Hédervár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hédervár
Khuen-Héderváry-kastély
Khuen-Héderváry-kastély
Hédervár címere
Hédervár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Mosonmagyaróvári
Jogállás község
Polgármester Szabóné Németh Ágnes
Irányítószám 9178
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1237 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 86,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hédervár (Magyarország)
Hédervár
Hédervár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 52″, k. h. 17° 27′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 52″, k. h. 17° 27′ 17″
Hédervár (Győr-Moson-Sopron megye)
Hédervár
Hédervár
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Hédervár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hédervár témájú médiaállományokat.
Hédervár.gif
Boldogasszony kápolna
Krumplibogár szobor
Kont fa

Hédervár község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban található.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Szigetközben Győr és Mosonmagyaróvár között félúton (az 1401. számú mellékútvonal mellett) fekszik. A falu belterületén belüli közlekedési csomópont: az 1401. számú Győr-Mosonmagyaróvár, az 1403. számú Kimle (M1-hez csatlakozással)–Hédervár és az 1405. számú LipótDunaremetePüskiHalászi útvonalak kereszteződése. A Szlovákia és Ausztria felől érkező kerékpárosok átvezető útjainak csomópontja a község.

A szomszédos települések – mint az a Szigetközben gyakori – nagyon közel vannak egymáshoz: Ásványráró másfél, Darnózseli kettő, Lipót három, Kimle három és fél s a legtávolabbi Mecsér közúton 8 km, földúton 3 km távolságra helyezkedik el a községtől.

A falun vasútvonal nem halad át, a legközelebbi vasútállomás Károlyházán (Károlyháza {Kimle}) és Lébény-Mosonszentmiklóson van.

Története[szerkesztés]

Ez a település volt a középkorban a Szigetköz gazdasági-politikai központja, a település története összefonódott a hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) múltjával. Első írásos említése 1210-ből való oklevélben jelenik meg, a hédervári római katolikus egyházközség pecsétje a hagyomány szerinti a.d 1031 évet (Szigetköz népének megkeresztelése Héderváron) tartalmazza.

A környék már a bronzkorban is lakott volt. A római korban a Mosoni-Duna mellett őrtornyok sokasága biztosította az Imperium Romanum védelmét, a limes őrtornyai 20-30 mérföldenként álltak, így a „Zsidó-dombon” is feltártak egyet 1961-ben. Itt ennek a vízzel körülvett dombnak a magaslatán találták meg a Héderváryak első várának helyét. Kézai Simon és a művéből merítő későbbi krónikaíróink Géza fejedelem idejére teszik a német Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) lovagoknak Magyarországra történő bejövetelét. Volfer Küszin hegyét és környékét (Güssinget, a mai Németújvárt), míg Héder a Duna Győr melletti szigetét, az akkor egybefüggő Csallóköz-Szigetközt kapta adományul. Az újabb kutatások megállapítása szerint azonban e két testvér II. Géza király uralkodásának idején telepedett le hazánkban. Ezt bizonyítja Volfernek az 1157. évi adománylevele is, amellyel Küszin hegyén Szűz Mária tiszteletére monostort alapított.

Héder comes - A Héderváry család őse - eredményesen vette ki részét a trónviszályok kapcsán szerezhető birtokokból és címekből 1146-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ebben az időben építhette fel a Héder várát. Várnagyát egy 1395-ben kelt oklevél „Castellanus magistri Johannis filii Hedrici de Hedrehuara” néven említi. Ebben a tisztségben 1418-ban Kis Péter és Cheylye Domokos, 1455-ben Fodor László szerepel, a vár pedig „Castrum Hedrehuara”, 1484-ben „Castrum Hedrewara” alakban fordul elő. A család egyik híres tagja az a Dezső, aki 1338-ban a havasalföldi hadjárat során ruhát cserélt, és megmentette Károly Róbert életét. Utódaik is magas tisztséget töltöttek be. Világi és egyházi méltóságok sorát adta a család az országnak, János győri és László egri püspök a legmagasabb rangra emelkedetteket képviseli. A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora.

A család hírhedt, híres leszármazottja Héderváry Kont István, - aki a legendákban szabadságharcos és hősként szerepel -, részt vett a Luxemburgi Zsigmond királyunk elleni összesküvésben. Kis Károlyt támogatta, ezért harmincegy társával együtt kivégezték 1393-ban (ld. Garay István Kont c. verse). Emlékét őrzi a Kont-fa. A család másik tagja, Héderváry János győri püspök építtette a győri székesegyház melletti Héderváry-kápolnát.
1443-ban említik a határában fekvő Gomboldus , Zolnok (Szolnok) és Hedreh pusztákat. Említése történik 1442, 1443-ban a Darnó, Zseli és Hédervár határában fekvő Faÿz (Fajsz) pusztának. A puszta megőrizte az itteni X. század középi fejedelmi szálláshely emlékét.

