Győrszentiván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Győrszentiván
Közigazgatás
Település Győr
Városhoz csatolás 1970.
Korábbi rangja község
Irányítószám 9011
Polgármester Borkai Zsolt (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség 7670 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól 10 km
Elhelyezkedése
Győrszentiván (Győr-Moson-Sopron megye)
Győrszentiván
Győrszentiván
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47° 41′ 52″, k. h. 17° 44′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 52″, k. h. 17° 44′ 11″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Győrszentiván témájú médiaállományokat.

Győrszentiván egykor önálló község, mely 1970 óta Győrhöz tartozik. A városrészt közel nyolcezren lakják és részönkormányzattal rendelkezik. Déli szélén húzódik a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal, melynek helyi vasútállomása van itt. Régi elnevezése Cserók. Három kertsége Kertváros, Sikolya és Nagyhegy.

Története[szerkesztés]

Győrszentiván neve egykor Urukang, Urigan, vagy Urugang volt. Nevét 1216-ban Urunkang villa néven, majd 1221-ben possessio Urugang néven említették az egykorú oklevelekben. Később neve Urugang aliter Zent Iwan alakban szerepelt. Egy 1254-ben kelt oklevél szerint Opour Sándor fiai Urukang felét a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak adták el. A fennmaradt adatokból következtetve a falu még a tatárjárás alatt pusztult el. 1594-ben a török tábor nagy része, Győr ostroma alatt, a szentiváni határban táborozott. Az 1900-as évek elejének adatai szerint ekkor még itt látható és likócsoknak, vagyis lyukaknak nevezett gödröket és halmokat is, e tábor maradványainak tartották. 1609-ben a behódolt községek közé tartozott, melyet lakosai az állandó török zaklatás miatt elhagytak. 1699-ben már egyszerűen Szentiván néven szerepel. Ekkor telepített ide a szentmártoni apátság horvátokat, akik az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. Mindvégig a főapátság birtoka maradt. Az itteni római katolikus templom 1722-ben épült.

Győrszentivánhoz tartoztak egykor Hecse, Kismegyer, Likócs és Sashegy puszták, Gurdonyi szőlőtelep, Haraszti, Ivánháza, Károlyháza, Kolostelek, Kölestó, Leszlényi, Medgyes, Molnárrév, Öregszőlő, Szarkavár, Szentmihályi, Újmajor és erdei tanyák is:

Hecse puszta[szerkesztés]

Neve Hegce, Heche alakban, már 1127-ben szerepelt az oklevelekben, amikor III. István király jobbágya, Konrád a főapátságnak adományozta. Apátsági birtoknak írták még az 1900-as évek elején is.

Kismegyer[szerkesztés]

A 13. században Merena néven volt említve, de ez ferdítésnek látszik, mert nevét a Megyer nembeliektől, legősibb birtokosaitól vette. 1220-ban egy része még Meger Györgyé volt. IV. Béla király az itteni királyi vincelléreket a turóczi prépostnak adományozta. Ez időtájt már faluként említették az okiratok. A pusztának déli nagy útja mellett eső része, 1037-ben és 1086-ban Felkert néven volt említve. Elnevezésének gyakori változását az a 18. század elejéről fennmaradt feljegyzés is bizonyítja, mely szerint Hencse, Incheő, Lencse-szél, sőt Hugyóhegy néven is szerepelt. 1347-ben hosszabb ideig magát Megyert nevezték Félkertnek, míg 1404-ben egyszerűen Megye néven nevezték. A 16. században már ismét Megyer volt a neve. Győr ostroma alatt pusztult el. 1536-ban I. Ferdinánd újabb adományt adott itt a szentmártoni apátságnak. A 17. század elején, a mostani majorság melletti kis dombon erőd épült, melyet a nép, lapos alakja következtében, Tarisznyavárnak nevezett el, és 1638-ban Kismegyer maga is Tarisznyavár néven szerepelt. Később a váracs helyére kápolna épült. 1809-ben János főherceg e kápolnából vezette a győri ütközetet. Az a magtár, melyben a franciák feltartóztatásában hősi halált lelt stájer honvédek elvérzettek, még az 1900-as évek elején is fennállt.

Likócs puszta[szerkesztés]

Szent Vid régi praedium helyén feküdt. Neve először 1222-ben Szent Gud néven II. András egyik oklevelében szerepelt. Lipcsey János volt a birtokosa, aki Vajda Kristófnak és Torkos Jánosnak adta zálogba. Ezután sűrűn váltakoztak birtokosai, míg részei a szomszédos határokba olvadtak. 1593-ban már elpusztult, de ekkor még fennállott Szent Vid tiszteletére épült temploma.

Sashegy puszta[szerkesztés]

Régi főapátsági birtok volt. Neve régen Sashalom volt. Az idetartozó Andrásvár nevű dűlőn, kis dombon egykor egy váracs állt, mely Győr elő-védművéül szolgált. Nyolcszegletes körsánccal volt körülvéve és romjai az 1800-as évek közepén még láthatók voltak.

Kultúra, oktatás, sport[szerkesztés]

A településen két általános iskola található, az egyik Váci Mihály, a másik pedig Móricz Zsigmond nevét viseli. A részönkormányzat épületében kapott helyet a nagy múltú művelődési ház. Az utóbbi évek egyik jelentős fejlesztése a Váci Mihály Általános Iskola tőszomszédságában épült új, modern Molnár Vid Bertalan közösségi ház felépítése. A mozogni vágyókat egy sportpálya („park”), egy sportlétesítmény, lovarda várja.

A település labdarúgó csapata a Győrszentiván SE, ami 1922-ben alakult meg.

Autóbuszjáratok Győrszentivánra[szerkesztés]

Autóbusszal a belvárosból helyi („sárga”) buszokkal közlekedhetünk Győrszentivánra. A 30-as, 31-es illetve az ipari parkba közlekedő járatokkal juthatunk el ebbe a városrészbe.

Vasúti járatok Győrszentivánra[szerkesztés]

Győrszentiván vasútállomásnak felújított váróterme is van. Győri irányban az Ács és Komárom felől érkező személy-, és gyorsvonatokkal juthatunk be a belvárosba. Eljuthatunk Budapest, Hegyeshalom és Székesfehérvár vasútállomásokra is.

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Győrből Győrszentivánra 10-15 perc alatt érhetünk ki gépkocsival a Mártírok útja és a 19-es számú út igénybevételével, vagy Gyárváros városrész érintésével a Kandó Kálmán utca és a Hűtőházi út használatával. Kerékpárosok számára külön, a forgalom veszélyeivel nem járó kerékpárút vezet, amely a Hűtőházi út és a Hecsei út kereszteződésénél indul.

Közművek[szerkesztés]

Győrszentiván kiválóan ellátott közművekkel. Szinte minden utcában elérhető: a villamos hálózat, vezetékes víz, vezetékes gáz, szennyvíz elvezető csatornarendszer, csillagpont rendszerű kábeltelevíziós és kábeles internetszolgáltatás, vezetékes telefon és ADSL internetszolgáltatás.

Munkavállalási lehetőségek[szerkesztés]

Győrszentiván a győri ipari park tőszomszédjában van. Az ipari park és a város közelsége, megtámogatva a kiváló vasúti- és autóbusz-közlekedéssel elfogadható lehetőségeket nyújt a munkakeresők számára.

Látnivalói[szerkesztés]

  • Római katolikus templom
  • Kincsesház

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

  • Szelényi Imre Rudolf (Győrszentiván, 1906. december 12. – Róma, 1964. május 17.) lelkész, teológiatanár.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 10.)