Gímpáfrány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Gímpáfrány
Phyllitis scolopendrium a1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Pterydophyta
Osztály: Polypodiopsida
Rend: Polypodiales
Család: Aspleniaceae
Nemzetség: Asplenium
Tudományos név
Asplenium scolopendrium
L.
Szinonimák

Phyllitis scolopendrium

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gímpáfrány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gímpáfrány témájú médiaállományokat és Gímpáfrány témájú kategóriát.

A gímpáfrány (Asplenium scolopendrium) az északi féltekén elterjedt; szurdokokban, hűvös, nedves erdőkben vagy régi kutakban élő páfrányfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A gímpáfrány Magyarországon az egyetlen olyan páfrányfaj, amelynek levelei osztatlanok. Évelő, örökzöld növény. Egyenesen álló gyöktörzse részben kilátszik a talajból és világosbarna, szőrös pikkelyekkel, levélalapokkal borított. A gyöktörzsből ered nagyszámú, vékony gyökere, amik formája miatt kapta tudományos nevét (scolopendrium = százlábú). Levelei 2-25 cm hosszú, fekete tövű nyélen ülnek. A levelek 15-30 cm (kivételesen akár 50 cm) hosszúak, lándzsásak, szíves vállúak, ép (vagy kissé hullámos) szélűek. Színük fényes zöld, tapintásra bőrszerűek. Nevét onnan kapta, hogy levele állítólag hasonlít a gímszarvas nyelvére.

A levelek fonákján találhatóak halszálkaszerűen ferde csíkokba rendeződött barna spóratokjai (sporangiumai). Spórái július-szeptember között érnek meg.

Elterjedése[szerkesztés]

Az egész északi féltekén megtalálható: Közép- és Dél-Európában, Északnyugat-Afrikában, Kelet-Iránban, Koreában, Japánban, Szahalinon egyaránt előfordul és Észak-Amerika keleti partján is vannak elszórt populációi. Magyarországon a középhegységekben, főleg szurdokerdőkben él. Az Alföldön régi kutak falán telepedhet meg.

Magyarországon védett, eszmei értéke 5 000 Ft.

Termőhelye[szerkesztés]

Árnyas, hűvös szurdokvölgyek jellemző faja, de megtalálható sziklaerdők és bükkösök aljnövényzetében, barlangbejáratoknál is. A humuszban gazdag meszes talajban vagy a mészkő- és dolomitsziklák környékén, repedéseiben terem.

Jelentősége[szerkesztés]

A gímpáfrányt kerti vagy szobanövényként is termesztik, léteznek fodros levelű nemesített változatai is. Tőosztással vagy esetleg spórakeltetéssel szaporítható. Leveleinek összehúzó, vérzéscsillapító, emellett epehajtó, vizelethajtó, izzasztó, köptető és sebgyógyító hatása van. Külsőleg égések és aranyér, belsőleg hasmenés, máj- és epebántalmak esetén alkalmazzák. Levélfőzetét kozmetikai célra, hajöblítőnek és arcpakolásnak is használják.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]