A falu 1443-1529-ig, majd 1658-1886-ig mezővárosi rangot kapott. Héderváry Ozsvát fia, II. Ferenc, 1521-ben nándorfehérvári kapitány e vár hűtlen elhagyásának vádja miatt II. Lajos minden vagyonától megfosztotta, és Héder várát, tartozékaival együtt Laki Bakics Pálnak adományozta. Hédervári Ferencet a mai történetírás már felmentette a ráaggatott vádak alól, de akkor a védelmi erők elégtelensége, a magyar hadvezetés tehetetlensége miatt fel kellett adni a középkori Magyarország déli kapuját. A Szigetköz közepén, Mosonmagyaróvár és Győr között majdnem félúton található településen lévő kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került. Az igaz is, hogy valamikor Győr és Pozsony megye határa Hédervárnál volt, és Moson vármegye is a közelben volt határos. A hagyomány onnan is eredhet, hogy a Héderváry családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak.

Bakith Pál a Héderváryakkal vívott küzdelme során 1534 decemberében a középkori kővárat és az új várkastélyt is leromboltatta. 1532 előtt a Bakics család, 1544 előtt a Héderváryak áttértek az evangélikus hitre, Héderváron székelt Mérey Mihály lutheránus püspök 1544-ben. Evangélikus templom épült a faluban, az 1561-es katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a katolikus templomot istállóként használták a falu evangélikus földesurai.

Amikor azonban Héderváry István 1541-ben átpártolt I. Ferdinándhoz, ezt a birtokát is visszakapta. Héderváry János valószínűleg 1578-ban fejezte be a lerombolt várkastély újjáépítését és kibővítését. Héderváry István, aki Esterházy Miklós nádor sógora, az 1630-as évek elején rekatolizált és a környéket visszatérítette a katolikus hitre. 1662-ben Héderváry János scopi püspökkel kihalt a Héderváry család.

Héderváry István leányát, Katalint, loósi báró Viczay János vette feleségül, aki így a Héderváry családnak ezt a birtokát is megszerezte. A Viczay család 1873-ig a község földesura. 1723-ban Viczay Jób grófi rangot nyert. 1746-ban Győr vármegye nemesi közgyűlésének határozata alapján lerombolták az evangélikus templomot. Viczay Mihály és fia az 1755-ben meginduló átépítés során feltöltötték a várárkot és nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját. Ide került a barokk díszlépcső. A homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták és egységes barokk képet alakítottak ki. Ekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna is. Viczay szenvedélyes éremgyűjtő volt, így Hédervár neve bekerült az akkori nemzetközi érmész-katalógusokba is. 1775-ben jelent meg Bécsben Eckhelnek a „Numi veteres anecdoti musei Caesaroe - Vindobonensi” című műve, amelyben a hédervári gyűjteményt az Európában is ritka múzeumok közé sorolta. Gróf Viczay Héder Széchenyi Istvánnal és Battyhány Lajossal utazott ifjúkorában és egy Győr megyei múzeumot akart létre hozni.

1845-ben a nemesi összeíráskor az Angyal, Agg, Bély, Henyey, Hegyi, Józan, Katona, Kulats, Károly, Lengyel, Miksó, Pintér, Siska, Sághy, Takáts, gróf Viczay, Vízkelety, Závory családok igazolták a nemességüket Héderváron.

1873-ban Viczay Héder meghalt, gyűjteményének egy részét már korábban elárverezték. Örököse, gróf Khuen-Héderváry Károly- későbbi magyar miniszterelnök - lett, aki 1874-ben kisebb átalakítást végeztetett a kastélyon belül, majd Möller István építész tervei alapján 1906-1907-ben átépítette a kastélyt. Ekkor készült a déli szárnyban a reprezentatív nagyterem, a Vadászterem, a szalonok sora a keleti szárnyban és a régi toronyban, valamint a korábbi helyén a ma is látható díszlépcső.

1891-ben Hédervár „kisközség” Győr vármegye tósziget-csilizközi járásában, 928 magyar lakossal, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral.

A második világháború során a kastélyba először a német nagykövetség vette be magát, majd szovjet hadikórházként működtették. Később iskolaként üzemeltették. A felújított épület ma a MANK tulajdona.

1947-ben a hagyomány szerint itt találtak először az országban burgonyabogarat. Emlékét ma egy szobor is őrzi.

1960-ban elhunyt a hédervári gróf Khuen-Héderváry család utolsó tagja.

