ahonnét a folyókba úszik. Újabban a Dunán egyre feljebb terjeszkedik. 1996-ban eljutott Bécsig. A Dunán keresztül a Rajna folyóba is bejutott, ahol inváziós fajnak bizonyult. A Fekete-tenger partjain, levő tavakban és folyótorkolatokban, majdnem mindenütt megtalálható, kivéve az Azovi-tengert és annak vidékét. Nagyobb folyók, amelyekbe megtalálható a Kessler-géb: Duna, Dnyeper, Dnyeszter és Volga. A Kaszpi-tenger mindegyik partjánál is vannak állományai.
Megjelenése[szerkesztés]
A hal testhossza 12-18 centiméter, legfeljebb 22 centiméter. 64-79 pikkelye van egy hosszanti sorban. A fejtető és a kopoltyúfedők egyharmada pikkelyezett.
Életmódja[szerkesztés]
Mérsékelt övi gébféle, amely egyaránt megél az édes- és brakkvízben is. A 4-20 Celsius-fokos hőmérsékletet és az alacsony sótartalmú vizet kedveli. A dús vízinövényzetű és a törmelékes aljzatot választja élőhelyül. A hím területvédő. Tápláléka férgek, apró rákok, puhatestűek és kishalak.
Szaporodása[szerkesztés]
Kétévesen ívik először. Március-májusban van az ívási időszaka. A hím őrzi és gondozza az ikrákat. A ragadós ikrák a vízinövényeken és törmelékeken vannak elhelyezve.
Képek[szerkesztés]
vonalzó mellé téve
kézben tartva
portré
Források[szerkesztés]
- Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
- Ponticola kessleri (Günther, 1861) FishBase.org
- Kottelat, M., 1997. European freshwater fishes. Biologia 52, Suppl. 5:1-271.
|
