Ugrás a tartalomhoz

Gyarmat (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyarmat
Nepomuki Szent János-szobor
Nepomuki Szent János-szobor
Gyarmat címere
Gyarmat címere
Gyarmat zászlaja
Gyarmat zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásTéti
Jogállásközség
PolgármesterNagy Róbert (független)[1]
Irányítószám9126
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség1340 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség58,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′ 38″, k. h. 17° 29′ 53″47.460469°N 17.498100°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 38″, k. h. 17° 29′ 53″47.460469°N 17.498100°E
Gyarmat (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Gyarmat
Gyarmat
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Gyarmat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyarmat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyarmat község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Győr-Moson-Sopron vármegye délkeleti részén helyezkedik el, Győrtől jó 30 kilométerre délre, Pápától pedig mintegy 15 kilométerre északra. Földrajzilag a Marcal-medence és a Sokoróaljai-dombvidék találkozásánál fekszik. A település felszíne enyhén dombos, nyugatról keletre fokozatosan emelkedik 120 méteres magasságról 162 méterre.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Pápa és Győr térségét összekötő 83-as főút, amely észak-déli irányban végighalad a központján. Keresztirányban, keleti és nyugati szomszédaival, Gecsével és Csikvánddal a 8305-ös, illetve a 8461-es utak kötik össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala érinti, amely a keleti határszéle közelében húzódik. A vasútvonalnak egy megállási pontja van Gyarmat közvetlen közelében, de már épp a községhatáron kívül: Gecse-Gyarmat vasútállomás a 8305-os út vasúti keresztezésének északi oldalán fekszik, de létesítményei teljesen gecsei területen találhatók.

Története

[szerkesztés]

A falut először 1153-ban említették írott források. A falu északi határában haladt el a Győrt Mursellával összekötő római út. A győri káptalan 1268. évi levele szerint királyi buchariusok (pohárnokok) lakták. Egyéb lakosai királyi favágók és szőlőművesek voltak.

A helység pecsétje 1511-ből való. A vármegyei faluk pecsétjei közül a legrégibb. Balkörében: csoroszlya, ekevas, búzakalászok, körirata: "Garmati felv. peceti 1511."

A török uralom alatt Hussein bég zsarolásai miatt a lakók nagy része megszökött. 1695-ben a zömében Ausztriából érkező telepesek katolikus vallásúak voltak. A Rákóczi-szabadságharc idején Heister császári generális felégette a községet, s magyar lakóit felkoncoltatta. Ezért 1720-ban újból betelepítéssel a német Rajna-vidék-Pfalz tartományból érkeztek katolikusok. A település többnyire a csornai prépostság tulajdonában volt. Az 1870-es években a Sokoróaljai járásban nagyközségi rangot kapott Gyarmat. 1906-ban a falu lakossága között felparcellázták a prépostság négyezer holdas birtokát.

Az 1920-30 közötti időben összesen 380 ember vándorolt ki Amerikába.

Az első világháború alatt a lakosság nagy része a 31. honvéd gyalogezrednél teljesített szolgálatot. A község a második világháborút 1944. március 19-e után érzékelte, ekkor német páncélos osztag szállta meg a falut. Az orosz csapatok 1945. március 26-án érték el a települést. A Győr megyéhez tartozó települést 1954-ben Veszprém megyéhez csatolták, s csak 1992-ben került vissza.

Az 1950-es évek elején megalakult a Zója Tsz, amely 1956-ban feloszlott. Utódja a Kossuth MGTSZ volt 1959-től, amely az 1970-es években egyesült a vaszari Hunyadi Tsz-szel. A településen 1956-ban kigyulladtak a villamos árammal működő lámpák. 1969-ben megépült a vezetékes vízhálózat. 1996-tól üzemel a vezeték nélküli (RLL rendszerű) telefonhálózat, 1998-tól pedig a vezetékes gázhálózat. A telefonhálózatot a 2000-es évek elején továbbfejlesztették, vezetékes rendszert építettek ki, a régi RLL hálózatot pedig elbontották.

A szőlő-, és borkultúra egészen a filoxéra megjelenéséig töretlen volt, a község a tatár vagy török pusztítás miatt kihalt és utána telepítették be a jelenlegi lakosság elődeit - innen a sok nem magyar családnév. A templom többször is, de utoljára talán az ezernyolcszázas évek közepe táján leégett, ezért nem lehet könnyen utánajárni a családok történetének, csak a levéltárban.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Németh György (független)[3]
  • 1994–1998: Németh György (független)[4]
  • 1998–2002: Rádli István (független)[5]
  • 2002–2006: Baráth Béla (független)[6]
  • 2006–2010: Baráth Béla (független)[7]
  • 2010–2014: Szabados Péter (független)[8]
  • 2014–2019: Szabados Péter (független)[9]
  • 2019–2024: Szabados Péter (független)[10]
  • 2024– : Nagy Róbert (független)[1]

Oktatás

[szerkesztés]

A község általános iskoláját (Gyarmati Kossuth Lajos Általános Iskola) 1935-ben alapította a gyarmati Római Katolikus Egyházközség. Az intézményt 1948-ban államosították, majd a rendszerváltás utáni években Gyarmat és a környező települések (Csikvánd, Gecse, Szerecseny) fenntartásába került. Működési területe fokozatosan bővült, ma Takácsiról is sok gyerek jár ide. 2013-ban az ország többi iskolájával együtt ismét államosították, új fenntartója a Klébelsberg Intézményfenntartó Központ lett, önálló gazdálkodása és a korábbi fenntartó önkormányzatok hatásköre megszűnt.

Az oktató-nevelő tevékenységet évtizedek óta segíti az "Iskolánkért" Alapítvány. Rendszeresen támogatja az iskolát kirándulások, rendezvények, diákprogramok megvalósításában, illetve szükség esetén támogatást nyújt eszközbeszerzésekhez is.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1265
1281
1290
1352
1324
1347
1340
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,7%, református 1,9%, evangélikus 5,8%, felekezeten kívüli 2,6% (19,2% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Nepomuki Szent János szobra
  • Római katolikus templom (műemlék jelleg – falfestményeket és az oltárképet festette: Samodai József)
  • Tájház – népi lakóház
  • Présházsor
  • Kálvária

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b Gyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Gyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Gyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Gyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  6. Gyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. Gyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. Gyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 18.)
  9. Gyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. Gyarmat települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  11. Gyarmat Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]