Nevezetességei[szerkesztés]

A grófi család évszázados lakóhelyei. A 15. századi vár, bástyákkal és várárokkal létezett. 1710-től kastéllyá építették át. Különböző korok stílusjegyei láthatók az 1987-es felújítás óta. (Értékei: Sala Terrana, kastélykápolna, lovagterem, könyvtárterem.) A kastély körül 8 hektáros parkban kb. 60 különleges fafajta is található.
  • Boldogasszony-kápolna
A 15. század elején épült a Héderváry család temetkezési helye. Jelenlegi neogótikus a 19. század végi átépítés során nyerte el. A 17. században loretói oldalkápolnát építettek hozzá. A kápolna restaurálása 1994-ben történt meg.
  • Gróf Khuen-Héderváry síremlék
Az utolsó Héderváry dinasztia nyughelye. Gróf Khuen-Héderváry Károly Horvátország és Szlovénia bánja, a Magyar Nemzeti Munkapárt alapítója. Miniszterelnök 1909-1913 között, két ízben is. Fia, Károly aparlament főjegyzője, országos főcserkész közel 30 esztendőn keresztül.
  • Árpád fa (Árpád-tölgy)[2]
A Boldogasszony-kápolna mellett álló tekintélyes méretű kb. 700 éves kocsányos tölgy, amelyet a néphit ezerévesnek tart sőt még annak a kötőféknek nyomát is felfedezni véli a törzsén, amellyel Árpád fejedelem annak idején a lovát „hozzákötötte”. A tölgy kerülete: 720 cm, legnagyobb átmérője: 235 cm, magassága: 14 méter.
  • Kont-fa
A kastélytól délnyugatra mintegy 300 méterre található a Héderváry Kont István emlékét őrző szürke nyárfa.[3] Héderváry (Kont) II. István Horváty János macsói bánnal együtt Zsigmond király elleni összeesküvést szervezett itt, a hatalmas nyárfa alatt. Ezt az emlékhelyet a család, majd a község évszázadokon megőrízte és ápolta. E helyhez kapcsolódik a kővé vált kenyerek legendája is.
  • Szent Mihály katolikus templom (1755)[4]
Értékei:1430-ból való vörös márvány keresztelőkút, Zallinger mester főoltár alkotása és a Nepomuki Szent János-mellékoltár.
  • Krumplibogár szobor[5]
1997-ben két fiatal művész, Búzás Mihály és Szolnoki József vállalkozása volt, hogy a győri Mediawave Fesztiválra dokumentumfilmet forgattak a kolorádóbogárról,[6] amely ötven esztendeje jelent meg Magyarországon, s éppen Héderváron találták meg az elsőt. Másik három fiatal, Maráczy Manuela, Zsédely Teréz és Csáki László elkészítették a Leptinotarsa, azaz a krumplibogár bronzszobrát, s vörös márványból faragott talapzaton a községházával szembeni téren nagy népünnepély keretében állították fel. Talán az egyetlen bogarat ábrázoló szobor az egész országban.

Nevezetes emberek[szerkesztés]

  • Itt élt Magyarország miniszterelnöke, gróf Khuen-Héderváry Károly
  • Itt élt Magyarország főcserkésze, ifj. gróf Khuen-Héderváry Károly
  • Díszpolgára dr. Timaffy László néprajzkutató,[7] róla kapta a nevét a község óvodáját és iskoláját egyesítő pedagógiai központ[8]
  • Itt született Viczay Mihály kamarás, birtokos, európai hírű gyűjtő
  • Itt halt meg Viczay Héder utazó, gyűjtő, Győr vármegye főispánja
  • itt született várkonyi báró Amade Antal, a barokk nemesi irodalom képviselője, Amade László költő apja

Társközségek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Árpád fa
  3. A Kont-fa (html). BelföldiUtazás.hu. (Hozzáférés: 2011. július 18.)
  4. Hédervár története
  5. szeged.hu
  6. http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=1486
  7. http://www.foruminst.sk/publ/acta/4/acta_2002_pergertimaffy.pdf
  8. http://andrew77.freeweb.hu/mt/nyd/9178.htm (Megszűnt a lap. Te is segíthetsz megfelelő hivatkozást találni!)

Források[szerkesztés]

  • Závodszky-Radvánszky: A Héderváry család oklevéltára
  • Závodszky Levente: A Héderváry család története
  • Rákász Mihály: Adalékok Halászi és Hédervár fejlődésének sajátosságaihoz…
  • Hédervár Képviselő-testülete: Hédervár községprojekt (1994) kézirat
  • Lengyel Alfréd: Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében.
  • Győrffy György: István király és műve.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hédervár témájú médiaállományokat.